Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-52

132 52, országos ülés deezeoiber 12. 187». fontossága nincs; mert ezt a eursus határozza meg, a mint ezt a képviselő ur helyesen megje­gyezte. A másik kérdés, melyet az én t. barátom hozzám intézett: az, hogy miután ezen kölcsönnek csak egyik czélja a conversió megkezdése, másik két czélja pedig a tartalékkészlet beszerzése és a vasutak beruházására adandó kölcsönök: t. bará­tom némileg nehézségét fejezi ki, — bár direct ellenvetést nem tett, legalább nem formulázta éle­sen e részbeni ellenvetését, — hogy ezen tartalék készlet az általam czélba vett összegben talán nagynak is látszik. T. barátom helyesli a tartalék-készlet eszmé­jét, erről tehát nincs többé vele mit vitázni; a különbség köztünk csak az összegre nézve létezik. Én a törvényjavaslat indokolásában, igaz, azt mondom, hogy vasúti czélokra ós a tar­talék-készlet -előteremtésére összevéve mintegy 50 millió fog fordíttatni De ezzel • nem mondom azt, hogy ez már fixirozott összeg; mert, mint a t. ház méltóztatik tudni, a törvényjavaslatban ma­gában ezt megállapítani óvakodtam ; mert tökéle­tesen osztozom t. barátom azon nézetében és azon állásponton vagyok magam is, hogy azon összeg­nek, mely e tartalék-készlet előteremtésére fordit­tatik, s a mely inproductive hever és gyümöles­telenül fekszik eassáinkban : lehetőleg kicsinynek kell lennie. A mikor azt mondom, hogy nem va­gyok azon helyzetben, hogy ez összeget fixiroz­hassam, s annak fixirozását a t, háznak ajánljam, ezt azért teszem ; mert nem akarnám sem a ma­gam, sem a t. ház kezeit feltétlenül megkötni, mert meglehet, kisebb összeggel jövünk ki, mint a mennyit most fixirozhatnék. Én az 50 milliót a a két czólra mint maximumot tekinteni ma a többi tehát legalább 22 millió conversióra fog for­díttatni. {Helyeslés?) Egész őszintén szólhatok a t. ház előtt e kér­désről is. Az 1876, évre elóirányoztatott — a já­radék kölesönnek 1876-ra eső kamataival együtt — mintegy 10 ós \ milliónyi deficit. Ennek fe­dezete ezen összeg erejéig megvan az utolsó 158 milliós kölcsön maradványaiban. De azt is méltóz­tatik tudni, hogy ez összegnek a fedezete még nem jelenti azt, hogy az év első felében előálló min­den hiány is fedezve lesz; mert hiszen az év első hét hónapjában sokkal nagyobbak a kiadásaink, mint a befolyó jövedelmeink. Azzal, hogy az 1876. évi költségvetés végmérlegében előirányzott hiányt, mely kedvezőtlen viszonyok között valamivel na­gyobb is lehet — fedezni képesek vagyunk: nincs mondva az, hogy az év első hét havában előálló pénztári hiányról már gondoskodva van. Hozzá járul, hogy a jövedelmi adótörvény, melytől én 8 milliót várok kerek összegben, az 1876. évnek oly stádiumában fog végrehajtatni, hogy az ama törvény következtében befolyó ösz­szegek nagy részére az év első felében számita­nunk nem lehet. A kivetési eljárás esak az év első felében fogván megindulni, a kivetés befeje­zése előtt természetesen fizetés nem fog történni. Ezenkívül méltóztatik tudni, hogy az adóke­zelés gyökeres refoimja iránt törvényjavaslatot terjesztettem a t. ház elé. A pénzügyi administra­tio organismusának oly mélyreható átalakítása, mint a milyen ez kivan lenni, nem fogja azon gyümölcsöket, melyeket tőle várok: már az év első felében meghozni, hanem az év második felében. Mindez azt mutatja, hogy az év első felében elő­álló hiány pénztári készletek hiányában kölcsön nélkül fedezhető nem lesz. Minekünk tehát oly pénztári készletről kell gondoskodnunk, hogy az ez irányban előálló minden eshetőségek ellen tel­jesen biztosítva legyünk. Ezen kivül fizetési kötelezettségeink oly ter­mészetűek, hogy a coupon-fizetósek legnagyobb részét, ugy az államadósságnál, mint a vasúti garantiák után, sokkal korábban kell készletben tartani, mintsem azok esedékesekké válnak. Nekem Európa minden részébe, Londonba, Parisba, Frankfurtba, Berlinbe és Bécsbe pénzeket kell küldenem, hogy az esedékesség napja előtt 14 nappal már azon czégeknek rendelkezésére bocsát­tassanak, melyeknél ezen couponok beválthatók. Ebből következik, hogy a mi viszonyaink közt az állandó cassa-készletnek sokkal nagyobb­nak kell lennie, mint e nélkül kellene. Ezek összevéve magyarázzák azt, hogy a tar­talék-készleteknek azért, hogy azok minden körül­mények között biztosítsanak bennünket: nagyobbak­nak kell lenniök, mint első tekintetre látszik. De ma még ezen tartalék-készlet összegét illetőleg, nem kívánom sem a törvényhozásnak, sem a magam kezét megkötni s az összeg fixirozása által, legyen megyőződve t. barátom, hogy épen azon szempontnál fogva, hagytam ezen kérdést nyitva a törvényjavaslatban, mert a lehető legkisebb összegre kívánom ezt szorítani, — épen ez által kívánom megmutatni, hogy majd a körülmények teljes is­merete után fogom a tartalék-készletre nézve az összeget egész praecisióval ma megállapítani, ki­jelentettem azonban előre, a mint az indokolásban is nyilatkoztam, hogy legalább is 22 millió effectiv összeg fog a conversióra tényleg fordíttatni. En arra fogok törekedni, hogy a tartalékra szükséges összeg oly mérvben állapíttassák meg, a mely semmi esetre se legyen nagyobb a tényleges szük­ségletnél, a conversióra fordítandó pedig lehetőleg nagyobb legyen. Erre még egyet kell megje­gyeznem. Azt is méltóztatnak tudni azok, a kik figye­lemmel kisérik pénzügyi dolgainkat és beszédeimet, hogy háztartásunk sulyegyenének helyreállítására

Next

/
Thumbnails
Contents