Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-57

230 57. orsxágos ülé» deezeinber 17. 1875. geri, vámmentesség mellett nagyobb kelendőséggel fog birni, mint a sokkal drágábban kiállítható erdélyi tengeri. Ez természetesen baj, de ezen ba­jon Nemes Nándor képviselő ur ezen szerződés­nek el nem íogadása által segíteni nem fog; mert az ilyen országos nemzetgazdászati előnyöket biz­tosító szerződéseket partieuláris és vidéki érdekek­nek feláldozni nem lehet, nem szabad. Igenis e bajon lehet és kell segíteni a törvényhozásnak és kor­mánynak oly intézkedések által, melyek különösen az erdélyi birtok és hitelviszonyokat rendezni minősítve lesznek; mert ily intézkedések nélkül, higyje el a képviselőház, Erdélynek anyagi érde­kei kipótolhatlan veszteséget fognak szenvedni. Ez intézkedések praegnansakká es oly acut jellegűvé váltak, hogy csak az erdélyi érdekek tetemes meg­károsítása nélkül többé el nem odázhatók. Mé'tóz­tassanak felvenni hogy Erdélyben példának okáért a gazdászat csekély kivétellel mai napig is pang, Erdélyben sohasem voltak gazdászati tanintézetek. Következőleg ügyes szakképzett gazdatisztek nem művelhették ki magukat és épen ez oknál fogva a gazdászat nem is emelkedhetett. Igaz ugyan, hogy Kolos-Monostoron néhány évekkel ezelőtt felállíttatott egy gazdászati tanin­tézet, azonban, nem szenved kétséget, hogy annak felszerelése mai napig is több kívánni valót hagy hátra. Méltóztassanak felvenni, hogy Erdélyben a tagosítások és szabályozások még mai napig sin­csenek átalánosan behozva, elannyira, hogy a szabályzott és tagositott birtokok ott mai napig is kivételt képeznek. Annak pedig, hogy ez igy van: nem Erdély az oka; hanem oka annak az, hogy mai na­sincsenek Erdélyben oly törvények, a melyek a tagositást, szabályozást gyorsan előmozdítani ké­pesek volnának. Erdélyben a marhatenyésztés ké­pezi a kereskedés egyik főágát. Hogy lehet azon­ban a marhatenyésztóst cultiválni, előnyösen ter­jeszteni, hol a legelő, elkülönítés nem létezik : ez oly világos, hogy bővebB indokolásra nem szorul. Méltóztassanak fölvenni, hogy Erdélyben a telekkönyvekbe több száz parcellákra terjedő ren­dezetlen birtokrészek szoktak felvétetni; ezt pedig nem a hiányos telekkönyvezések jokozzák: hanem a rendezetlen birtokok, a miért is senki azokra pénzt kölcsönözni nem hajlandó. . Szomorú dolog, t. ház, ha egy országrészben még reális hypothekára sem kapható pénz csak azért: mivel a birtokok rendezetlenek; mert e miatt senki pénzt kölcsönözni nem hajlandó, és ez az oka, hogy Erdélyben a hitel napról-napra inkább csök­ken. Méltóztassanak felvenni, hogy Erdélyben mai napig sincsenek erdei törvények, pedig az erdők ké­pezik Erdélynek legfőbb kincsét. A közös erdők és községi erdők a folytonos pusztítások, tolvajlá­sok és korlátlan legelések következtében a nem­zetgazdászatnak kipótolhatatlan kárára már is el­pusztulnak. És t. ház, hogyha ehhez még az is fog járulni, hogy Erdély mint a bányászatnak tulajdonkópeui hazája, melyet ilyennek eddigelé még mindenki elismert, a bányaigazgatóságától is megfosztatik: igen természetes, hogy Erdélynek bányászati érde­kei is kipótolhatatlan veszteséget fognak szenvedni. Az erdélyi bányászati érdekek mindenkor igen fontosok voltak, a miért is az erdélyi bányászat érdekében évtizedeken át fennállott az erdélyi the­saurariatus, a mely az erdélyi k. guberniumnak azon Erdélynek legfontossabb dicasteriumát ké­pezte. Ha tehát a bányászati érdekek nem lettek volna oly fontosak akkor, mint a milyen fontosak most is: sem a kormányok sem az erdélyi részek nem tartottak volna fenn oly költséges apparátust, mint az erdélyi thesaurariatus. Sokat lehetne mondani őzen tárgyról, sok szót lehetne fűzni ezen ügyhöz ; de mivel ez napi renden nincs, annak bővebb taglalásától ez úttal elállók; hanem fenntartom magamnak, midőn az erdélyi bányászati kérdés bármily alakban, és bár­mikor is a tanácskozás szőnyegére kerülend, hogy akkor ahhoz tüzetesebben és bővebben hozzászólnas­sak. {Helyeslés) Igen kérem tehát a t. házat és az igen t. összes ministeriumot, hogy az erdélyi birtok és hitelviszonyok rendezéséhez elvégre komolyan és erélyesen hozzáfogni méltóztassék, méltóztassanak ezen intézkedések által azon hátrányokat pótolni, a melyek ezen szerződés következtében némely erdélyi termények kelendőségére nehezedni fognak. Ezen és csakis ezen biztos reménynek fejében el­fogadom a Eumániával kötött nemzetközi szerző­dést azon tiszteletteljes kérésem ismétlésével, me­lyet az erdélyi birtok és hitelviszonyok rendezése tárgyában az igen t. házhoz és az igent, összes mi­nisteriumhoz intézni kötelességemnek tartottam. (Helyeslés.) Almássy Sándor: T. ház! Midőn a szőnye­gen levő törvényjavaslathoz hozzászólok, elismerem azt, hogy fontosságra nézve ez hazánk anyagi fej­lődhetésére egyik legfontosabb tényező. Eég elis­mert tény az e házban mindnyájunk által, hogy ez azon tér, a melyen az eddigi mulasztásokért, iparunk és szorgalmunk által kárpótlást fogunk nyerni. Midőn a romániai vasútról szóló szerződés itt szőnyegre hozatott, annak létrehozása sok szem­pontból megtámadtatott; akkor a t. házban egy oldalról az hozatott fel, hogy majd lehet más utón biztosítékot találni, hogy azon káros vasúti össze­köttetés más utón kárpótoltassék. Hogy azon vasúti összeköttetésről, mely akkor törvénynyé vált, miként vélekedett a ház és meny­nyire károsnak tartottuk azt: azt hiszem, nem teszek fölösleges munkát, hogyha némileg a t. ház figyelmét fölhívom.

Next

/
Thumbnails
Contents