Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-61

3Qg 61. országos ülés deczember 22. 1875. mintamértékek készítésével: néhány nap előtt egy rendeletet bocsátottam ki, melynek következtében a községek és mindazok, kik ily mintamértékeket beszerezni akarnak, azokat megvehetik bárhol, csakhogy tartoznak e mintamórtékeket az illető hitelesítő hivataloknál, a melyek kellően el van­nak látva — még pedig mintegy 70-en vannak kijelölve e hazában — hitelesitni "és ennek foly­tán azt hiszem, hogy mind a közönség kényelmé­nek, mind pedig az olcsóságnak tekintetéből, mind pedig a mintamértékek pontosságára nézve szük­séges intézkedéseknek eleget tettem, s reménylem, hogy a t, képviselő ur e válaszommal meg is lesz elégedve. (Átalános helyeslés.) Almássy Sándor: T. ház! Minthogy a mi­nister ur rendeletét megszüntette ós nem kény­szeríttetnek a községek 60 írtjával egy bizonyos czégtől a mintamértókeket venni ; hanem vehetik azokat akárhol, csakhogy hitelesittetniök kell azo­kat azon hivataloknál, melyek az országban 70 helyen állíttattak fel: a minister ur válasza en­gem kielégít s azt köszönettel tudomásul veszem. Elnök: A í. ház a minister urnák ezen in­terpellátióra adott válaszát tudomásul veszi. Bejelentette még a minister ur, hogy Ke­mény Mihály képviselő ur interpellátiójára is fog felelni; az interpelláló azonban nincs jelen. B, Simonyi Lajos kereskedelemügyi minister: T. képviselőház! Ha Kemény Mihály képviselőtársam nincsen jelen, ha méltóztatnak kívánni, én a feleletet el is halaszthatom ; hanem én azt hiszem, hogy a házszabályok azon rende­lete következtében, a mely szerint a minister tar­tozik előre bejelenteni, hogy interpellátióra vála­szol : ezáltal elég van téve annak, hogy az inter­pelláló a válasz alkalmával jelen lehessen. (Halljuk!) Kemény Mihály t. képviselő ur a következő interpellátiót intézte hozzám: „1-ör van-e tudo­mása'arról, hogy az 1872, VIII. t.-ez. 105. §-a 1) pont alatti megszorítását figyelmen kivül hagy­va, az 1840. XVII. t.-cz.-re hivatkozva oly gőz­malmok felállítása is engedélyeztetik, melyek sem állandó telephez kötve nincsenek, sem bejegyzett czéggel nem bírnak, magán üzleti czólból tisztán vámra őrlőnek s a malomjog tiszteletben tartásá­tól hatóságilag felmentetnek?" Ezen interpellátióra átalánosan megjegyzem azt, hogy a kormány ezen fontos ügy elintézésénél mindenekelőtt szemelőtt tartotta a törvényeket és a löivónyes szokást és azért csak azon gőzmal­mok, melyek gőzzel, és pedig szakadatlanul dol­goznak, csak ezen malmokat tekintette az 1840. évi 17. t.-cz. alá esőknek ós azért határozta el, hogy ezen malmok, mint gyárak tekintessenek és a regálé szabványai alá ne essenek. Azon megjegyzésre, melyet a t. képviselő üt­teti hogy t. i. mivel ezen malmok bejegyezve nem voltak, ennél fogva gyáraknak nem tekinthetők, csak azt jelentem ki: hogy az eddigi törvények nem mondották azt ki, hogy a gyárak magukat bejegyeztetni kötelesek és azért ez figyelembe nem vehető. • ,' Az interpellátió második pontja igy szól: „Nem tartja-e a fenálló s még el nem törült királyi kisebb haszonvételeket, ós malomjogot biz­tosító törvények ós szakaszokkal össze nem férő­nek, ha ily malmok tulajdonosai a malomjog bir­tokosának a szokásos malomtaxát nem fizetve: azt törvényeken és törvényes szokáson alapuló ha­szonélvezetében megkárosítják?" Ezen második pontra nézve megjegyzem: hogy ezen gőzmalmok v«gy tartoznak az első kathegoriába, melyet bátor voltam említeni, t. i. azon gőzmalmok közé, melyek csak gőzzel és pe­dig szakadatlanul dolgoznak, s akkor ezen gőz­malmok malomtaksát fizetni nem tartoznak; ha pedig a második kathegoriába tartoznak, ha tud­niillik nem vonhatók az 1840. évi 17. t.-cz. alá: akkor természetesen nem tartoznak malomtaksát fizetni ; hanem tartoznak a regale jog tulajdono­saival a malomjog gyakorlására nézve meg­egyezni; attól függ, vajon megengedi-e a malom­jog gyakorlását vagy sem. Az interpellátió harmadik pontja ez: „Szándé­kozik-e a feudális viszonyokból még fennmaradt, de törvényeink által kellően nem praeeizirozott, s a mái korba már be nem illő előjogokat, a királyi kisebb haszonvételeket, s ezekkel kapcsolatos több nemű uri jogokat törvény által szabályozni; addig azonban az ekkorig dívott törvényes határozatokat és szokásokat megvédeni?" Erre nézve kijelentem; (Halljuk!) hogy senki sincs jobban, mint a kormány áthatva azon órzei­től, hogy csakugyan szükséges lenne e tekintetben törvény által intézkedni; nem tartja azonban a kormány lehetőnek azt, hogy a jelen pénzügyi viszonyok között, a képviselőháznak e tekintetben javaslatot terjeszszen elő. A mi pedig azon kérdést illeti, hogy a kor­mány az eddig dívott törvényeket kívánja-e ér­vényben tartani: arra nézve kijelentem, hogy a kormány kötelességének tartja a fennálló törvé­nyeket és divó szokásokat érvényesíteni. Kérem a t. h&zat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés a középen.) Elnök: Tudomásul méltóztatik a t. ház venni a minister ur válaszát? (Tudomásul!) A ház a minister ur válaszát tudomásul veszi. A napirend e szerint ki levén merítve, en­gedje meg a t. ház, hogy a karácsoni és uj évi ünnepek alkalmából beállandó szünetre nézve javas­latot tehessenek. (Halljuk!) Bátor vagyok azon •••

Next

/
Thumbnails
Contents