Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-66
66. országos ülés január 11. 1876. 351 kezzék is meg a történet azon szolgálatokról, melyeket az intézmény a múltban a hazának tett. Csak azért fentartani egy intézményt, mert az egykor, vagy talán a legközelebbi múltban is, üdvös hatást gyakorolt: nem tartanám igazolható politikának. Azért, mert például a középkorban a hatalmas hűbéresek és fejedelmek támadásai ellenében és átalában az uralkodó east-szellem következtében a városi ipar csakis a czóh-rendszer mellett állhatott fen és fejlődhetett, ós mert ez intézmény még sokkal tovább fennállt, mintsem főnállottak azon okok, melyek azt létre hozták: vajon czólszerü lett volna e azt tovább is fentartatni ? Vagy mert régente csakugyan volt jogosultsága annak, hogy azok, kik nemcsak személyesen voltak kötelesek a harczban megjelenni, hanem saját költségükön is több-kevesebb fegyverest állítani, minden más tehertől mentek voltak: vajon a nemzet egy nagy osztályának e viszonyból keletkezett alárendeltsége nem méltán és szükségkép szüní-e meg, noha néhány századdal túlélte az okot, a melyből eredt? így vagyunk a megyei rendszerrel is. Azért, mert ez intézmény oly viszonyok közt, melyek a magyar államra, mint államra nézve kétségkívül abnormisak voltak, akként fejlődött, hogy nem ugyan államiságunkat és nem is jogainkat, de nemzeti létünk és jogaink élénk érzetét megőrizte; vajon fentartandó-e eddigi hatáskörének legnagyobb részében habár csak látszólagosan is még akkor is: midőn Magyarország már mint állam nyilvánulhat, midőn a magyar államiság lép előtérbe sokoldalú igényeivel és azon elutasithatlan követelménynyel, hogy még eddig minden oldalról kevésbbé biztosított helyzetünkben mindenekelőtt az államiságot igyekezzünk megszilárdítani és érvényre juttatni. A legnagyobb hiány tehát, melyet én a törvényjavaslatban szemlélek: az, hogy, midőn a közigazgatást óhajtja újjá szervezni, nem terjeszti ki egyszersmind a megye teljes reorganisatiójára; pedig e nélkül, legalább nézetem szerint, jó közigazgatást nem fogunk alkothatni; mert csakis ily módon lehet meghúzni azon vonalat, mely az állami tevékenységet az autonomikus elemek hatáskörétől elválasztja, Igenis, én óhajtom a megyei autonómiának feninaradását: de óhajtom azt is, hogy ez autonómia az legyen, a minek lennie kell: tudniillik az önelhatározási képesség a tisztán helyi érdekű ügyekben és az ellenőrzési jog azok felett, kik a megyei közönségének az autonomikus körben mozgó határozatait foganatosítják. Ily autonomikus szervezet, mely az egyedüli egészséges : igen jól megfér a tisztviselők kinevezésének rendszerével, sőt követeli is azt. A kinevezési rendszer még korán sem azonos a centralisatióval. ha ugyan e szó alatt nem üres fogalmat értünk; hanem azt, a mit tulajdonképen jelent, hogy tudniillik az államhatalom a köz- és magán élet minden viszonyaiban közvetlenül az egyes állampolgárokkal áll szemben. A tisztviselők kinevezése pedig ily centralisatióra még nem vezet. A kinevezést, egyéb fontos okokon kívül, azért tartom különösen nélkülözheti ennek: mert jelenleg azon nagy mérvű expan sí vitásnál fogva, melyet az államnak, ha meg akar felelni hivatásának, sőt ha fenn akar állni, minden irányban ki kell fejteni: az állam biztonsága az anyagi ós szellemi érdekek kellő móltányolhatása, és a szükségszerű fejlődés lehetővé tétele semmitsem igényel oly feltétlenül, mint a központi hatalomtól függő ós összhangzatosaa működő végrehajtó közegeket;,ós midőn a közigazgatási és rendőri teendőket kinevezett tisztviselőknek óhajtanám átadatni : ez által nem látom legkevésbé sem veszélyeztetve az autonómiát azon alakjában, a melyet előbb volt szerencsém jelezni; mert a kinevezett tisztviselő, midőn a minister rendeleteinek végrehajtója: ép ugy lehet egyszersmind az autonóm hatóság határozatainak végrehajtója és az által a végrehajtás ugyanazon kezekben összpontosittatván, csak nyerni fog gyorsaságban. Mindenesetre megkívántatik azonban, hogy az autonomi hatóságok jog- és hatásköre eleve törvény által szabályoztassék. határozottan és pontosan és minden lehető félreértés kikerülésével. Ezen viszonyt szabályozni az első és fő feladata minden oly törvényjavaslatnak, a. mely a közigazgatás reformját czélozza. A lárgyalás alatt lévő törvényjavaslat nem terjed ki ily reorganisatióra ; hanem fennen hangoztatva az autonómia elvét, abba részben mégis állami elemeket csúsztat be a nélkül, hogy ugy az egyiknek mint a másiknak hatáskörét pontosan körülírná ós ez által ismét csak egy ujabb rendszertelenséget teremt; midőn már úgyis az a legnagyobb baj, hogy közéletünk minden ágában a legnagyobb rendszertelenség uralkodik. Lehetnek, sőt vannak is kétségkívül jelenleg is egyes jól igazgatott megyék, azok tudniillik, a melyek élén egy ügyes, erélyes főispán vagy alispán áll; a mint az ily tisztviselő azonban hivatalától bármi oknál fogva megválik : a közigazgatás ügye azonnal roszra fordul. Atalánosan elismert tény, hogy nálunk e részben minden az egyesek személyes tulajdonaitól függ. A legközelebbi múltból tudunk példát, hogy egy kitűnő alispán a több oldalról felajánlott képviselőséget nem. fogadta el, nehogy távoztával a megye, a . desorganisatió martalékává essék. Az ily fényes kivételek a fenálló rendszernek épen hiányosságát bizonyítják. Egy kitűnő tehetségű s szóles tapasztalatokkal bíró katonához, ki évek hosszú során át tanulmányozta a porosz és franczia hadszervezetet
