Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-73

"ti. országos ülés január 1$*. 187(>. 123 nyokban, illetőleg ügyvédek hozzájárulása alatt folyó ugy polgári, mint bűnvádi perekben csak az állam hivatalos nyelve használandó. S hogy ezen 1875-ben elfogadott törvényczikk, csak létrehozatalától számítandó 3 év lefolyása múlva teszi kilátásba a szervezés befejezését, — hogy tehát az első-bíróságok végleges rendezésé­nek az időpontja még messze távolba van he­lyezve. S hogy a szóbeliség behozatalára még csak az előkészítő lépések kezdeményezéséről sincs tudomása az országnak. S így bizonyos, hogy azon két föltétel, melynek beálltáig az 1868. XLIV. törvényczikk 9-ik sza­kasza „az eddigi gyakorlatot rendelte mindenütt fentartandónak": — még sohasem teljesedett be. Tekintve, . hogy az épen emiitett törvény, melyre oly ferdén hivatkozik a brassói királyi törvényszék, szabott ugyan határidőt arra, hogy meddig lesz fentartandó az eddigi gyakorlat; de az említett föltételek beállta után követendő eljá­rásról sehol sem tartalmazván intézkedést: ezt szembetünőleg nem az első fokú bíróságok tetszé­sére, hanem az akkori törvényhozás elhatározá­sára bizta. Ez pedig különösen az egyik föltétel behozatalakor — a dolog természetéből folyólag — kénytelen lesz gondoskodni nyelvdolgában is, oly átalános törvényről, melyet a szóbeliség ter­mészete e poliglot országban szükségessé fog tenni. Tekintve továbbá az „eddigi gyakorlatra nézve, hogy akár az 1848. előtti, akár az azótai idők is vétessenek mérvadóul — az emiitett he­lyeken ; de legjobb tudomásom szerint, jelesen a Brassó városában és vidékén lefolyt törvényhozási eljárások, ugy tanúskodnak „az eddigi gyakorlat­ról," hogy az ottani bíróságok előtt igenis hasz­náltattak egymás mellett több hazai nyelvek; de soha eddig a magyar nyelvnek a többiek előtt el­sőbbsége, annál kevésbé pedig kizárólagos gya­korlata nem volt. Tekintve tehát mindezen helyi körülményeket, és egymást támogató törvényes rendelkezéseket, kétséget nem szenved, hogy a fentemiitett első­fokú kir. törvényszékek, de jelesen a brassói kir. törvényszék a fenidézett határozat hozatala által hatáskörét túllépte, és hogy ezen határozat­nak foganatbavétele által az ország fenálló törvé­nyeit megsértette. Ezekből kiindulva, kérdem a t. igazságügyi mi­nister urat: 1) van-e tudomása ezen törvényszékek fent­jelzett eljárásáról'? 2) s ha van tudomása: mikép szándékozik in­tézkedni e nyilvános törvénysértéssel szemben ? T. ház ! Az ügy fontosságánál fogva akartam még egy pár szót hozzá tenni. A jogi tényállást ugy gondolom az interpellatió írásbeli szövege tö­kéletesen kimeríti; de van egy dologi része is. Én képzelem, és a közbekiáltások által meggy ő­16* A brassói kir. törvényszék azon móltányos­sági okból, mert egyes ügyvédek nincsenek el­látva elegendő számú oly személyzettel, mely ér­tené az állam nyelvét: az 1875. deczember 31-étől fogva ügyvédektől beadványokat, illetőleg az ők hozzájárulása alatt ugy polgári, mint bűnvádi ügyekben folyó tárgyalásokat csak ugy fogja el­fogadni, ha az állam hivatalos nyelvén lesznek szerkesztve, vagy előadva. Miről tudomás és szabályszerű kihirdetés vé­gett az e királyi törvényszékhez" tartozó kir. járás­bíróságok, nemkülönben az ügyvédi kamara érte­síttetik. Tekintve, hogy az 1868. XLIV. törvényczikk épen ellenkezőleg a brassói kir. törvényszék fent emiitett ferde hivatkozásával, a 8-tól egészen a 13. szakaszáig, vagyis mindazon szakaszaiban, melyek az első bíróságok nyelv tekintetében] eljá­rást szabályozzák: nem jelentéktelenül védik és biztosítják a különböző hazai nyelvek használatát Hogy jelesen a 9. §. kimondja miszerint: „Mindazon polgári s bűnvádi perekben, melyek ügyvéd közbejöttével folytatandók, az első-bírósá­goknál, mind a perlekedésnek nyelvére nézve ad­dig, mig az első-bíróságok végleges rendezése és a szóbeli eljárás behozatala fölött a törvényhozás nem határoz, az eddigi gyakorlat mindenütt fenn­tartandó. Tekintve, hogy az 1869. IV., a bírói hatalom gyakorlásáról szóló szerves törvényczikk, azon törvény, mely az első-bíróságok kormány általi kinevezését rendeli, mely a bíróságok szervezése körül eddig végbevitt minden kísérleteknek alapját képezi, azt mondja ki a 6-ik §, d) pontjában: „hogy csak oly magyarországi honpolgár viselhet birói hivatalt, ki az 1868. XLIV. törvényczikk rendeleteinek megfelelni képes" — s azután em­iitvén o törvény 13-ik §-át, mely szerint: „az állam­kormány által kinevezett minden bíróságok hiva­talos nyelve kizárólag a magyar" hozzáteszi: „mely törvénynek 13-ik §-a ezentúl is csak a felsőbb bíróságokra értetik; tekintve, hogy az 1871. XXXII. törvényczikk az első-foku bíróságokat csak ideiglenesen ren­dezvén, az igazságügyministernek statistikai adatok gyűjtését tette kötelességévé, „hogy azok alapján akkor a törvényhozás mind a bíróságok számát, mindazok kerületét és beosztását, mind pedig a birói létszámot véglegesen megállapíthassa". S hogy nemkülönben az 1875. XXXIV., a bí­róságok ujabb szervezéséről szóló törvényczikk is, ezen még be nem fejezett statistikai adatok gyűj­tését ugyanazon okból sürgeti.

Next

/
Thumbnails
Contents