Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-58

68. országos ölés deesember 18. 1875. 253 A minister ur elismerést érdemlő őszinteséggel bevallja beszéde végén azt, hogy ha Eumánia rá állott volna ennél előnyösebb szerződést is lehetett volna kötni. Hogy miért nem állott rá Eumánia : azt megmondani igen természetesen képes nem vagyok; hanem azt hiszem, hogy ha a magyar kormány csupán Magyarország érdekeit tartva szem előtt, egyenes szerződési viszonyba áll Bumániával: sokkal előnyösebb szerződést lett volna képes kötni, mint a milyet kötött most. midőn azt nem maga kötötte, midőn azt másodmagával kötötte ós nem esak Magyarország érdekei, hanem az osztrák tartományok érdekei is voltak irányadók. A minister ur azt mondja beszéde elején, hogy ő a törvényjavaslat részletes indokolásába nem bocsátkozik, mert azt megtette előttem Wahrmann képviselő ur. Wahrman képviselő ur — azt mondja a minister ur — már megvilágosította a szerződés előnyeit és hátrányait. Lássuk hát, hogy mit mond Wahrmann képviselő ur ezen szerződésről! Mindjárt azzal kezdi, hogy elfogadja nem azért, mintha mindenben kedvező és előnyös volna hazánkra nézve ezen szerződés; nem is azért mintha kedvezőbb feltételek nem volnának kívánatosabbak és ne lennének kieszközölhetők; elfogadja továbbá daczára annak, hogy benne oly alapelvek megállapítására akadt, a melyeket állásában, helyzetében el nem fogadhat; — és még élesebben indokolta álláspontját Chorin képviselő ur; de elfogadja mind a kettő azért: mert a kormányt támogatni akarják, és mert a kormány iránt bizalommal viseltetnek. Elfogadja Wahrmann képviselő ur azért, mert egy nemzetközi szerződést, melyet a közös külügyminister kötött, melyet ő közlött a magyar ministeriummal is, ós melyet a magyar ministerium a törvényhozásnak ajánl, visszavetni nem szabad: ha igen komoly okok nincsenek reá, mert ez megingatná ugy a magyar kormány, mint a külügyminister állását. Megengedem, hogy a kormány állásának megingatása mindig komoly dolog ós soha sem teendő könnyelműen: mert annnak káros volta mindig visszahat magára az országra. Hanem ha arról van szó, hogy az ország annyagi érdekei évek hosszú során át. talán örökre megkárosittassanak, talán végkép lerontassanak, legalább a keleti kereskedelmet illetőleg: akkor azt hiszem t. ház, hogy ez igen fontos ok és több fontosságot érdemel, mint magának a kormánynak szilárd állása, és ha ezen áron a kormányt kell megingatni : én részemről inkább elvállalom a felelősséget azért, hogy megbukott a kormány, mitsem átért, hogy megbukott az ország. Wahrmann képviselő ur azt mondja, hogy ő vizsgálat alá veszi a szerződést három szempontbői és aztán ezen szempontokat taglalja. Először, hogy felad-e politikai jogokat? másodszor, hogy közgazdasági kérdések későbbi megoldásának praejudikál-e? és harmadszor, hogy anyagi vagy közgazdasági tekintetben óri-e az országot károsítás ez által? Aztán áttér ezen kérdések egyenkénti tárgyalására. A politikai kérdésre azt mondja, hogy annak tárgyalásába nem bocsátkozik: mert sem ő, sem a képviselőház, sem a delegatió sem a külügyi bizottság a kormány keleti politikája iránt sem tájékozva nincs, sem azt nem érti. Megvallom részemről ezt nagy érvnek arra nézve, hogy politikai tekintetben e szerződést elfogadjam: nem látom. Ha a kormány oly politikát követ, melyet senki sem ért és senki sem ismer, hogy e politikát támogatni kellessék: részemről be nem látom. Wahrmann képviselő ur ezt adja első oknak, és e szempontból világítja meg a kérdést. Bevallja, hogy nem tud hozzá semmit, meglehet, hogy ma kapunk felvilágosítást a keleti politika iránt, de eddig sötétben vagyunk. Ez tehát nem érv. A másik kérdést, tudniillik, hogy a közgazdasági kérdések későbbi megoldásának a szerződés praejudicál-e, öt pontra osztja és aztán ezen öt pontot kezdvén taglalni, azt mondja: első kérdés az : vajon ohajtandó-e az ily szerződések megkötése a román fejedelemmel és ha igen, váljon elhalasztása káros volna-e az országra, vagy nem ? Erre nézve azt feleli, hogy ez igen szükséges; mert kereskedelmünk ennek előtte igen sok zaklatásnak volt kitéve és egy példát is idéz, hogy egy nagy szeszgyárnál, mely nagy nyerességet várt rum szállításból : a sok zaklatásnak az lett a következménye, hogy 40 ezer frtnyi veszteség származott belőle. Megengedem hogy ez így van ; hanem t. képviselőház, ezen a kormány a kereskedelmi szerződéssel nem segit, mert e zaklatásoknak és zsarolásoknak nem az intézmény az oka : hanem azon emberek, kik végre fogják hajtani e szerződést és a kik végrehejtották a Törökországgal kötött szerződést. Ha ott félremagyarázták, félrecsavarták a szerződós értelmét: mi biztosit minket az ellen, hogy ugyanazon emberek ezen szerződés értelmét ép ugy nem fogják fólremegyarázni, ép ugy nem fogják kijátszani, mint azt kijátszották. 0 akkor azután hozzáteszi és pedig igen óvatosan, hogy e szerződésnek eredményei csak évek múlva lesznek elérhetők. Ez igen okos előrelátó megjegyzés, mert hogyha egy két óv múlva észrevehető volna annak ellenkezője ós ha neki e miatt szemrehányást tennének : akkor azt fogja monhatni, hogy várjatok, évek múlva, akkor majd jobban lesz. A másik pontra áttérve, azután azt mondja: a második kérdés az, vajon azon előnyök és kedvezmények, a melyek általunk a második szerződő félnek nyújtatnak, minő áldozatokkal járnak ránk nézve és minő előnyöket nyújtanak a másik szerződő félnek ? T. képviselőház, mi azon sajnos helyzetben vagyunk, hogy midőn mi áldozatokat hozunk : ak-