Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-66

358 66. országos Illés január 11. 1875. egész politikája az, hogy az uralkodó helyzetet a jelenben súlyosabbnak ismerik s a jövőben még súlyosabbnak látják és talán kívánják; (Ellenmondás a középen) s azután ezen állapotok orvoslása czéljából még nagyobb terheket akarunk a nemzet vállára rakni, a nélkül, hogy neki akár jogokban, akár jólétben conpensatiót nyújtanának. En pedig részemről sajnosán tapasztalom, hogy e javaslat igenis a nemzetnek jóléte és jólétének fejlesztésére veszélyes; azonban nélkülözöm benne azon átgondolt, azon szigorú, azon a tényleges viszonyok exigentiáinak megfelelő irányt, ellenben látom benne bizonyos áramlatok közt és előszeretettel felkarolt eszméknek inkább hódoló politikai alkotások teremtését, mely nagy részben talán a jelen súlyos helyzetnek okozója volt. (Zaj.) Az előttem szólott egyik szabadelvű párti képviselő némileg elismerte azt, hogy azon reform, mely a közigazgatás terén jelenleg czéloztatik : nem felel meg az ő eszméjének, ez esak palliativ modus vivcndi, esak átmenetinek tekinthető. Azonban valamint 1870-ben a megteremtett állapotnál jobbat nem lehetett volna keresztül vinni, mert az országban még nem voltak megérve e kérdésre nézve az eszmék és nem birt receptivitással a képviselet ós a nemzet egy jobb közigazgatási rendszer megteremtésére : épugy jelenleg is arra, a mit jónak vélünk, nem javasoljuk, mert az nem fogná elfogadtatni. En részemről oly politikai felfogást nem helyeselhetek, a mely nem mondja ki azt, a mit az országra nézve üdvösnek vél, mely nem provocálja a közvélemény kifejlődését az által, hogy azon nézetet határozottan kifejezné és az mely igy előtte előre is a helyzet színvonalán nem állónak jelzett vélemény sugallatát véli meghaUgatandónak, azért, hogy ne azt tegye, a mit maga lelkiismerete és belátása sugal, hanem azt, a miről felteszi, hogy tetszeni fog. (Mozgás a középen és közbeszólás. Ez ráfogd*.) Azt méltóztatik mondani, hogy mi a kinevezési rendszert pártolván, a felelősséget egyedül csak a kormány irányában látjuk fentartandónak és ez által a valóságos felelősséget meg akarjuk semmisíteni; mi pedig attól tartunk, hogy épen a jelen rendszer és ezen törvényjavaslat mellett azon hatályos ellenőrzés, melyet mi egy helyesen szervezett hatósági testületben akarunk találni a közigazgatás érdekében oly formán, hogy az a helyhatósági, helyi és munioipalis érdekekben maga intézkedjék és ellenőrizzen is, a közkormányzati ügyekben pedig a hatósági érdekeket képviselje, azokat a közkormányzat irányában megismertesse, és az országos kormányzati a közigazgatási, községi eljárást hatályosan ellenőrizze : egy ily hatósági testület erkölcsi alapjának megsemmisítése által lehetetlenné teszi. Önkormányzatot ott keresni, a hol az van többségben, a kinek eljárása ellenőrizendő, valamint ha a közigazgatási bizottságban kerestetnék, a közigazgatási bizottság eljf rására vonatkozó ellenőrzés; ellenőrzést keresni akkor, midőn azon testületnek életképességét megtámadjuk, melytől az ellen őrizetet várjuk, — ezt szerintem helyeselni nem lehet; és azon insinuatió, hogy mi a felelősséget ós ellenőrizetet ki akarjuk zárni: nem a mi felfogásunk körében létezik, hanem az az alárejtett suppositió. Igenis tisztelt ház, ha mi helyzetünk bajait orvosolni, ha mi azon igényeknek megfelelni akarunk, melyek a civilisatió igényei, ha mi fejlődni, jobblétnek örvendeni akarunk : akkor kétségtelen előfeltételei ennek egy helyesen rendezett közigazgatás. Szerintem e részben egyszerű, világos, átlátható elvek szerint kell intézkedni. Előttünk vannak azon institutiók, méhek más polgárosult államokban fenállanak, ezek nyomán indulhatunk. Azonban oly intézmény„a mely az állami ügyeket a hatósági ügyekkel egyesíti, a mely az állami közegeket a hatósági közegekkel egy testületbe állítja össze, ezek elhatározásától függeszti fel magát a végrehajtást: egy ilyen institutiót valami nagyon sajátszerűnek lehet tekinteni; azonban a helyes közigazgatásra alkalmas közegnek nem tekinthetem, és fájdalom, ha azon alkalom, mely a törvényhozás előtt a közigazgatási reform kezdeményezésére ezúttal megnyílt : nem oly ösvény, nem oly irány követésével használtatik fel. mely egy jobb jövőre vezetne. Mert igenis, ha egyszerre nem tudjuk is keresztülvinni mindazt, a mi a helyéé közigazgatási létesítése érdekében kívántatik: ugy legalább kívánatos volna olyat tennünk, a mi ez irányban, a mi e törvényjavaslatban foglaltatik, a jövő jobb administrátió alapelveit kifejteni, szerintem nem lehet. Én t. ház, az előttünk fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Helyeslés a szélső jobbon.) Elnök: Pulszky Ágost képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. Pulszky Ágost : Azon tiszteletnél fogva, melylyel a t. túloldalon ülő párt egyes egyénei iránt viseltetem : nem hagyhatom említés nélkül szavaim azon elferditését, mely az

r< előttem szólott képviselő beszédében foglaltatik. 0 azt említette — szavait reám vonatkoztatva, mert én szóltam közvetlen előtte — hogy ez oldalról azon vád emeltetett a t. túloldal ellen, hogy az ország ügyeit stilyos világításban látja, a jövőben még súlyosabb bajokat lát, sőt hogy talán azt kívánja is. Bocsánatot kérek : én ezt nem mondtam.' Én azt mondtam, hogy azon politika, melyet a t. túloldal követ, minden mozzanatában, minden tekintetben ugyanazon eredményre vezet, azon ered-