Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-52

130 62. országos ülés deeíiember 12. 1875. magam részéről annak szükségét, hogy a pénztári kezelés rendszeresítése, fenakadás kikerülése végett egy forgalmi tőke teremtessék és biztosittassék, készséggel elismerem. Tudom azt, hogy az államjöved elmeknek egyenlőtlen befolyása és az állam által kötelezett fizetéseknek bizonyos időpontban nagyobb összegekben teljesítése mellett előfordulhatnak és elő is fordulnak még a legrendszeresebb kezelés mellett is rendkívüli csapásoktól ment években időszakok, midőn az állampénztárak üresek, míg más időszakokban a befolyó összegek a pillanatnyi szükséget bőven meghaladják, és épen azért akarom, hogy az állam ép ugy. mint minden üzlet-ember bírjon a szükséges forgalmi tőkével és- ez által azon helyzetben legyen, hogy fizetési kötelezettségében fenakadást ne szenvedjen. De akkor, midőn e forgalmi tőke kölcsön-pénz és pedig drága kamatú kölcsön-pénz: akkor kívánatosnak és szükségesnek tartom azt, hogy e tartalék-készlet összege csakis a legszükségesebb öszszeg mérvére szorittassék, Kívánom, hogy a tartalék-készlet, mely nem gyümölcsöző befektetést képez, hogy ezen tartalékkészlet kamatai minél kisebb összegben terheljék az állam pénztárát. Kívánom annál inkább, mert az állam nincs azon helyzetben, hogy azon időben, midőn pénztári fölöslegei vannak: ezeket kellőleg kamatoztathassa és ugy a kamat-veszteséget compensálhassa. Ezért én e tartalék-készletét csak azon összeg mérvéig kívánnám leszállítani, mely elkerülhetetlenül szükséges. A törvényjavaslathoz csatolt indokolásban 50 millió írt van felvéve a tartalék-készlet és a vasúti beruházások költségeire Ha már most a vasúti beruházások költségeire a 700 ezer frt kamatnak megfelelő mintegy 12 millió tőkét számításba veszem, még mindig igen nagy 38 milliónyi tényleges összeg maradna ily tartalék-készleire, melynek kamatja a & millió frtot megközeiitené, a mit igen soknak tartok. Épen azért felvilágosifást kérek a t, pénzügyminister úrtól arra nézve, minő nagy az az összeg, a melyet az ily tartalék-Részlet képzésére állandóan fordítani akar. hozzá csatolván azon észrevételemet, hogy én a magam részéről a tartalék-készlet szükségét elismerem : de midőn a tartalék-készlet — mint mondám — drága pénz: ezt csak a legszükségesebb korlátokig vélném kiterjeszteni. A mi a felveendő kölcsön második czélját az 1875. évi 44. t. ez. 2-ik g-a értelmében a vasúti társulatok beruházások fedezését illeti, arra nézve a törvényjavaslat 6-ik §-a és a törvényjavaslathoz csatolt indokolás kijelenti, hogy a kormány erre vonatkozólag külön előterjesztést fog a t. háznak tenni. .Elhalasztom tehát észrevételeim megtételét azon időre, midőn az előterjesztés a ház asztalán fog feküdni. Most még csak megjegyzem, hogy a vasúti társulatok beruházásainak megtérítését, illetőleg fedezését a ház ugyan egészen más alakban, de már egyszer intézkedett is, én arra nézve, hogy e beruházások fedezése ezen kölcsön közvetítésével eszközöltessék, ez alkalommal észrevételt nem teszek. A törvényjavaslat első §-ban foglaltatik még egy eszme, nézetem szerint a legfontosabb, a száz ötven milliónyi kölesönnek convertálása, a melyre e kölesönből 22 millió szándékoltatik fordíttatni. Én t. ház Magyarország államadósságainak egyesítését járadék-kölesönné leendő átalakítását egy nagy eszmének tekintem, melynek ezéiszerü, sikeres keresztül vitele mivatva van államhitelünket megszilárdítani, hivatva van pénzügyi viszonyainkat consolidálni. A rövid lejáratú 153 milliós kölcsön lefizetését pedig első feltételéül tekintem pénzügyeink rendezésének; azért én ez eszmét illetőleg a 153 milliónyi kölcsönnek mielőbbi convertálását ós consolidálását a magam részéről csak helyeselhetem; de minden ezen eszme keresztül vitelétől függ; mert, egy helyesen keresztül vitt convertálás, a mily áldásos az országra: ép ugy egy nem sikerült mivelet pénzügyi helyzetünkre káros, sőt veszélyes is lehet. — habár a törvényjavaslat 6. §-a kijelenti, hogy a 153. milliós kölcsön eonvertálásának megkezdése ós keresztül vitelének módozatai iránt külön törvényjavaslat fog a ház elé terjesztetni, tekintettel arra. hogy a 22 millióval tervezett részletes conversiónak előnyeit legalább a magam részéről belátni képes nem vagyok, hogy ezen kölcsönt a lehető legnagyobb megnyugvással megszavazhassuk: bátorkodom az igen t, pénzügyministerhez azon kérdést intézni, tájékozást kérni az iránt, minő terv. minő módozat szerint véli ő az egész 15:> milliónyi kölcsönt eonvertálni? mert én a conversió előnyét csak az egész müvelet keresztül vitelében látom: a részletes keresztülvitelnél asonban a magyar államkincstárra nézve előnyt nem látok. Bátorkodom tehát az igen t. pénzügyminister úrhoz azon kérdést intézni és különösen megtoldani ezen észrevételemet még azzal: méltóztassék a t. pénzügyminister ur nekünk tájékozást nyújtani arra nézve, minő terv szerint kívánja az egész müveletet keresztülvinni ? minő szerepet, minő kötelezettséget vállalt magára az ezen kölcsönt közvetítő consortium a 22 milliónyi összeg eonvertálására nézve, és egyátalában minő szerep vár reá e conversió végleges keresztülvitele körül? mert mint mondám, én e conversiót üdvösnek és az állam hitelére nézve igen hasznos eszmének tartom ; de csak ugy és akkor: ha az tervszerüleg és a maga egészélten vitetik keresztül; míg a .részleges conversió előnyeit belátni nem bírom. Megjegyzem még, hogy az államadósságoknak conversióját az állam életébe oly mólyen bevágó műveletnek tartom, hogy azt egy parlamenti bi-