Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-66

340 (><>. ortzágos ülés január 11. J*76. kivüli üléseiben saját szakmájuk teendőinek elhanyagolásával, saját szakmájuk teendőinek rovására. Az egyéni felelősségnek a közigazgatási bizottság felállítása által eszközlendő eme gyengítésétől én, ki a jó közigazgatás biztositékát csakis az egyéni felelősségben keresem, feltalálni semmiképen sem tudom. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 80 néhány §-ban eodificálja a közigazgatási bizottságnak közigazgatási, fölebbviteli és fegyelmi ügyekben való hatáskörét. En tehát magát az alapeszmét: egy ily intéző és ellenőrző közigazgatási bizottságnak felállítását sem a megyei törvényhatóságokban, még kevésbé a szabad királyi városi, sok tekintetben különleges figyelmet érdemlő törvényhatóságokban el nem fogadhatom s e részben nem osztozom Plachy Tamás képviselő társam véleményében, ki e törvényjavaslatot azon szempontból is üdvözli: mert az megszünteti a privilégiumokat, Különleges viszonyoknak, és ezekből eredő jogosult érdekeknek figyelembe vétele az én véleményem szerint még nem privilégium nyújtása, {Élénk helyeslés a szélső jobboldalon.) Különleges viszonyoknak figyelembevétele, és ennek következtében különleges rendelkezés, a mennyiben ezt a szükség valósággal indokolja, — ós nem kétlem hogy a t. ház többsége be fogja látni a nagy szabad királyi városi, és a megyei törvényhatóságok között létező különbségeket, — még nem privilégium nyújtása egy vagy közigazgatási testületnek; de a valódi állambölcsessóg, a jó kormányzati politika kifolyása. (Élénk helyeslés a szélső' jobboldalon.) Minthogy e szerint a javaslat alapeszméjét nem fogadom el : felmentve érzem magam attól, hogy a törvényjavaslat részleteiben előforduló hiányokat és ellenmondásokat feltüntessem. Meg akarom csak említeni a törvényjavaslat azon intézkedéseit, melyek az igazságszolgáltatás menetére vonatkoznak s melyek az összhang megteremtésének ürügye alatt alkottattak : de nincsenek összhangban a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénynyel, a bíráknak törvény által biztosított felelőssége és függetlenségével. Plachy Tamás t. képviselő társam szavazatának indokolosában épen kiváló súlyt fektetett arra. hogy ezen törvényjavaslat rést üt azon válaszfalon, mely a közigazgatás és igazságszolgáltatás közt létezik. A t. képviselő ur tehát üdvözli e javaslatot többi indokai mellett azon szempontból is, mert az az első lépés a törvény által elválasztott igazságszolgáltatásnak a közigazgatással való egyesítésére. En t. képviselő társam ezen felfogásában nem osztozom. A múltban eszközölt alkotásaink közt, m;nt már emlitém, van sok ezélszerütlen ós hiányos, de van az alkotások közt olyan is, melyet mint valódi haladást, vívmányt gondosan megőrizni kívánok és ilyen az igazságszolgáltatásnak függetlenné tétele a közigazgatási befolyások alól, a melyet ón hazánk igazságszolgáltatásának reputatiója érdekében minden erőmből fentartandónak tartok. Az összhangzatos eljárás teremtése közigazgatásunkban, az egyes közigazgatási hatóságok együttes, egymást kiegészítő működésének biztosítása; ez a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat alapeszméje és ennek elérése szempontjából egy bizottságot teremt, melyben a különböző közigatási ágak képviselőinek együttes tanácskozása által óhajtja e ezélt elérni. Valóban egy helyes elvnek helytelen alkalmazása! Az összhangzatos eljárást, az egyes állami közegeknek együttes működését az administratió javítása szempontjából ón is szükségesnek látom; de e czélt nem fogjuk elérni azáltal : ha száz és néhány törvényhatóságban 2l-es bizottságok fognak az összhang megteremtése érdekében hosszas takácskozásokat folytatni s egymástól elvileg eltérő határozatokat hozni; hanem el fogjuk érni az által: ha lesz minden közigazgatási terület élén egy intéző kéz, egy szakképzett felelős közeg, ki mint valamennyi közhivatal feje. azok feletti rendelkezési jogában bírja az összhangzatos eljárás feltételeit és biztositékát. Hibának tartom tehát a törvényjavaslat alapeszméjét: egy ily bizottsági közigazgatás megteremtését. Nem fog az megfelelni sem az állam, sem a magánosok igényeinek, sem az elmélet, sem a gyakorlati élet követelményeinek. A területileg szabályozott megyékben egy administráló, egyénileg felelős, tisztviselő, nevezzük, mint már mondáin, akár főakár alispánnak, ki mint a központi kormánynak képviselője az állami kinevezéstől függő közigazgatási tisztviselők közvetítésével intézi a kormány közigazgatási rendeleteinek végrehatását, ellenőrzi valamennyi közhivatal működését és egyéni felelősségében, személyes rendelkezési jogában bírja az egyöntetű eljárás biztositékát; a kisebb közigazgatási területeknek, a járásoknak oly értelemben eszközlendő szabályozásával, hogy a járás ügyeivel foglalkozó valamennyi közhivatal, tehát az adóhivatal, szolgabírói hivatal, a járásbíróság a járás területén egy és ugyanazon székhelylyel bírjanak s ez által a polgárok részére könnyebben hozzáférhetővé tétessenek, az ide-oda utazás, időveszteség és pénzbeli költségeik megkíméltessenek, és e mellett a törvényhatóságnak kinevezett tisztviselők fölölti testületi felügyelete és ellenőrködése a saját hatáskörébe vágó, tisztán helyhatósági érdekű ügyeknek független intézésével: ez azon reform, melyet én az állam ós a magánosok érdekében szükségesnek látok; ez azon reform, melytől ón közigazgatásunk javulását bizton várom. Azonban e reform valósítására nincs kilátásunk. Fogunk kapni helyette közigazgatási bizottságokat, melyek csak szaporítani fogják a czélszerütlen alkotások, a sikertelen kísérletek számát. •