Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.
Ülésnapok - 1875-73
"ti. országos ülés január 1$*. 187(>. 123 nyokban, illetőleg ügyvédek hozzájárulása alatt folyó ugy polgári, mint bűnvádi perekben csak az állam hivatalos nyelve használandó. S hogy ezen 1875-ben elfogadott törvényczikk, csak létrehozatalától számítandó 3 év lefolyása múlva teszi kilátásba a szervezés befejezését, — hogy tehát az első-bíróságok végleges rendezésének az időpontja még messze távolba van helyezve. S hogy a szóbeliség behozatalára még csak az előkészítő lépések kezdeményezéséről sincs tudomása az országnak. S így bizonyos, hogy azon két föltétel, melynek beálltáig az 1868. XLIV. törvényczikk 9-ik szakasza „az eddigi gyakorlatot rendelte mindenütt fentartandónak": — még sohasem teljesedett be. Tekintve, . hogy az épen emiitett törvény, melyre oly ferdén hivatkozik a brassói királyi törvényszék, szabott ugyan határidőt arra, hogy meddig lesz fentartandó az eddigi gyakorlat; de az említett föltételek beállta után követendő eljárásról sehol sem tartalmazván intézkedést: ezt szembetünőleg nem az első fokú bíróságok tetszésére, hanem az akkori törvényhozás elhatározására bizta. Ez pedig különösen az egyik föltétel behozatalakor — a dolog természetéből folyólag — kénytelen lesz gondoskodni nyelvdolgában is, oly átalános törvényről, melyet a szóbeliség természete e poliglot országban szükségessé fog tenni. Tekintve továbbá az „eddigi gyakorlatra nézve, hogy akár az 1848. előtti, akár az azótai idők is vétessenek mérvadóul — az emiitett helyeken ; de legjobb tudomásom szerint, jelesen a Brassó városában és vidékén lefolyt törvényhozási eljárások, ugy tanúskodnak „az eddigi gyakorlatról," hogy az ottani bíróságok előtt igenis használtattak egymás mellett több hazai nyelvek; de soha eddig a magyar nyelvnek a többiek előtt elsőbbsége, annál kevésbé pedig kizárólagos gyakorlata nem volt. Tekintve tehát mindezen helyi körülményeket, és egymást támogató törvényes rendelkezéseket, kétséget nem szenved, hogy a fentemiitett elsőfokú kir. törvényszékek, de jelesen a brassói kir. törvényszék a fenidézett határozat hozatala által hatáskörét túllépte, és hogy ezen határozatnak foganatbavétele által az ország fenálló törvényeit megsértette. Ezekből kiindulva, kérdem a t. igazságügyi minister urat: 1) van-e tudomása ezen törvényszékek fentjelzett eljárásáról'? 2) s ha van tudomása: mikép szándékozik intézkedni e nyilvános törvénysértéssel szemben ? T. ház ! Az ügy fontosságánál fogva akartam még egy pár szót hozzá tenni. A jogi tényállást ugy gondolom az interpellatió írásbeli szövege tökéletesen kimeríti; de van egy dologi része is. Én képzelem, és a közbekiáltások által meggy ő16* A brassói kir. törvényszék azon móltányossági okból, mert egyes ügyvédek nincsenek ellátva elegendő számú oly személyzettel, mely értené az állam nyelvét: az 1875. deczember 31-étől fogva ügyvédektől beadványokat, illetőleg az ők hozzájárulása alatt ugy polgári, mint bűnvádi ügyekben folyó tárgyalásokat csak ugy fogja elfogadni, ha az állam hivatalos nyelvén lesznek szerkesztve, vagy előadva. Miről tudomás és szabályszerű kihirdetés végett az e királyi törvényszékhez" tartozó kir. járásbíróságok, nemkülönben az ügyvédi kamara értesíttetik. Tekintve, hogy az 1868. XLIV. törvényczikk épen ellenkezőleg a brassói kir. törvényszék fent emiitett ferde hivatkozásával, a 8-tól egészen a 13. szakaszáig, vagyis mindazon szakaszaiban, melyek az első bíróságok nyelv tekintetében] eljárást szabályozzák: nem jelentéktelenül védik és biztosítják a különböző hazai nyelvek használatát Hogy jelesen a 9. §. kimondja miszerint: „Mindazon polgári s bűnvádi perekben, melyek ügyvéd közbejöttével folytatandók, az első-bíróságoknál, mind a perlekedésnek nyelvére nézve addig, mig az első-bíróságok végleges rendezése és a szóbeli eljárás behozatala fölött a törvényhozás nem határoz, az eddigi gyakorlat mindenütt fenntartandó. Tekintve, hogy az 1869. IV., a bírói hatalom gyakorlásáról szóló szerves törvényczikk, azon törvény, mely az első-bíróságok kormány általi kinevezését rendeli, mely a bíróságok szervezése körül eddig végbevitt minden kísérleteknek alapját képezi, azt mondja ki a 6-ik §, d) pontjában: „hogy csak oly magyarországi honpolgár viselhet birói hivatalt, ki az 1868. XLIV. törvényczikk rendeleteinek megfelelni képes" — s azután emiitvén o törvény 13-ik §-át, mely szerint: „az államkormány által kinevezett minden bíróságok hivatalos nyelve kizárólag a magyar" hozzáteszi: „mely törvénynek 13-ik §-a ezentúl is csak a felsőbb bíróságokra értetik; tekintve, hogy az 1871. XXXII. törvényczikk az első-foku bíróságokat csak ideiglenesen rendezvén, az igazságügyministernek statistikai adatok gyűjtését tette kötelességévé, „hogy azok alapján akkor a törvényhozás mind a bíróságok számát, mindazok kerületét és beosztását, mind pedig a birói létszámot véglegesen megállapíthassa". S hogy nemkülönben az 1875. XXXIV., a bíróságok ujabb szervezéséről szóló törvényczikk is, ezen még be nem fejezett statistikai adatok gyűjtését ugyanazon okból sürgeti.
