Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-61
3Qg 61. országos ülés deczember 22. 1875. mintamértékek készítésével: néhány nap előtt egy rendeletet bocsátottam ki, melynek következtében a községek és mindazok, kik ily mintamértékeket beszerezni akarnak, azokat megvehetik bárhol, csakhogy tartoznak e mintamórtékeket az illető hitelesítő hivataloknál, a melyek kellően el vannak látva — még pedig mintegy 70-en vannak kijelölve e hazában — hitelesitni "és ennek folytán azt hiszem, hogy mind a közönség kényelmének, mind pedig az olcsóságnak tekintetéből, mind pedig a mintamértékek pontosságára nézve szükséges intézkedéseknek eleget tettem, s reménylem, hogy a t, képviselő ur e válaszommal meg is lesz elégedve. (Átalános helyeslés.) Almássy Sándor: T. ház! Minthogy a minister ur rendeletét megszüntette ós nem kényszeríttetnek a községek 60 írtjával egy bizonyos czégtől a mintamértókeket venni ; hanem vehetik azokat akárhol, csakhogy hitelesittetniök kell azokat azon hivataloknál, melyek az országban 70 helyen állíttattak fel: a minister ur válasza engem kielégít s azt köszönettel tudomásul veszem. Elnök: A í. ház a minister urnák ezen interpellátióra adott válaszát tudomásul veszi. Bejelentette még a minister ur, hogy Kemény Mihály képviselő ur interpellátiójára is fog felelni; az interpelláló azonban nincs jelen. B, Simonyi Lajos kereskedelemügyi minister: T. képviselőház! Ha Kemény Mihály képviselőtársam nincsen jelen, ha méltóztatnak kívánni, én a feleletet el is halaszthatom ; hanem én azt hiszem, hogy a házszabályok azon rendelete következtében, a mely szerint a minister tartozik előre bejelenteni, hogy interpellátióra válaszol : ezáltal elég van téve annak, hogy az interpelláló a válasz alkalmával jelen lehessen. (Halljuk!) Kemény Mihály t. képviselő ur a következő interpellátiót intézte hozzám: „1-ör van-e tudomása'arról, hogy az 1872, VIII. t.-ez. 105. §-a 1) pont alatti megszorítását figyelmen kivül hagyva, az 1840. XVII. t.-cz.-re hivatkozva oly gőzmalmok felállítása is engedélyeztetik, melyek sem állandó telephez kötve nincsenek, sem bejegyzett czéggel nem bírnak, magán üzleti czólból tisztán vámra őrlőnek s a malomjog tiszteletben tartásától hatóságilag felmentetnek?" Ezen interpellátióra átalánosan megjegyzem azt, hogy a kormány ezen fontos ügy elintézésénél mindenekelőtt szemelőtt tartotta a törvényeket és a löivónyes szokást és azért csak azon gőzmalmok, melyek gőzzel, és pedig szakadatlanul dolgoznak, csak ezen malmokat tekintette az 1840. évi 17. t.-cz. alá esőknek ós azért határozta el, hogy ezen malmok, mint gyárak tekintessenek és a regálé szabványai alá ne essenek. Azon megjegyzésre, melyet a t. képviselő ütteti hogy t. i. mivel ezen malmok bejegyezve nem voltak, ennél fogva gyáraknak nem tekinthetők, csak azt jelentem ki: hogy az eddigi törvények nem mondották azt ki, hogy a gyárak magukat bejegyeztetni kötelesek és azért ez figyelembe nem vehető. • ,' Az interpellátió második pontja igy szól: „Nem tartja-e a fenálló s még el nem törült királyi kisebb haszonvételeket, ós malomjogot biztosító törvények ós szakaszokkal össze nem férőnek, ha ily malmok tulajdonosai a malomjog birtokosának a szokásos malomtaxát nem fizetve: azt törvényeken és törvényes szokáson alapuló haszonélvezetében megkárosítják?" Ezen második pontra nézve megjegyzem: hogy ezen gőzmalmok v«gy tartoznak az első kathegoriába, melyet bátor voltam említeni, t. i. azon gőzmalmok közé, melyek csak gőzzel és pedig szakadatlanul dolgoznak, s akkor ezen gőzmalmok malomtaksát fizetni nem tartoznak; ha pedig a második kathegoriába tartoznak, ha tudniillik nem vonhatók az 1840. évi 17. t.-cz. alá: akkor természetesen nem tartoznak malomtaksát fizetni ; hanem tartoznak a regale jog tulajdonosaival a malomjog gyakorlására nézve megegyezni; attól függ, vajon megengedi-e a malomjog gyakorlását vagy sem. Az interpellátió harmadik pontja ez: „Szándékozik-e a feudális viszonyokból még fennmaradt, de törvényeink által kellően nem praeeizirozott, s a mái korba már be nem illő előjogokat, a királyi kisebb haszonvételeket, s ezekkel kapcsolatos több nemű uri jogokat törvény által szabályozni; addig azonban az ekkorig dívott törvényes határozatokat és szokásokat megvédeni?" Erre nézve kijelentem; (Halljuk!) hogy senki sincs jobban, mint a kormány áthatva azon órzeitől, hogy csakugyan szükséges lenne e tekintetben törvény által intézkedni; nem tartja azonban a kormány lehetőnek azt, hogy a jelen pénzügyi viszonyok között, a képviselőháznak e tekintetben javaslatot terjeszszen elő. A mi pedig azon kérdést illeti, hogy a kormány az eddig dívott törvényeket kívánja-e érvényben tartani: arra nézve kijelentem, hogy a kormány kötelességének tartja a fennálló törvényeket és divó szokásokat érvényesíteni. Kérem a t. h&zat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés a középen.) Elnök: Tudomásul méltóztatik a t. ház venni a minister ur válaszát? (Tudomásul!) A ház a minister ur válaszát tudomásul veszi. A napirend e szerint ki levén merítve, engedje meg a t. ház, hogy a karácsoni és uj évi ünnepek alkalmából beállandó szünetre nézve javaslatot tehessenek. (Halljuk!) Bátor vagyok azon •••