Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-36
36. országos ülés november 26. 1875. 91 W ächter Frigyes jegyző: (olvas) Ill.czim: keresetadó 19.537,727 frt. Ordódy Pál előadó: A kereseti adó előirányzatára nézve a pénzügyminister kijelentette, hogy miután ezen költségvetést az 1875-ik évben létrejött törvények végrehajtása előtt készitette: nem ismerhette még, mikép oszlik fel azon három adónem, mely az uj törvény következtében 1875-re először különittetett el egymástól; a kereseti adó, tőkekamat-adó és nyilvános számadásra kötelezett társulatok adója, t. i. ezen törvények alapján először lett külön kimutatva. Most már az ismeretes kivetési eredmények slapj*án ezen három adó előirányzatát módosíttatni, illetőleg máskép felosztatni kéri és pedig a kereseti adó leszállítását, a másik kettőnek pedig megfelelő felemelését hozta javaslatba. A kereseti adó előirányzatát a bizottság is mérséklendőnek találja: mert az ipar és kereskedelem, melyek épen a kereseti adó legfőbb tényezőit képezik, azon csapásokat, melyeket a múlt években szenvedtek, máig se bírták helyrehozni, sőt az átalános pangás következtében ma még szűkebb határok közt mozognak, mint az elmúlt évben. Ez okból a minister egyetértésével elfogadva a pénzügyminister azon "javaslatát, hogy a kereseti, tőke-, kamat- és nyilvános számadási társulatok adója a már ismeretes 1875-diki kivetés alapján máskép osztassák fel, a két utóbbinak emelését tartja indokoltnak; a keresetadónál pedig az előirányzott összegből 1.000,727 frt törlést hoz ja,vaslatba s a 3-ik czim fedezetére 18.537,000 frt megállapítását indítványozza. Tomcsáttyi László: T. ház! A pénzügyi bizottságnak ezen együttesen tárgyalt három tételére t. i. a kereseti adó, a nyilvános számadásra kötelezett társulatok adója és a tőkekamat adója tekintetében kiindulási pontul szolgált az, hogy a pénzügyminister ur előtérbe állitotta azon kivetéseket, melyek eredménye már a tárgyalás alkalmával ismeretes volt. Nem lényegtelen tehát ezen tétel bírálatánál számba vetni azt, hogy tekintettel a jelenlegi viszonyokra, tekintettel az eddig ismert pénzügyi eredményekre, ezen kivetések mily benső értékkel bírhatnak. A pénzügjd bizottság ezen megváltoztatott tételeknél csupán annyit mond, hogy a kivetési eredmények számba vételével azt hiszi, hogy teljes alapossággal lehet 700 ezer írttal többet előirányozni, a tőkekamatnál 497,475 frt többletet. Engedje meg a t. ház hogy ezen három czimet együttesen vonjam bírálat alá, és párhuzamosan állítsam össze a múlt évi előirányzattal és az 1874. évi zárszámadás eredményével. A minister ur előirányzott keresetadó fejében 19 millió 537.727, nyilvános számadásokra kötelezett társaságoknál 1.800.000, tőkekamat fejében 1.702,525 frtot, a mi összesen 23.040,252 frt. Hasonló czimeken változásokat tévén a pénzügyi bizottság, kihoz összesen 23.237,000 frtot, tehát a pénzügyminister eredeti előirányzatával szemben többet 196,748 forinttal. Az előirányzat 1875-re volt 22.537,727 frt. A pénzügyminister ur ezzel szemben 1876-ra többet előirányzott 502,525 írttal. A pénzügyi bizottság azonban még ennél is többet, t. i. 699,273 frtot. Az 1874-ki zárszámadás tanúsítja azt, hogy e czimeknél, a jövedelmi és személykereseti adónál befolyt összesen 20.122,059 frt. És igy már a f. évi költségvetésben ezen constatált eredménynyel szemben fel van véve 2.415,668 frt többlet. Ha tehát tekintetbe vesszük az 1874-ik évi zárszámadás eredményét és a 76-iki előirányzatot, ugy, mint a pénzügyi bizottság által elfogadásra ajánl tátik: kitűnik az, hogy többlet gyanánt, 3.114,040 frt jelentkezik. A folyó évi XXIV. t.-cz. 3. s XXÍX. t.-cz. 15-ik szakasza határozza meg a kivetési módot. Tudjuk azt, hogy ez adónemek kivetésénél az előző három év átlaga, szolgál zsinórmértékül. Midőn az általam jelzett összegben állapíttatott meg a folyó évre az előirányzat: kellett hogy számításba jöjjenek az 1872., 1873., 1874. évi eredmények. Köztudomású, hogy az 1872-ik év legjobb volt; sőt az 1873-ik év is részben, májusig legalább a legjobbak közzé sorolható, s igy a f. é. költségelőirányzatnál az átlag gyanánt vett 3 évnél másfél jó és másfél rósz év szolgált alapul. Most azonban, midőn 1876-ra állapittatik meg az előirányzat és illetőleg készíttetik el a költségvetés, ennél tekintetbe jönnek az 1873., 1874., 1875. év eredményei, tehát ezen 3 évből harmadfél év olyan, mely szerintem, hogy rosznak constatálható, ahhoz bizonyiték nem szükséges. Ezzel szemben és tekintve mindezt a pénzügyminister nr mind azon szaporulatokat, többleteket helyezi előtérbe, melyek a hozzája beérkezett kivetésből tűnnek ki. Én, t. ház! nem birok, nem vagyok képes ezen kivetéseknek azon értéket tulajdonítani, melyeket tulajdonit azoknak a t pénzügyminister ur. (Helyeslés a szélső jobb felöl.) Részemről szintén éveken át volt alkalmam a pénzügyi szolgálat terén közvetlen tapasztalatokat szerezni, és nem csak én birok arról tudomással; de köztudomású a ház t. tagjai előtt is, hogy a kiküldött közegek ambitiójukat nem abban találják, hogy nem a tényleges viszonyok bírálata mellett vessék ki az adónemeket; de mindenik kiküldött közeg igyekszik felülmúlni az előtte kiküldött közeg eredményét és ha akkor, midőn oly közelről látjuk a viszonyokat, ha akkor mondom e kivetési eredmények többletet, szaporulatot tűntetnek fel: ez azt hiszem eléggé igazolja azt % hogy mily csekély benső értéket lehet ezen kivetéseknek tulajdonítani és mily kevéssé lehet azokra építeni. (Helyeslés a szélső jobb felöl.) 12*
