Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-57
57. országos Sllís deczember 17. 1875. 243 s nem is lehetnek. Mindezeket gr. Péchy Manó t. képviselő társam igen élénken ecsetelte és a mint én ismerem a viszonyokat, pedig meglehetősen ismerem, én ezen nehézségeket és aggodalmakat indokoltaknak tekintem és azért kimondom azt: hogy a kormány feladatának tekinti, hogy erre. nézve, t. i. a birtok-viszonyok rondezésére nézve, minélelőbb javaslatot terjesszem elő. (Helyedé*.) Egy másik nehézség is merült fel, az tudniillik : hogy mostan az összeköttetés a keleti vasutakkal mindinkább előtérbe nyomulván, az által, hogy ha a vámtarifa nem rendeztetik, vagy nem kellőleg rendeztetik : talán azon ?iszás helyzetbe jutunk, hogy a külföldről és távolról bejövő gabona olcsóbban szállíttatik rendeltetése helyére, mint a sokkal rövidebb utón oda érkező magyar gabona. Erre nézve is kinyilatkoztatom: hogy a kormány feladatának tartom arról gondoskodni, hogy a belföldi gabona nagyobb terheknek, nagyobb fizetéseknek ne legyen kitéve, mint a távol külföldről jövő gabona. (Helyedét.) Ezeket előre bocsátva, t. ház, meg fogja nekem engedni, hogy azokra nézve, a mik tegnap ós ma itt ezen fontos vitában elmondattak, igen röviden reflectáljak. -{Hallj'IÁ.) Mindenekelőtt azokra kívánok megjegyzést tenni, a miket Nemes Nándor gr. t. képviselőtársam mondott. Arra nézve, hogy az idegen piaczokat a román gabonának megnyitjuk, ő már a kellő választ megnyerte. Az idegen piaezok tudniillik eddig is meg voltak nyitva és pedig azért, mert azon kerülő, melyet ő emiitett, nem volt költségesebb, hanem meg volt az olcsóbb tengeri ut; más részről pedig, ha mi azt akarjuk, hogy vasutaink és vizi utaink jobban jövedelmezzenek: az átmenő portékát, az átmenő gabonát és egyéb termesztményeket adó alá, vám alá nem vethetjük : s különben azon utak eddig is nyitva voltak, mert a külföldi piaezokra, például Passauba, a romániai gabona ugyanegy feltétel mellett érkezett meg, mint a magyar gabona és ez utóbbinak ott egyenlő körülmények között kellett eddig is versenyeznie. A mi pedig a belföldi fogyasztást illeti, jól tudjuk, hogy a rumániai gabonának akkor is, midőn nem vámmentesen jött be: a magyar piaczi gabonaárakra nagy befolyása volt. Erre nézve tehát nem nyilatkozom; de reflectálnom kell arra, hogy különösnek találom, hogy t. képviselőtársam az előbbi kormányt igen élesen támadta meg, kimondván : hogy az előbbi kormány, ha politikai tekintetben nem tett is kielégítőt, de tett mégis megnyugtatót: anyagi tekintetben azonban ugy járt el, hogy a hazát majdnem tönkre tette. Ezt ón nagyon különösnek tartom és nem tartom a mostani vitatkozásba valónak, hogy itt az előbbi kormányok tetteit bíráljuk. Tisztelt képviselőtársam felszólalása mindenesetre azt tanúsítja, hogy nehezebb az adott viszonyok közt kellőleg cselekedni, mint bírálni, és igen csodálkozom, hogy épen a t képviselőtársam hozta fel ezt, a ki az akkori kormánypártnak tagja volt, s ez áltaj most utólagosan panaszkodik oly valami fölött, a mire annak idejében bőven nyilatkozhatott volna; (HP.lyp?Jé$ a középen) minélfogva én azt hiszem, hogy azon kő, melyet a múlt kormányra s múlt pártra dob: részben reá is vissza esik; inert ő akkor hallgatott mind azoknál, mik történtek. Azokra nézve, miket Orbán képviselő ur mondott, hogy t. i. nem nyerünk az által semmit, hogy ha jelenleg Rumániába a czukor ós szesz bevitelnél némi előnyben rószesittetünk; mert hiszen ( a gyárak nagyrészt ugy is már megbuktak. — Én azt hiszem, hogy gyáriparunk emelésére semmi sem lehet üdvösebb és jótékonyabb mint az : ha a külkereskedelmet előtte megnyitjuk ; s ha némi tekintetben a gyáripar hanyatlott a múlt esztendőkhöz képest: ez az ujabb kereskedelmi piacz megnyitása által, ujabb lendületet fog nyerni. T. képviselőtársam egy igen különös érvet is hozott föl ezen szerződés ellen, azt mondván, hogy ha nem is volna káros ezen szerződés; de annyi mindenesetre való, hogy az osztrák ipar sokkal többet nyer ezen szerződésből. Megvallom őszintén, hogy ezt igen különös, sőt kimondom — gyermekes felfogásnak tartom. — Azért lemondani valamely nyereségről, mert a másik fél többet nyer mint mi: ezt nem tartom alapos indoknak. En óhajtanám, bár mi is annyit nyernénk, mint azon, e tekintetben velünk egyesült szerződő fél; hanem azért, mert az némi tekintetben többet nyer, mint mi: azért ezen nyereséget kezünkből kiadni nem akarnám. (Helyeslés) A t. képviselő ur még azt is említette, hogy az ipar és kereskedelem Eumánia irányában, inkább Austria részéről fog gyakoroltatni. Csodálkozom, hogy épen ő tette ezen észrevételt, kinek hazánk erdélyi részének viszonyait jobban kellene. ismernie, mint bárkinek; mert ő igen jól fogja tudni, hogy a mi különösen a fa- és épületfakereskedóst illeti, az igen élénken folytattatok hazánk erdélyi része s Románia közt; és miután az oly áru, a mely csekélyebb értékű s nagyobb sulyn: e tekintetben mindig hazánknak azon része lesz előnyben, a mely az illető határhoz közelebb van. Még néhány rövid szóval még akarok emlékezni azokról, miket Mocsáry képviselő ur tegnap mondott. Igen t. képviselőtársam azt mondja. hogy azon indokolásban, melyet szerencsém volt a háznak beterjeszteni: némi ellenmondás van: mert ezen indokolásban azt mondtam; hogy a rumániai gabona csekélyebb minőségénél fogva, a 31*
