Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-55

55. országos ülés deeaeBifoer 15. 187í». 191 logramnira változtatván s ez kétszeresét tevén a mázsának: nagyon természetes, hogy a biztosítéknak is kétszeresnek kell lenni. (Hdyesés.) W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa: Orbán Balázs és líegyesy Márton képviselők módosítását,) Elnök: A 13. §. ellen a fölolvasott módosítások adatván be. mindenek előtt kérem a t. ház azon tagjait, a Kik a 13. §-ot a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadják el: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A 13. §. a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadtatván el. a módosítások elestek. Következik a 14. §. W

ächter Frigyes jegyző: (olvassa: a 14. §-t.) Madarász József: T. ház! Óhajtanám, hogy a pónzügyminister ur mielőbb terjessze be azon törvényjavaslatát, azon gyökeres törvényjavaslatát, a mely a szabályokat megszüntetné, s a melyre nézve Paczolay képviselőtársam is e tárgyalásnál már nyilatkozott; mivel azonban legjobb hitem mellett is azt hiszem, hogy a t. pénzügyminister ur a legjobb szándék mellett sem fogja beterjeszthetni, mielőtt a vám és kereskedelmi szövetségre végleg nem intézkedett és így valószínű, hogy 2—3 év előtt alig lehet ezen gyökeres törvényjavaslatból törvény: azért bátor vagyok itt a képviselőháznak elfogadás végett azon javaslatot ajánlani, melyet már az általános tárgyalásnál érintettem. A t. pénzügyminister ugyan már ellene nyilatkozott t. i. az 1868. XI. törvónyczikknek néhány §§-ai vétetnének ide át és mondatnék ki az, hogy az 1868. XI. törvényczikk most már hatályon kívül helyeztetik. A pénzügyminister ur ennek ellenében ugyan azt mondotta, hogy most ezt nem látja ezélszerünek és akkor akarja tenni, midőn a gyökeres törvényjavaslatot a ház elé terjeszti. Már kérem azt senkisem tagadhatja, a ki az 1868. XI. törvényczikket ós ezen törvényjavaslatot végig olvassa, hogy annak első és körülbelül 12 §-a az, mely meg nem változtathatik és ha jól emlékszem, még a 14. §., mely azt mondja, hogy ezen törvényjavaslat 1868. jun. l-jén lép életbe; a többi mind tökéletesen meg van változtatva. Higyje meg a t. pénzügyminister ur, hogy sokkal világosabb lesz, ha ezen 15. §., mely meg nem változtattatott: egészen átvétetik ; mintha megtartatik az 1868. XI. törvényczikk ós ezen törvényjavaslat is törvénynyé emeltetik. Ezen okból én a t. háznak a 14. §-nál a következő javaslatot bátor vagyok előterjeszteni: „Az, egész törvényjavaslat utasittassók vissza a bizottsághoz a végett, hogy az 1868. XI. törvényczikk néhány meg nem változtatott g-át a javaslatba felvegye; az azon törvényre való hivatkozásokat kihagyja és fejezze ki a végső előtti §-ban azt, hogy az 1868. XI. törvényczikk hatályon kivül helyeztetik." Én megtettem a magam részéről kötelességemet, a t. háztól fog függeni ismét vagy egy világos' törvénynyel, vagy egy olyannal szaporítani törvényeinket, melyben minduntalan egy másikra történik hivatkozás. Széll Kálmán pénzügyminister: A t. képviselő ur azzal végezte előadását, hogy megtette a kötelességét, ha a többség nem hallgat az ő szavára: ám lássa következését. Az ember azt gondolná, hogy valami különös nagy dologról van itt szó ; pedig csak egy tisztán forma-kérdésről, arról t i : hogy a megalkotandó törvény, a sójövedékről törvényhozásilag tett intézkedéseknek öszszeségét tartalmazza-e. vagy csak egy részét. En már azelőtt voltam szerencsés kifejezni azon nézetemet, hogy az 1868. XI. törvényczikk és most megalkotandó törvényen kivül még több más törvényes intézkedés is van a sójövedékről. Teljesen igazat adnék a képviselő urnák, hogy összeségében foglaljuk egy törvénybe mindazt, a mi a sójövedékről szól: de hát van ám igen sok szabály, mely az 1868. XI. törvényczikk által törvényerőre van emelve s így az általa óhajtott czólt ugy sem érjük el: mert e törvényen kivül az intézkedéseknek egész sorozata más helyütt, t. i. a szabályokban foglaltatik. Mind a mellett még sem ellenezném a t. képviselő ur módositványát, mert hiszen mondom, mikor' arról van szó, hogy az 1868. XI. törvényczikket két vagy három §-a, a mely nem abrogáltatik ezen törvényjavaslat által, vétessék ide be, én: csak egy practikus okból ellenzem a niódositvány elfogadását, és az ok az: hogy a mint méltóztatnak tudni, a métermértékről szóló törvény már a jövő évi január elsején lép életbe, nem szeretném tehát, hogy az átdolgozás késleltesse e törvényjavaslat vég-megszavazását, és a főrendekhez átküldését. Miután itt csak forma kérdésről van szó, kérem a t. házat, méltóztassék ezeket figyelembe venni, s Madarász képviselő ur módositványát mellőzni. (Helyeslés a középen.) Simonyi Ernő: Valóban megfoghatatlannak látszik előttem t. ház, hogy itt, a hol a minister ur legjobb igyekezete mellett sem képes kimutatni, hogy valami oly lényeges indítvány tétetett volna, a mely az intézkedést csak egy hajszálnyival is megváltoztatná; de kétségtelen más részről, hogy ezen törvény az által, ha Madarász képviselő ur indítványa elfogadtatnék, világosabbá lenne; kétségtelen továbbá, hogy ezen törvény igen sokra, milliókra menő oly embereknek szolgál irányadóul, a kik nem igen rendelkezhetnek könyvtárral, s nem igen képesek egyik törvényt a másikkal öszszehasonlitani, hanem azt hiszik, hogyha egy törvény a kezökben van, abban már minden benne van; de ha nem volna is milliókra és százezrekre vonatkozólag elmondható, hanem hacsak egyetlen