Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-56

5ö. országos ülés derzr.mber 56. 1 75. 221 „Miután újra meg újra fölment] azon hir. hogy némely európai hatalmasságok megállapodása folytán magyar és osztrák hadcsapatok fognák mcgszállani a török birodalomhoz tartozó azon tartományokat, melyekben huzamosabb idő alatt a felkelést elnyomni nem sikerült; miután ezen ügy Magyarországot ugy politikai, mint pénzügyi tekinteteknél fogva élénken érdekli; Kérdem a ministerelnök urat: 1) Igaz-e, hogy a keleti tartományoknak vagy azok egyes részeinek magyar és osztrák hadak általi megszállása czéloztatik ? 2) Ha igaz, melyek azon hatalmasságok, a melyeknek megállapodása folytán történnék ezen megszállás ? 3) Mi czólja volna ezen megszállásnak? 4) Beleegyezett-e a magyar kormány ezen eljárásba és ha igen, mi indokok vezérelték ezen elhaíá ozásában ' " Kérem, méltóztassék az interpeilatiomat a kormányelnök urnák kiadni. Elnök*. Kiadatik a ministerelnök urnák. Fiigh Károly: Tisztelt képviselőház ! A néptanítók katonai szolgálati kötelezettségét illetőleg kivánok a tisztelt honvédelmi és közoktatásügyi minister urakhoz interpellálj ót intézni. A tisztelt háznak engedelmével benyújtandó interpeilatiomat röviden indokolni fogom. Ismeretes azon nagy hiány, melyet általában de különösen szakképzett néptanítókban szenvedünk. Mindenki előtt tudva van, hogy sok iskolában épen nincsen tanító, sokban meg nem kellőkép képzellek a tanítók. E bajnak okai is ismeretesek. Kézetem szerint az első és fő oka ezen bajnak az. hogy tanítóink nagyon roszul vannak fizetve; inert azon 300 frtnyi évi fizetés, melyet a népoktatási törvény rendel a tanítók számára : bizonyára oly csekély összeg, az élet fenntartására oly annyira elégtelen, hogy bizonyára kevés ifjút kecsegtet, hogy e külömben is tövises pályára készüljön. E tekintetben horvát testvéreink. nálunk sokkal előbbre vannak, mert ott tudtommal a néptanítók fizetése három kattegoriában van szabályozva és pedig 400—500 és 700 írtban. Ily fizetés mellett szakképzett tanítókra inkább is lehet kilátás. A másik nem kevésbé fontos ok azon csekély erkölcsi elismerés, melyben nálunk még egyátalán a néptanítókat részesíteni szokták; mert mindenki előtt tudva van, hogy még mai nap is sok községben, különösen a felekezeti iskolákban tanítókat nem tekintik egyébnek, mint egyházi szolgáknak, vagy a község mindenesének. Addig is, míg. javuló pénzügyi viszonyaink megengedik, hogy néptanítóinkat illőbb díjazásban részesítsük s míg az átalános művelődés terjedésével azon erkölcsi elismerésben is részesülni fognak néptanítóink, melyet állásuknál és hivatásuknál fogva méltán igényelhetnek: azt hiszem mind a kormánynak mind pedig a törvényhozásnak kettős kötelessége szorgosan őrködni, hogy legalább azon jogai a néptanítóknak tartassanak fen csorbítatlanul, melyeket eddig is biztosit számukra a törvény. Ilyen jogot, ilyen előnyt biztosit a véderőről szóló törvény a néptanítóknak, midőn 27-ik szakaszában azt rendeli, hogy néptanítók besoroztatása után csak is a szünidőben s akkor is csak 8 heti kiképzésre,'azontúl pedig csak minden második évben a rendes 3—4 heti fegyvergyakorlatokra szabad behívni. Miután a közös hadügyminister ur a tanítóknak ebbeli törvényes jogát nem egyes esetekben kivételesen; hanem a törvénynek nézetein szerint egészen önkényes és téves magyarázata foiytáíi elvben támadja meg, bátor leszek a törvénynek ide vonatkozó szakaszát felolvasui. Az 1 868. XL. törvényczikk 27. szakasza így szol: „A népiskolai tanítójelöltek s a népiskolai tanítók a hadseregbe történt besoroztatásuk után a népoktatást legkevésbé akadályozó időszakban nyolez hét alatt katonailag kiképezendők, azután szabadságolandók és béke időben ezen felül csak az időszaki fegyvergyakorlatokban való részvétre szoritandók'" Nézetem szerint a felolvasott törvénynek nemcsak szavai, de még inkább intentiója tökéletesen világos, minden kétséget kizáró intentiója nem egyéb, de nem is lehet más, mint az: hogy a tanító háború idejében legyen katona, ugy mint más polgára a hazának ; békében azonban kövesse nemesebb hivatását és maradjon tanító. Azt hiszem, ebből az is tökéletesen világos, hogy a törvény nem tesz semmiféle különbséget néptanító és néptanító közt és nem osztályozza azokat, nem köti a nekik adott előjogot semmiféle föltételhez, Es daczára ennek a közös hadügyminister kétféle categoriát állit fel a néptanítókra nézve. Az első osztályba sorozza azokat, kik 20 éves korukban már néptanítók és mint ilyenek kerülnek sorozás alá; ezeket a három évi tényleges szolgálat alól fölmenti; azoknak ellenben, kik 20 éves korukban még nem tanítók, hanem a tanítóké]jezdékben a tanítói pályára készülnek ós mint ilyenek kerülnek sorozás alá, ha mindjárt időközben tanítói állást nyernének is : három évi tényleges szolgálatot kell teljesíteniük. így történt legközelebb ezen év october havában Vasmegyóben, a hol három néptanítót és pedig Kolossá Ferencz tótmoráczi tanitót, Fiebinger Fülöpöt főés Marton Károly segédtanítót Kristyánból három évi tényleges szolgálatra hívták be. Daczára annak, hogy mind a három teljesen elvégezte a ta-