Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-58
266 68. országos ülés deezewber 18. 1S7&. véleményes jelentését a következő kérvényekre nézve megtenni. (Olvassa a kérvények VT. sorjegyzékében az 1. sorszám alatt foglalt kérvényre a bizottság véleményét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa tovább a 2-ik sorszám alatt a hétfalusi községeknek a birtokrendezés tárgyában beadott kérvényére a bizottság véleményét, mely szerint a kérvényt a netalán még felhasználható adatok tekintetéből az igazságügyminister urnák kiadatni véleményezi. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: T. ház! Én két rendbeli folyamodványt nyújtottam be a képviselőháznak 16,000 úgynevezett csángó-magyarok részéről. Az egyiket egy évnél több idő előtt azon 11 magyar evangelicus községnek a Brassó városi evang. esperességhez való egyházi viszonyai iránt, a mely esperességhez a folyamodók is tartoznak; de soha saját képviselőket az esperességi és nagyszebeni egyházkerületi gyűléshez ki nem küldhettek, sőt oly nyomás alatt élnek, hogy minden egyházi végzések, sőt a ministerium magyar nyelven kibocsátott rendeletei német nyelven közöltetnek a folyamodókkal, kik kirekesztőleg csakis a magyar nyelvet értik. A második folyamodványt folyó évi september havában nyújtottam be azon erdők iránt, melyek ezen községeknek tulajdonát képezik és melyeknek tettleges használatában sok év óta vannak, de ujabb időkben abban Brassó városa által azon ürügy alatt erőszakosan háborgattatnak, hogy ezen erdők a községek úrbéri dotatiójához nem tartoznak, de a brassói község tulajdonát képezik és mely erőszakoskodások folytán jelenleg is egy visszahelyeztetési per a város ellen folyamatban van. A kérvényi bizottságnak épen most felolvasott jelentése ez utóbbi folyamodványra vonatkozik és miután abból azt látom, hogy az igazságügyi minister ezen birtoki viszonyok végleleges birói elrendezése ügyében már is egy törvényjavaslatot készített: arra kérem a t. házat, hogy a minister urat oda utasítani méltóztassék, miszerint ezt még ezen ülésszakban a ház elé terjeszsze. Az egyházi viszonyok iránt benyújtott folyamodvány még a múlt országgyűlés alatt a vallásügyi minister úrhoz azoknak rendezése végett utasíttatott. A mint tudom a minister ur az evangelicus szász egyházi hatóságokat e tekintetben kihallgatván, azok huzamos idő után igen terjedelmes jelentést terjesztettek a ministerium elé, melynek mi volt az eredménye : ma nem tudom ; miután azonban a. folyamodó egyháziak részéről még „deczember 10-én kelt tudósítások szavai szerint" maga a vallásügyi minister ur megindittatva a rajtok elkövetett sérelmek elősorolása által, azonnal a legnagyobb hálára kötelező intézkedéseket megtette azoknak megvizsgálása és orvoslása érdekében, mindezeknek nem hogy megnyugtatásukra valamely kedvező eredményét tapasztalhatnák, de I tapasztaluiok kell a hosszú türelemben kifáradt kedélyeknek kétségbeeső hullámzásait: arra kérném a minister urat, hogy ha már rendelkezett ez ügyben, eziránt a tisztelt házat is értesíteni méltóztassék. (Helyeslés.) Perczel Béla igazságügyminister: Zsedényi képviselő ur felszólalása folytán van szerencsém kijelenteni, miként ezt a kérvényi bizottság előtt is tettem, hogy a kérdéses törvényjavaslat kész és legközelebb lesz szerencsém azt beterjeszteni, ugy hogy még ezen ülésszak alatt elintézést nyerhet. (Helyeslés.) W ächter Frigyes: Igen sajnálom, hogy a képviselőháznak oly kitűnő tagja, mint a minő képviselő ur, vállalkozott arra, hogy itt a házban egy magánjogi kérdésben hozzon ítéletet, kimondván, hogy a töresvári birtok a Hétfalu név alatt ismert községek tulajdonát képezi. Sajnálom, hogy a t. képviselő ur elfeledte azt, hogy itt úrbéri kérdésről van a szó, mely csakis hazánk törvényei szerint dönthető el. A t. képviselő ur legjobban tudhatja, hogy magánjogi kérdés ép oly kevéssé dönthető el közigazgatási utón, mint a képviselőház határozata által. Az ily kérdés fölött csak a rendes biró ítélhet. A t. képviselő ur amaz állításával szemben, mintha Brassó szabad királyi városa, melyet e házban képviselni nekem van szerencsém, hátráltatta volna eddig ezen kérdés eldöntését: hivatkozom a t. ház mindazon tagjaira, kik a múlt országgyűlésen is itt voltak, tegyenek bizonyságot a mellett, hogy ón nem egyszer, hanem háromszor is tettem indítványt, illetőleg interpelláltam a házban az iránt, hogy az igazságügyminister ur utasittassék arra, hogy a legközelebbi időben e tárgyban törvényjavaslatot nyújtson be. (Igaz!) Brassó szabad királyi városa nem akar mást, mint teljes igazságot s csakis igazságot követel ós eztkövetelni jogosítva van. Eri a kérvényi bizottság előadójának indítványát elfogadom : mert megnyugtatva érzem magamat a t. minister urnák a bizottságban tett nyilatkozata által is mert meg vagyok győződve, hogy az igen t. igazságügyminister ur be is fogja váltani abbeli szavát, hogy a legközelebbi időben ezen tárgyra vonatkozólag törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni, ugy, hogy a t. háznak lehetséges legyen e kérdésben végre valahára határozni. Kívánnom kell ezt annál inkább: mert absolute nem tudom jónak tartani, hogy ily kérdésekből mindig nemzetiségi kérdés csináltassék. Én ismerek nemzetiségi kérdést, melyet a németek, románok és a szlávok csinálnak s mosl azt kell tapasztalnom, hogy egy képviselő urazon körülményt, hogy van egy magyar faj, ott lent a határszélen: fölhasználja arra, hogy itt a házban magyar nemzetiségi kérdést vessen föl.
