Képviselőházi napló, 1875. IV. kötet • 1876. január 14–február 15.

Ülésnapok - 1875-73

Ti. országos iiles január 19. 1876. 105 Észrevételt tett t. képviselőtársam azon állí­tásomra is, hogy a közigazgatási bizottság hete­rogén elemekből fog állni, ós hogy már ennélfogva sem lehet azt várni, hogy annak tanácskozásai, végzései akként menjenek, ,hogy majd jó ered­ményt lehessen tőlük reménylni. Azt monda t. képviselőtársam, hogy subpositiókból egy törvény­javaslatot megbírálni nem lehet. Én azt hiszem, hogy ezek nem is annyira subposiíiók, mint combinatiók, és az eíéle cpmbi­natiók, subposiíiók nélkül, azt hiszem, törvényt alkotni egyátalában nem lehet: mert hisz, ha va­lami ujat akarunk behozni: sohasem tudjuk előre körvonalozni azt, hogy mikép fog az hatni a gya­korlatban ; s attól függ, hogy hozzájárulunk-e ahoz vagy nem: hogy subponáljuk annak jövendő ered­ményét. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Igen sokan mondották azt. hogy ha nem fog vállalkozni az a tíz tag a közigazgatási bizottság­ban : akkor ez annak jeléül vehető, hogy nem kell az önkormányzat, hogy a nemzetben nincs meg többé a fogékonyság és a képesség az önkor­mányzat gyakorlására. Ominosus hangon beszéltek többen e tekintetben és már előre is azt mond­ták, hogy meg kellene átkozni azt a napot, a me­lyen ez bebizonyul, és elmondták, hogy mily szo­morú volna ez a magyar nemzet szellemére, jö­vőjére nézve. Megvallom t. ház, hogy midőn ezen nyilatko­zatokat hallottam, midőn ezen krokodilus könnye­ket láttam potyogni: ez rám azt a benyomást tette, mintha ebben a közigazgatási bizottság institu­fiójában csak egy kelepezének felállítása szándé­koltatnék, melyben azután megfogódnók az ön­kormányzat, hogy rá lehessen fogni: ime nem kell az országnak az önkormányzat, (Ugy van! a szélső baloldalon.) Az bizony, hogy nem fognak részt venni benne emberek: nézetem szerint igen könnyen be fog következheíni, akár szomorú ez, akár nem. De azt, hogy valami tevékeny ember, a kinek megvan a rendes foglalkozása és életmódja, hogy az egész idejének harmadrészét vagy talán felét feláldozza és arra költsön. hogy bejárjon abba a bizottságba: azt jogosan, méltányosan követelni senkitől sem lehet. A mi pedig a polgári köteles­ségérzetre, a hazafiságra való hivatkozást illeti, méltóztassanak megbocsátani-: ahazaüság, a polgári kötelességérzet nem engedi magát bárkinek "tet­szésére dróton ránczigáltatni. (Helyeslés a szélső baloldalon.)-Hallottunk mi már ily hangokat más­kor is ; hiszen az ily közigazgatási bizottság-féléi még az absolut-rendszer idejében akartak létesí­teni, akkor, midőn minden pillanatban akartak „Vertrauens-Mánner"-eket igénybe venni, s akkor is arra hivatkoztak, hogy ezt a hazafiság köve­teli, hogy ez önkormányzat akar lenni, tehát tel­jesítsük. EEPV. H NAPLÓ 1875 -78. IV KÖTET. Jelenleg is minduntalan azt halljuk, nevezete­sen a pénzügyminister úrtól, hogy ha magát az ember az adóprésbe betéteti: az csak hazafias ál­dozathozatal. Méltóztassék nekem megengedni.; de az eféle magyarázatok imgy benyomást nem tettek és nagy hitelre nem igen találtak. Különösen Vécsey Tamás t. képviselőtársam egész kedvteléssel előre látta azon időt, midőn majd az általam emiitett kelepczében megfogja magát az autonómia és azt monda, hogy akkor. ha az emberek nem fognak részt venni ezen köz­igazgatási bizottságban : azon hires bástyák nem érdemelnek egyebet, mint azt, hogy a budai bás­tyák sorsára jussanak. A képviselő urnák ezen gúnyolódásából azt látom, hogy ő már előre ör­vend, hogy majd alkalom leend arra, hogy a me­gye megsemmisíttessék. (Igazi ügy van] a szélső bnlfdŐl.) És ezen felfogás ellenében megvallom, hogy nagyon örültem annak, midőn a t. belügyminister ur nem akarva Sennyey báró mögött maradni, kijelentette, hogy ő a maga részéről azt, hogy ha nem' fog akadni a megyében a választandó tíz ember: azt nem fogja olybá venni, mintha nem volna az országnak képessége az autonómia gya­korlatára ; hanem azt fogja következtetni, hogy az autonómiának majd valami más formáit kell adni; mondom, engem nagyon megvigasztalt a belügyminister ur ezen kijelentése s elvárom, hogy azon nyilatkozat szerint fog eljárni. {Helyes­lés a szélső balon?) Szilágyi Dezső t. kópviselőíársam beszéde na­gyon érdekes volt, egyebeket nem tekintve, már csak azért is, mivel az volt, ugy szólván hazánk­ban az első kísérlet arra, hogy inikent lehet Verbőczy Istvánt Gneist Rudolfra lefordítani. (De­rültség.) S egyszersmind bebizonyította t. képvi­selőtársam azt is, hogy valamint nincs oly ma­gasztos állású személyiség, a kire egy ügyes poéta nem volna, képes ódát írni. ugy nincs oly hely­telen elv, vagy szerencsétlen coneeptió, melyet ki­tűnő dialectikával, a tudományosságnak phraseolo­giájával támogatva, ne lehetne tetszető színben fel­tüntetni. (Helyeslés a szélső baloldalon ) Hanem ha komoly bírálat alá vesszük t. képviselőtársain beszédének érvelését, velejét: akkor azt hiszem, be fogjuk látni, hogy neki bebizonyítani azt. hogy ezen közigazgatási bizottság valóban jó és helyes in­tézmény, nem sikerült. T. képviselőtársam beszédének elején kifejt­vén, a maga elméleteit, azért gondolta elfogadha­tónak a közigazgatási bizottság conceptióját: mert abban ugy az állami, mint az önkormányzati con­O t' «••• íróira meg van faláivá az alkalmas közeg, mit ^ ő a közigazgatási szervezet főfeladatául, tekint. Én nem osztozom t. képviselőtársain azon felfogásában, miszerint a controlnak felállítása, biztosítása volna a 14

Next

/
Thumbnails
Contents