Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-58
68. országos ülés deczember 18. 1875 261 legtermészetesebb kiviteli piaczunk volna a czukorra nézve, mi már le vagyunk kötve 10 évre. És egyáltalában legyünk őszinték; hogy ha valaki komolyan nines még magával tisztában aziránt, hogy milyen szerződést fogunk kötni Ausztriával 6 hónap múlva és most uj szerződóst ajánl: hiszen ez épen olyan mintha egy családapa elhatározná, hogy például a jövő tavaszszal házat ópit magának Pesten és épen csak valami családi körülménytől feltételezi a végeid öntést; de időközben megy, felvesz egy szállást és megköti a szerződóst 10 évre: lehet-e komolyan feltenni ezen emberről, hogy szándéka van Pesten jövő tavaszszal házat építeni? Miután megígértem a t. háznak, hogy rövidre fogom szabni beszédemet, elhagyom a többi részeket; de most divattá lett az utolsó napokban, hogy lehetetlen befejezni a beszédet a tárgyban anélkül, hogy egy kis zsidókérdést ne érintsünk, kötelességemnek tartom pár szóval érinteni az Istóezy képviselő ur által elöhozottakat. (Halljuk!) Én respectálom mindenkinek meggyőződését; az is olyan meggyőződés, mint bármelyik más, ámbár igazán sajnálom, hogy oly szép, kiváló tehetséggel, mint a minővel t. képviselő társam rendelkezik: oly meddő, mindenesetre semmi gyakorlati czólra nem vezető tárgyra pazarolja képességét a helyett, hogy igazán a haza érdekében álló dolognak szentelné fel tehetségét; de más részről meg irigyeltein őt tegnap, midőn felkiáltott, hogy a nép léte és nem léte van kérdésben, Magyarország léte e kérdéstől, a zsidó kérdéstől függ. Gondoltam magamban, milyen boldog ember, aki Magyarországnak egyik legnagyobb baját a zsidó kérdésben látja. Eszembe jutott, midőn még az emigratióban voltam, egy igen jeles nyelvtanár az akadémiában felolvasást tartott az ik-es igékről, — azon időben philologiával többet foglalkoztam, mint most, — beszéde végén ezen derék nyelvész azzal fejezte be felolvasását az akadémiában: „életem legfényesebb napját akkor fogom élni, hogy ha megérem azt, hogy a magyar nyelvtanból az ik-es ige kiküszöböltetik." Gondoltam magamban, vannak emberek, a kik ebben látják boldogságukat: Istóezy képviselő ur meg a zsidó kérdés megoldásában leli boldogságát. (Derültség a szélső padon.) Én azonban azon leginkább csodálkoztam, hogy ő beszéde által ellentétbe jött szavazatával. Mert ha ő meg van győződve arról, hogy ez véghetetlen csapás, Magyarországnak ez legnagyobb szerencsétlensége, hogy mindenekfölött ezzel kell foglalkoznunk, akkor Chorin képviselő társunkat kellett volna pártolnia, hogy Oláhországba mentől több zsidó telepedhessék s a magyarországi zsidók mind oda vázdoroÍjának. (Derültség.) Ezek után röviden kijelentem, hogy miután megvagyok győződve arról, hogy mindőn kereskedelmi szerződés, melyet most kötünk, tetemesen nehezíteni fogja Magyarország működését, a legközelebbi jövőben: ezen szerződést el nem fogadhatom, s pártolom Simonffay képviselő társam által benyújtott felfüggesztési indítványát. Elnök: Szólásra többé senki feljegyezve nem lévén, az átalános vitát berekesztem. Szó illeti még az előadót. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! (Eláll!) Igen rövid ideig .. . (Szavazzunk] Eláll!) Csak azt vagyok bátor kijelenteni. (Eláll! Halljuk! Szónok leül!) Elnök: Következik a szavazás. Jelentem a t. háznak, hogy 26 képviselő e törvényjavaslat tárgyában névszerinti szavazást kér, ez tehát megejtendő lesz. A kérdés feltevésére kerül a sor. Méltóztassék a t. ház először a beadott indítványokat meghallgatni. W ächter Frigyes jegyző': (Felolvassa Simonffay indítványát.) Beőthy Algernon jegyző: (Felolvassa Steinacker Ödön indítványát.) Elnök: Ez utóbbi indítvány tárgyalás alá, illetőleg szavazás alá csak akkor kerülhet: ha az előleges szavazás elvégeztetvén, a törvényjavaslat részletes tárgyalása be fog következni. Én a kérdést t. ház, máskint nem tehetem fel, mint ahogy a kérdések az átalános vitatkozások bezárásánál feltétetni szoktak, tudniillik: elfogadja-e a t. ház a magyar-osztrák monarchia és romániai fejedelmesség között kötött kereskedelmi egyezményről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául : igen vagy nem? (Helyeslés.) Ha a t. ház a kérdés ekkénti feltevésében megnyugodni méltóztatik: ki fogom húzni azon betűt, melynél a névszerinti szavazás kezdődni fog. (Megtörténik.) A szavazás az A betűn kezdődik. (Szünet után.) Elnök: Felfogom tenni még egyszer a kérdést, melyre a szavazás történik: „Elfogadja-e a ház az osztrák-magyar monarchia és a romániai fejedelemség közt kötött kereskedelmi egyezményről szóló, tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem?" A szavazók jegyzékét Beőthy Algernon jegyző ur fogja felolvasni ós jegyzendi egyszersmind a távollévőket is, az igennel szavazókat Waehter Frigyes, a nemmel szavazókat Orbán Balázs jegyző ur jegyzendi; én pedig ismételten kérem a "ház t. tagjait, hogy szavazatukat hangosan méltóztassanak kifejezni, hogy a jegyzők a szavazatok feljegyzésénél tévedést ne követhessenek el.
