Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-65
318 65. országos ülés január 10. 1876. zetes kibővítést nyert. Legnevezetesebb e tekintetben — és ezzé! vigasztalják, biztatják magokat igen sokan, akik különben átalában nem igen találnak valaminagy kedvtelést e törvényjavaslatban, — hogy ezután az önkormányzatnak a megyékben az adó ügyekre nézve nevezetes befolyása lesz, hogy ez által az adózók érdekei a pénzügyi hivataloknak gyakran nem csak vexativus, de valósággal károsító eljárása ellenében biztosítást nyerjenek. Hogy micsoda hatásköre lesz a megyei közigazgatásnak az adóügyekre: azt a közadók kezelése tárgyában beadott törvényjavaslatból, nevezetesen annak 4-ik szakaszából látjuk. Azt mondja az emiitett törvény, hogy a közigazgatási bizottság, először is felügyel arra, hogy a királyi adófelügyelők a megyei tisztviselőket ellenőrizzék. Tehát a közigazgatási bizottság fel fog ügyelni arra, hogy az adófelügyelők kellőleg felügyeljenek a járási és községi közegekre. Ezen sok felügyelés t. ház, a felügyelői közegeknek egymás tetejébe való állítása oly felfogás, mely a centralisticus és bureaucraticus felfogásnak quintessentiája. De különben is ezen felügyeletben valami nagy jogot a bizottságnak és általában a törvényhatóságoknak, az önkormányzatnak adva nem látok : mivel a felügyelet a hatóság és a hatalom nélkül illusiorius. Már pedig én ugy látom, hogy a közigazgatási bizottságban az adófelügyelőn kívül valóságos reális hatalom nincs. Az egyedüli, a mi van, az a fegyelmi eljárás : de ez is oly nehezen foganatosítható és gyakorlatba vehető, hogy az egész jogot, mely a bizottságnak adatik, megvallom, illusoriusnak vagyok kénytelen tekinteni. Azt mondja továbbá ugyanazon törvényjavaslat, hogy a közigazgatási bizottság megállapítja az aódelengedést, nevezetesen az árvíz, a tűz és jégkárok esetében. De miként? akként, hogy nem a közigazgatási bizottsághoz fognak menni az elengedésért a folyamodványok, hanem az adófelügyelőhöz, ós a közigazgatási bizottság csak akkor fog az adóelengedés kérdésében intézkedni: ha eziránt az adófelügyelő javaslatot tesz. Meit abban világosan meg van mondva, hogy az adóelengedésben a közigazgatási bizottság csak az adófelügyelő javaslatára van hivatva határozatot hozni. Már pedig én azt hiszem, hogy az adófelügyelő nem igen fog javaslatot tenni, vagy legalább nem szívesen fog javaslatot tenni az adóelengedésre nézve; mert neki nem az a feladata, hogy az adózók érdekét képviselje; hanem specificus feladata az, és azért van oda állítva, hogy a kormány érdekét képviseli? szemben az adózókkal. Az van továbbá mondva, hogy a közigazgatási bizottság hatásköre az adóügyben az, hogy mint fölebbezési fórum működjék a község által történő adókivetéseknél; továbbá az adófelügyelők fizetési maradékokra és • a törvényben kijelölt adómennyiségekre hozott határozatok fölött. Ez volna egyik leglényegesebb jog, mely a törvény által a közigazgatási bizottságnak adatik. De erre megkell jegyeznem, hogy az adófelügyelőnek joga van az e tekintetben hozott végzéseket a ministeriumhoz apellálni; hogy általában az adófelügyelőnek, valamint más közigazgatási ágak főnökeinek is joguk van azon esetben, ha a közigazgatási bizottság határozatával megelégedve nincsenek: ennek ellenében nem egyszerű felebbezéssel, hanem vető joggal élni, oly formán, hogy csak azon esetben legyen a határozat végrehajtható, ha az ellen a minister 14 nap alatt nem intézkedik. Általában t. ház, sehol sincs említve a közadó kezeléséről szóló törvényjavaslatban, hogy a közigazgatási bizottságnak kötelessége vagy joga volna különösen felügyelni az adózók érdekeire. Ott is, hol ezen hatáskör meg van adva: mindinkább odalátszik hatni akarni, hogy támogassák az adófelügyelőket és támogassák mindazok erélyes eljárását, kik az adók .behajtásával vannak megbízva. Az adófelügyelő lesz minden, az adó tekintetében a törvényhatóság területén. Az adófelügyelő igen széles és kiterjedt jogokkal van ellátva. 0 veti ki általánosságban a földadót, a behajtásra nézve a törvényhatóság összes közegeivel közvetlenül rendelkezik ; ő kezeli a fegyelmi eljárást az első fokon az állami tisztviselők ellen, kik az adóügyekkel foglalkoznak ; a fizetési elengedések csak az ő javaslatára intéztetnek el; első fokban ő határozza a fizetési halasztást és az adómentességet illetőleg. Szóval az adófelügyelő állása oly fontos, hogy az adó tekintetében a törvényhatóság területén, hogy azt, hogy egy ilyen potentátval szemben majd egy egy közigazgatási bizottság fegyelmi eljárását könynyen megindítani, vagy indítványozni is képes volna, vagy merné: egyáltalában föltenni nem lehet. Ezeket voltam bátor előhozni arra, hogy voltaképen micsoda annak értéke, a mire oly nagy súlyt fektetnek némelyek, hogy tudniillik a közigazgatási bizottságban majd nyerni fog az adózók érdeke hathatós támaszt. Én ebben a tekintetben a bizottság hatáskörét nagynak egyáltalában nem látom és az adózók érdekének megóvására erős garantiát benne nem vagyok képes észrevenni. Nézzük, hogy egyebekben menynyire van kitágítva a közigazgatási bizottságnak a joga. Egy nevezetes frázis, — mert egyébbnek nem nevezhetem, — van beiktatva a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatba. Az mondatik ugyanis, hogy a közigazgatási bizottság végzéseinek a megye területén mindenki, ugy az állami, mind a törvényhatósági közegek engedelmeskedni tartoznak. Én nem tudom tisztelt képviselőház,
