Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-65

320 65. országos ülés január 10. 187G. hanem csakis azon esetben fog intézkedni: ha valaki íiil van terhelve, és e miatt panaszt emel a közigazgatási bizottság előtt. Ezeket voltam bátor előhozni azon állításra nézve, hogy a törvényhatóságoknak soha sem volt olyan nagy hatáskörük, mint a milyen lesz ezen tőrvényjavaslat következtében. De most már legyen szabad megjegyeznem azt, hogyha nyerne is né­melyeket maga a törvényhatóság: ezt nern az ön­kormányzat fogja nyerni; mert én azon testületet, mely ezentúl kezelni fogja azt, mit eddig a megye kezel: önkormányzatnak el nem ismerem. Valóban nagyon különös módja az önkor­mányzat kiterjesztésének az, hogy az állami hiva­talnokok befolyást, még pedig lényeges befolyást nyernek a törvényhatóságnak mindazon ügyeire. melyek eddig tisztán önkormányzati elemek által kezeltetlek. Hogy ez nern kibővítése, hanem igenis csökkentése az önkormányzat jogkörének, azon azt hiszem, kételkedni nem lehet. Hasonló eljárás az is. hogy a törvényhatóság által önkormányzatilag választott tisztviselőkkel, idegeneknek — mert hi­szen az állami tisztviselők az önkormányzatra nézve idegenek;—lesz joguk közvetlenül rendelkezni. De legnagyobb fontosságú e tekintetben az, hogy a közigazgatási bizottság institutiója lénye­gében fogja megtámadni az önkormányzatot akkor, midőn annak nálunk eddig fenállott oszlopai, a közgyűlés által választott tisztviselők s ezek közt az alispán állását fogja megtámadni. A közgyűlés és a tisztviselők választása: ez képezi nálunk az autonómiának sarkkövét. A köz­gyűlésen van alkalma a megye közönségének érvényesíteni akaratát és választott tisztviselőkre van szüksége azért: mert ha nem rendelkezik oly tisztviselőkkel, kik tőle függenek s kik ezáltal szo­rosan vannak kötelezve az ő határozatainak vég­rehajtására : akkor természetesen az ő határozatai­nak értelme nincs, mert nincs, a ki azokat vég­rehajtsa. Ha a választott tisztviselő, .nevezetesen az alispán fölött a főispán lesz hivatva első sorban, mint a törvényhatóságnak első tisztviselője hatá­rozni, intézkedni: akkor én azt hiszem, hiába ha­tároz a közgyűlés, ha ínég megmaradna is e tekin­tetben némi jogköre. A mily mérvben csonkítjuk a közgyűlés hatáskörét s a mi mérvben elvonjuk az alispántól a végrehajást: abban a mérvben csonkítjuk és teszszük tönkre az autonómiát. Hogy a közigazgatási bizottság Intézménye, szemben azokkal, miket a t. előadó ur itten elmon­dott, nagy mértékben csonkítja, sőt majdnem som­mivé teszi a közgyűlések hatáskörét: arra nézve legyen szabad némelyeket elmondanom. A szoro­sabban vett adnünistratió nevezetesen majdnem kizárólag átmegy a közigazgatási bizottság hatás­körébe. A közigazgatási bizottság a törvényjavaslat 13. §-a szerint az általános közigazgatás érdeké­ben intézkedik az iránt, hogy a törvényhatóság területén a közigazgatás összhangzatosan eszkö­zöltessék Továbbá a 14. §. szerint a közigazgatási bizottság beosztja a közigazgatás teendőit, fontolóra veszi a közigazgatás összes ágaiban a teendőket, az egyes közegeket pedig ezen ügyekben teendőik iránt utasítja. 'A 15. §. szerint a közigazgatási ágak jelen­levő főnökei részletes jelentést tesznek az egész, hatáskörükbe tartozó közigazgatási ág állapotairól, természetesen azért, hogy ez képezze ezután a közigazgatási bizottság tanácskozásainak alapját Ezek szerint altalánosságban ki van mondva, hogy a közigazgatásnak ellátása a közigazgatási bizott­ság hatásköréhez tartozik. Ezután egyenkint eiso­roltatik a következő §§-ban. hogy a közigazgatási ágakban, mi a közigazgatási bizottságnak teendője. A 65. §. pedig azt mondja, hogy a ministeri ren­deletek a közigazgatási bizottsághoz fognak intéz­tetni ós a melyek oda intéztetnek, általa fognak végrehajtatni. Természetes, hogy ezen törvény meghozatala után a ministereknek gondjuk lesz arra. hogy az adniinistratióra vonatkozó legtöbb ügyet a közigazgatási bizottsághoz intézzék; és én azt hiszem, hogy az ujonezozás is - a közigaz­gatási bizottsághoz fog utasíttatni : ón legalább arra nézve, hogy ez nem fog megtörténni: a törvényjavaslatban semminemű intézkedést nem látok. " Továbbá a közigazgatásnál előforduló föleb­bezési esetek, kivéve azokat, melyek a községek törzs vagyonára vonatkoznak, mind a Közigazga­tási bizottság hatáskörébe fognak tartozni, ugy hogy a közgyiüésnek e tekintetben alig marad fenn valami hatásköre. Mindezekkel szemben azt lehet talán mondani, hogy — a mi gyakran van em­lítve a. törvényjavaslatban, — a közgyűlésnek fen­inaradó joga az, hegy szabályrendeleteket és határozatokat hoz, és gyakran van említve az egyes szakaszokban, hogy a közigazgatási bizottság a közgyűlési szabály-rendeletek, illetőleg határoza­tok értelmében intézkedik. Tehát mi az értéke ezen rendelkezésnek? Én azt hiszem, hogy ez is alig egyéb, mint egy praxis, hogy a megyéknek azon fen tartott joga, hogy tovább is határozatokat hozzon, a melyekhez alkalmazkodjék a közigazgatási bizottság: illuso­rius;mert miben határozzon, miben hozzon hatá­rozatokat a közigazgatási bizottság, midőn a mi­nisteri rendeletek, melyek az összes administratio­nalis teendők nagyobb részét vonják magok után, nem hozzá, hanem a közigazgatási bizottsághoz jutnak? Miként határozzon a közgyűlés általában administrationáiis ügyekben: midőn az administra­tionális ügyeket a közigazgatási bizottság kezeli, teuát csak neki lehet helyes fogalma és teljes

Next

/
Thumbnails
Contents