Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-55

196 55. országos ttlés <leczeml>er 15, 1875. hogy azonban ő nem tette; én fogom azt tenni ós kimutatni, hogy ilyen értelmű czikk nincs az alapszabályokban. Az alapszabályok 30.§-a igy szól olvassa: „Mihelyt vagyona és jövedelme engedi, a szláv Matica pályadíjakat fog tűzni tudományos és művészi müvekre: az olyan férfiakat, kik kizárólag az irodalomnak és tudománynak szentelik magokat: állandóan ki fogja tartani, és időről időre segíteni fogja a nemzeti tudósokat, és művészeket. Az állandó fizetés, és időszerűit! segélyezés ezen kiadásait megalapítja saját erejéhez mérten a Matiea közgyűlése. A 31. §. következőleg: hangzik (olvassa) „Míg a Matiea vagyona kellőleg nem szaporodik, és meg nem erősödik: a Matieának minden tisztviselője fizetés nélkül szolgál." Midőn 1862—1866-ig a Matica vagyona, mely ma 100,000 frt. 60,000 írtra nőtt, akkor, miután annak elnöke Moises püspök Szentmártonban nem tartózkodott: akkor megszavaztatott az alelnöknek évi 600 frt. és pedig csupán azért, mert Szakolezából Szentmártonba átköltözött; a Matica titkárának és egyszersmind a Matica közlönye szerkesztőjének megszavaztatott évenként 700 írt; a pénztárnoknak 200 frt. Mind ezeket a közgyűlés határozta el az alapszabályok íenebbi szakaszai értelmében. Mindezen közgyűlések jegyzőkönyvei előterjesztve voltak az államhatalomnak betekintés végett és ez sohasem tett semmi kifogást ellene, amint hogy már csak azért sem lehetett volna. mert a közgyűlésnek arra joga volt és mert a fizetések ugy is mérsékeltek voltak. Ha volna is abban valami szabályellenes: abból még nem következnék, hogy ez elegendő indok legyen az egylet feloszlatására és ha a határozat szabályellenes : azt meg lehetett volna semmisíteni; az illetőket felelősségre vonni, megtérítésre kényszeríteni, a jövőre nézve pedig az egyletet meginteni, és csak azután feloszlatni: ha rósz és helytelen utón haladt volna. A másik tény, a melyet a ministerelnök ur felhozott: az. hogy az egylet pénzéből 14.000 frt szabályellenesen költetett el. A ministerelnök ur nem emiitette meg: miben áll a szabályellenes kiadás, azért nehéz dolog arra megjegyzést tennem. A ministerelnök által fölemiitett szabályellenes kiadás kétségkívül a Matica házának megvétele körüli eljárásra vonatkozik; csakhogy az alapszabályok 29. §-a értelmében a Matieának gondoskodni kellett arról, hogy egy házat szerezzen; s minthogy Turoez-Szent-Márton városában egy ház eladó volt: a Matica közgyűlése elhatározta, hogy e ház. mely 14.000 frtba került, megvétessék, és a szükséges összeg jótékony adakozás utján szereztessék meg. Turocz-Szent-Márton városa szintén adakozott egy bizonyos összeget, és mikor ezen tartozást, a háznak adásvevése folytán compensando leirni, és a többi összeget hozzáfizetni kellett volna: a pénztárnok nem akarta a könyvbe beiktatni a nélkül, hogy előbb Paulini-Tóth ur, "mint elnök és Francisci a jótékony adakozások gyűjtője egy kötelezvényt állítson ki arról, hogy a kellő összeg jótékony adakozásokból össze fog gyűlni és meg fog téríttetni. A rósz évek következtében lehetetlen volt ez összeget összeszerezni, és igy a közgyűlés megengedte, hogy a hiányzó összeg a Matica alapjából fizetessék ki. Ebből áll azon eljárás, a mi a Matica feloszlatásának indokul nem szolgálhatott. Felhozta továbbá a ministerelnök ur, hogy a Matica szabályaival ellenkezőleg pán-szláv tüntetésekben vett részt küldöttségei által, a mi a horvátországi egyetem megnyitása ünnepélyére vonatkozik. Az igaz, hogy az alapszabályokban nem áll az, hogy a Matica ilyen küldöttségeket küldhet; de nincs is megtiltva ; és ha valahol, ugy itt áll azon szabadelvű elv. hogy a mi nem tilos: az szabad. Igy tesznek minden más tudományos egyesületek. Nem tudom, miként lehet ezt vétségnek tekinteni és pedig magyar állani ellenes lépésnek tekinteni. Nem tudom, — nem emlékszem arra, — a mit a küldöttek egyike és pedig toastban mondott; de ha az valamit csinált volna: akkor gondolom őt kellett volna felelősségre vonni, és hogy ha ott valami töi'vényellenes cselekvény követtetett volna el: akkor őt kellett volna megbüntetni és nem a Maticát felosztatni. Én t. ház, nem is tudom, hogy lehet ezt tüntetésnek tekinteni, és pedig magyar állam ellenesnek; különösen ha csak nem minden államellenes és különösen ha' minden magyar államellenes, a mi nem magyar, vagyis a mi szláv. De a minister elnök ur maga is tudta, hogy a felhozott tények csak ürügyek és üres állitások, és hogy ezek bizonyítékok nélkül még nem alkalmasak arra, hogy a Matica egylet feloszlatását indokolnák: azután hozzátett még a minister elnök ur még valamit, a mi kézzel meg nem fogható, de mivel ijesztgetni lehet t. i. az élénk képzelődő tehetségnek mumusait. Azt mondja ugyanis, hogy a szláv Matica csak irodalmi czélokra állíttatott fel; de ez egyletnek irodalmi tevékenysége, megalakulása óta nem terjedt egyébre csak oly czikkekre és tettekre, a melyek a magyar állam eszméjét ócsároltak, s a magyar nemzet ellen gyűlöletet szítottak és a mely minden irányban és nyilatkozásában tisztán a panszlavismus eszméjét képviselte. Én nem tudom; miben áll a magyar állam eszméje és miben különbözik más jogi és eultur