Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-59
S9. országos ülés deezember 20. 1876. 279 gárositott határőrvidék, és a titeli zászlóalj valamennyi lakosára való kiterjesztéséről; negyedszer a megyék, kerületek, vidékek és székek közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainak az 1876-ik évre való fedezéséről ; ötödször a gyári és ipar védjegyek tárgyában a német birodalom kormányával kicserélt ministeri nyilatkozvány beczikkelyezéséről; hatodszor az 1875-ik évi július 22-én kötött nemzetközi távirdai egyezményről szóló törvényjavaslatokat, az ezekről szóló jegyzőkönyvi kivonatot van szerencsém ezennel tiszteletteljesen benyújtani, miután a főrendek azon törvényjavaslatokat módosítás nélkül elfogadták. Elnök : Fel fog olvastatni a jegyzőkönyvi kivonat. Molnár Aladár jegyző : (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: Azon hat rendbeli törvényjavaslat, melyekre nézve a főrendiház jegyzőkönyvi kivonata most felolvastatott, mindkét ház által el levén fogadva: legfelsőbb szentesítés végett ő Felsége elé fog terjesztetni. Méltóztatik a t, ház visszaemlékezni arra, hogy a múlt országgyűlésen a két ház egyetértésével azon szabály alkottatott, hogy a szentesítés alá terjesztendő törvények egy bizottság által vizsgáltassanak meg, mely bizottság a szabályok által e végre kijelölt tagokból alkottatik. E bizottság tagjai, a képviselőház azon jegyzői, kik a jegyzőkönyvet vezették, továbbá a képviselőház tárgyalása alkalmával működött állandó vagy időszerinti bizottságok előadói. Ennélfogva nemcsak a jegyző, hanem azon előadó urakat is, kik e törvényjavaslatok tárgyalásánál a házban működtek : felkérem, hogy ezen bizottság összeillése és munkálkodása előtt Budapestről távozni ne méltóztassanak. Minél előbb meg fog ezen bizottsági ülés tartatni ; de az emiitett tagoknak jelenléte okvetlenül szükséges. Most következik az előbbi törvény folytatása, Orbán Balázs jeyyző : (olvassa az A) tarifát.) Steinacker Ödön: Én épen ugy, mint a tulajdonképeni egyezmény szövegén, keresztül mentem e tariffán és a pótokmányon is, és körülbelül ugyanazon irányban, tettem megjegyzéseket ezekben is. Azonban phisikai lehetetlenség volt ez indítványokat Írásban elkészítenem. Miután azonban a t. ház ugyanis elhatározta, hogy a második czikk a központi bizottsághoz utasittatik, miután ennélfogva a bizottságnak ugy is ülést kell tartania, mielőtt a törvény véglegesen elfogadtatnék, mivel mindenesetre sokkal gyorsabban el lehet ez ügyet intézni, a központi bizottságban mint a t. házban, s ugy hiszem a nélkül, hogy a törvény elfogadása ezáltal késleltetnék: bátor vagyok azon indítványt tenni, hogy a tariffa és pótegyezmény a központi bizottsághoz utasíttassák vissza. (Helyeslés.) W ächter Frigyes jegyző : (olvassa Steinacker indítványát.) A Eumániával kötendő kereskedelmi egyezmény kiegészítő részét képező tariffa és pótegyezmény a magyar szöveg átvizsgálása czéljából a központi bizottmányhoz utasitassék vissza. Simonyi Lajos br. kereskedelmi minisíer: Miután a 2. §. ugy is a központi bizottsághoz utasíttatott: utasittassék oda ez is, es revidiáltassók, Elnök: Ennélfogva félbeszakítván a részletes tárgyalást: az egyezménynek meg nem tárgyalt része helyesebb szövegezés végett a központi bizottsághoz utasittatik. Ma délután 5 órára a központi bizottság t. tagjait kérem, méltóztassanak az elnöki szobában megjelenni, hogy ott a revisiót megejthessék. Következik Szathmáry Károly képviselő ur indítványának indokolása. P. Szathmáry Károly: Tisztelt képviselőház ! A költségvetés közelebbi tárgyalása alkalmával, többen és igen lelkesedve szólaltak fel a kisdednevelés érdekében; a népoktatási törvény benyújtása alkalmával feledhetlen oktatásügy érünk báró Eötvös József a kisdedóvásról is nyújtott volt be törvényjavaslatot: mind ezek daczára — miután az emiitett törvényjavaslat tárgyalás alá sem került, a felszólalt képviselők pedig érveiket ki nem fejthették, — az ügy tulajdonképen ma áll először a törvényhozás előtt, és így annyival kevésbé látszik szükségtelennek annak tüzetesebb indokolása, mivel — mint tapasztaltam — még mindig vannak az országban olyanok, kik hazánk kicsinyeinek ügyét kicsinyes ügynek tekintik s a kisdednevelést és óvást szembe helyezik a népoktatással , pedig ez amannak leghathatősb gyámolitója és sikerének előföltétele. Méltóztassék azért megengedni, hogy azon szempontokat, melyek törvényjavaslatom szerkesztésénél vezettek, röviden előadjam. A kisdednevelés már a 30-as évek elején behozatott és elterjedt Magyarországon; olykorban, midőn Európa continensének nagyobb része azt még teljesen nélkülözte. Még a szomszédországok, nóvszerint Ausztria is innen kapták az első lökést hasonló intézetek felállítására. Ma Magyarországon több mint 200 ilyen intézet létezik ; bár a kisdedóvás még máig sem terjedt el azon körökben, hol legnagyobb szükség van reá, t. i. a szegényebb iparos és földmives osztályokig. Maga azon körülmény, hogy az intézmény még is enynyire elterjedést nyert : annak életrevalóságát és szükségét bizonyítja. Mintegy 200 nagyobbára