Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-69

69. országos liléi január 14. 1876. 11 átalában gátul szolgál minden nemesebb fejlő­désre nézve. Én meg vagyok győződve, hogy ily központosításra vezet a tisztviselők kinevezésének rendszere. De van egy nagyobb árnyoldala is az ily központosításnak. A történet megtanított bennün­ket arra, hogy központosított államokban történ­nek hirtelen nagy ugrások, a legbékésebb álla­potból a forradalomra, azután a reactióra és abso­lutismusra és viszont; mig a valódi municipalis önkormányzattal bíró államokban erre nagyon ritka a példa. Az igen t. képviselő ur b. Sennyey Pál azok között, miket a választások ellen felhozott, egy igen súlyos érvet használt, azt mondván, hogy a választás corrumpál. Kérdem: csak a megyei tisztviselők választásánál corrumpál"? {Paczolay János közbeszól: Mindenütt.) Sehol. Vagy talán corrumpál a megyei bizottsági tagok választásá­nál és az országgyűlési képviselők választásánál is? Vagy egyiknél sem corrumpál, vagy mind­egyiknél. Ha az utóbbi áll: akkor nem az a con­sequentia, hogy csak a megyei tisztviselőket kell kinevezni: hanem ki kell nevezni a bizottsági tagokat, ki kell nevezni az országgyűlési képvi­selőket is. (Ugy van! a középről.) Ily végietekre vezet azon érv, melyet a t. képviselő ur hasz­nált. Én azonban azt tartom t. ház, hogy a vá­lasztás nem corrumpál. Vannak kivételek, vannak fájdalom sajnos kinövések, visszaélések; de azért, mert a templomban is lopnak : senkinek sem ju­tott még eszébe indítványozni, hogy a templomok bezárassanak. (Helyeslés a középen.) A választás nézetem szerint emel, megneme­siti, önérzetre szoktatja az embereket. (Helyeslés a középen.) Á választó magasabbra becsüli ma­gát, hogy ezen polgári jogait is gyakorolhatja; a megválasztott pedig a közbizalom kiórdemlésónól, megtartásánál tökéletesiti magát a polgári és ha­zafiúi kötelességek utjain. A mit a mólyen tisztelt képviselő ur báró Sennyey Pál a Bachrendszerről mondott, hogy t. i. azon rendszer nemzetellenes iránya miatt volt népszerűtlen, gyűlölt: ezt én igy, a mint mondva volt, nem fogadhatom el. Azon rendszer gy népszerűtlen volt: e miatt kényes eljárása miatt is, reaucratiája miatt, mely vaival éljek, irkált, firkált, a rendeletek végrehajtásával nem törődött; azon rendszer gyűlöletes volt; mert a nép bizalmát nem biró tisztviselőket hozott a nép nyakára s a pol­gárok nem birtak jogokkal, csak kötelességekkel; azon rendszer, melynek jelszava: „Die Euhe und Ordnung ist die erste Bürgerspflicht" azért volt gyűlöletes : mert bureaucraticus centralisticus rend­szer volt absolut hatalommal kezelve. Ezt köte­lességem volt megjegyezni. (Helyeslés.) is; de gyűlölt volt on­népszerütlen volt bu­hogy b. Sennyey sza­registrált, expcdiált, de De nem hallgathattam el azon modern de­mokratáknak, a kik egyszersmind centralisták is, azon ellenvetését sem, hogy a municipalis önkor­mányzat a tisztviselők választása mellett csak a feudális talajban tenyészhet s miután a talaj el­veszett és most már az önkormányzat fája nem tarthatja magát, elkorhad Ezen urak nem fontol­ják meg, minő súlyos vádat emelnek a demokra­tia ellen. Azt akarják ezzel mondani és pedig hi­básan. hog\ csak az aristokratia volt és lenne képes az önkormányzat fentartására, virágzásba hozatalára, a demokratia pedig nem. Ezen állítást fényesen inegczáfolja Svájcz, Amerika és* több más állam példája. (Helyeslés a középen.) E törvényjavaslat t. ház, nem centralizál; de nem is hagyja meg a jelen állapotot, a mos­tani rendszert egészen, mely nem felel meg fel­adatának. Meghagyja a keretet, az alapot, a főfa­lakat ; csak a belső osztályozást változtatja; be­von ezen falak közé oly közegeket is, a melyek eddig azokon kívül állottak és igy tulhajtottaknak tartom azok aggodalmát, a kik azt mondják, hogy ha e törvényjavaslat életbe lép és nem fog meg­felelni egyik vagy másik pontban feladatának: za­var nélkül nagyon nehéz lesz majd azon változ­tatni. Épen ellenkezőleg áll a dolog; hiszen épen az egyik nagy érdeme ezen törvényjavaslatnak, hogy mert az alap, mert a főfalak megmaradnak: minden változtatás, ha azt az idők ós körülmé­nyek szükségessé teszik, könnyen eszközölhető lesz. És igy azok aggodalmában sem osztozha­tom, mely aggodalomnak különösen Bujanovics t. képviselőtársam adott kifejezést és mely utána több szónok által ismételtetett, hogy a közigazga­tási bizottságról szóló törvényjavaslatban megje­lölt közegek közt nem lesz meg a szükséges harmónia. Mondatott itt tréfásan, hogy a karnagytól függ minden és ez több élczelést vont maga után. Igaz, t. ház hogy a karnagytól sok függ; de nem minden, mert mondhatni legtöbb függ a művé­szek képességétől, közreműködésétől. Ugyanazon egyszerű hangszerekkel is legrikitóbb dissonan­tiát lehet előidézni: ha a karnagy ügyetlen és a művészek nem képesek, vagy nem akarnak jól működni. Én meg vagyok győződve, hogy a törvény­javaslatban megjelölt közegek közt meg lesz a harmónia és ha ebben csalódnám — őszintén megvallom, megingattatnék reményem — nem mondom, hogy egészen elveszteném azt, a mi ön­kormányzati életünk erős regenerálása iránt; mert meg kellene lassanként győződnöm arról, hogy nem a rendszer hiányzik nálunk, hanem az em­berek ; pedig az ellenkezőről vagyok meggyőződve. (Helyeslés a középen.) És a ki azt állítja nekem, hogy nem lesz a törvényhatóságokban 10 férfin, a mely férfiak a kinevezett és a választott tiszt­2*

Next

/
Thumbnails
Contents