Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-50
50. országos ülés deezember 10. 1875. JQJ ügyet, a miért is ajánlom a t. háznak véleménye elfogadását. Elnök: Oozma Parthén képviselő ur által indítvány adatott be a múltkor, a mely fel fog olvastatni. Beöthy Álgernon jegyző: (Olvassa.) „A vallás- ós közoktatásügyi ministerium költségvetésének 11-ik rovatára vonatkozólag a 17-ik folyó szám után a következő uj tétel elfogadása inditványoztatik: 18. a brassói görög-keleti román gymnásium segélyezésére ajánltatik 5000 frt." Elnök: A pénzügyi bizottság ezen indítvány fölött jelentéstételre levén kiküldve, véleményét abban összpontosítja, hogy e segély csak kivételkép és ideiglenesen alkalmazandó s akkor is oly feltétel alatt, hogy az állam a tanterv megállapítását, a tanárok aránylagos kinevezési jogát, a segélyzett tanintézetnél magának fcntartsa. Ezért a pénzügyi bizottság Oozma Parthén képviselő ur indítványának elfogadását mindaddig nem hozhatja javaslatba: míg az illető felekezet a segélyezés feltételének elfogadását megtagadja. Ezen két indítvány állván egymással szemben, miután Oozma Parthén képviselő ur bizonyos öszszeg megszavazását kívánja; mig a pénzügyi bizottság az összeg megszavazását megtagadja: azt vélem, hogy Oozma Parthén képviselő ur indítványát mint nagyobb összegről szólót kell szavazásra feltennem. (Helyeslés) Kérem, hogy azok, a kik Oozma Parthén képviselő ur indítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Oozma Parthén képviselő ur indítványát a többség nem fogadja el. Kérdem a t. házat méltóztatik-e a pénzügyi bizottság által adott véleményt elfogadni. (Igen!) Azt hiszem kimondhatom, hogy a ház a pénzügyi bizottság véleményét elfogadja és magáévá teszi. Következik a napirendnek további tárgya a pénzügyi bizottságnak jelentése a ministerelnök ur indítványa felett, mely az 1848 —49-iki honvédek segélyezéséről szól. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa) „tétessék egy külön rovatba a következő tétel: az országos honvédsegélyző-egylet rendelkezésére, a honvédek segélyezésének fenálló szabályai szerint folytathatása czéljából 45,000 frt." Miletics Szvetozár: T ház! Én kénytelen vagyok egyszerűen kijelenteni, hogy ón a ministerelnök urnák az 1848—49-iki honvédek segélyezésére vonatkozó előterjesztését el nem fogadhatom; ezt bővebben indokolni nem engedi nekem azon trón iránti tekintet ós loyalitás, melylyel, mint a volt határőrvidék képviselője, kell, hogy viseltessem. Irányi Dániel: T. ház! Azt hiszem felmentve érezhetem magamat, hogy arra, mit az előttem szólott képviselő ur mondott, észrevételeket tegyek, de nem tehetem, hogy a szőnyegen levő tárgyra egyébként ne mondjam el véleményemet. (Halljuk!) Az 1848-ki országgyűlés ünnepélyes ígéretet tett, hogy a kik a megtámadott haza védelmében részt vesznek, azok, ha megsérülnek, vagy egyébként munkaképtelenekké válnak: az ország által gyámolittatni; ha pedig elesnek: özvegyeik és árváik a haza pártfogásában részesülni fognak. Huszonhét esztendeje múlt, hogy az országgyűlés ezen ígéretet tette; nyoloz esztendeje annak, hogy magyar emberek kezében van az ország igazg s azon ígéret mindamellett mai napig nem teljesült. Végre a minap a kormány előterjesztést tett aziránt, hogy a honvédek segélyezésére 45 ezer frt szavaztassák meg, illetőleg iktattassák a költségvetésbe, ezen összeg a honvédsegélyező egylet rendelkezésére bocsáttatván. Mellőzve azon körülményt, hogy az ajánlott összeg nyilván elégtelen s nem valamely országos, törvényes hatóságnak, hanem magán egyletnek rendelkezésére és elosztása alá bocsáttatik; — mellőzve mondom ezt, — csupán a miatt szólalok fel t. ház, hogy a ministerelnök ur, midőn ezen indítványt előterjesztette: egyszersmind példázva azon javaslatra, melyet t. barátom Simonyi János tett, szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy csak azok fogják az ő indítványát ellenezni, a kik a tüntetéseknek barátjai. Hát ugyan kérdem: lehet-e üres tüntetésnek nevezni azt, midőn a nemzet képviselői, a maga becsületszavának beváltására emlékeztetik a nemzetet Mióta üres tüntetés a becsületszó beváltásának sürgetése? Hát vajon, ha találkoznék valaki, — köztünk nem fog találkozni ilyen, — a ki a külföldi hitelezők irányában vállalt kötelességet nem kívánná az ország által teljesíttetni és azt a kormány ellenezné, valamint hogy elleneznők magunk ' is: üres tüntetés lenne-e ez ? vagy kevésbé szent talán a nemzet által, a maga fiainak, a végveszélyben adott becsületszó, mint az, melyet idegen tőzsóreknek adott? kevésbé szent az, melyet a végett kötött le, hogy szabadságát, alkotmányát, saját életét megmentse, mint az, melyet a végett kötött le, hogy például a vasutak építésére pénzt kölcsönözzenek neki? Avagy üres tüntetés volt az, midőn önök velünk egyetemben, még a gróf Andrássy által tett ajánlat után is hasonló inditványnyal álltak elő évről évre ? Vagy a miatt lesz üres tüntetés a mi indítványunk, mivel azt ma csak magunk teszszük? Egyébiránt én részemről nem ellenzem, nem ellenezhetem a kormány által benyújtott indítvány elfogadását. Nem ellenzem azért: mert jól tudom, hogy ezen összeg is, bár csekély és nem az ország valamely törvényes közegének kezéből fogják kapni a csonka, béna 1848|49-iki honvédek; mindamellett
