Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-36

36. országos ülés november 25. 1S76. 87 váig e 19 mfldnyi területen egyetlen egy adóhivatal sincsen. Igaz, hogy egyrészt szem előbb tartva a takarékosságot, mindent el kell követni, hogy ez elv fentartassék; de másrészt az adófizetőket is szem előtt kell tartanunk, hogy azok adójukat a rendes időben befizethessék; már pedig az nem lesz takarékosság: ha oly távolról kell az adófizetőknek az adóhivatalba járni és az executiót, a zálogolást és minden más ügyet keresztül vinni, oly távolról nagy kiadásokkal fog járni; és minthogy az adóhivatalok kezelik az adó beszedését, az nem fog oly könnyen befolyni, mintha ezen adóhivatalok fennállanának. E tekintetben kérem a jDénzügyniinister urat, hogyha már a többi adóhivatalok töröltetnek is : legalább azt az egyet, a nasiezit kérem visszahelyeztetni. Egyúttal csudálkozásomat fejezem ki, hogy a horvátországi minister ez ügyben nem érvényesité befolyását. Simonyi Ernő: T. képviselőház! Az adóhivataloknál az utóbbi két évben nevezetes leszállítás történt. Már az előbbi pénzügyminister 30-al leszállította az adóhivatalok számát; a mostani pénzügyminister pedig ismét 20 adóhivatal törlését hozza javaslatba. Én készséggel megvallom, hogy e tekintetben nagy haladás történt, és hogy ha nem volnánk oly pénzügyi állapotban, hogy a legnagyobb takarékosságra van szükség : én azt mondanám, hogy várjuk be lassanként a fejlődést, és lassanként menjünk előre a takarékosságban; de a mi pénzügyi viszonyaink közt nem lehet oly óvatossággal eljárni a takarókosságban; hanem azt hiszem, hogy el kell menni odáig, a meddig a lehetőség határai megengedik. Ezen elvből indulván ki, mi a különvéleményben Magyarországon 15, Horvát- és Szlavonországban 12 -adóhivatal ujabbi törlését és beszüntetését hozzuk javaslatba. Igaz, hogy az előttem felszólalt képviselő ur protestál az ellen, hogy Horvát-Szlavonországban az adóhivatalnál törlések történjenek. Ezt én érteni és már előbb volt szerencsém megjegyezni, hogy Horvát-Szlavonországban ezen hivatalok aránylag sokkal többe kerülnek, mint nálunk, és a személyzet sokkal nagyobb, melynek fizetése a magyar pénztárból jön. Igazuk van; tegyék, a mint tehetnek ; ép ugy tesznek, mint más szomszédaink. Igyekeznek belőlünk annyi hasznot húzni, a mennyit húzhatnak; de engedjék meg nekünk, hogy ha mi is védjük magunkat, és nem akarunk többet adni, mint a menynyit kénytelenek vagyunk. Én azt hiszem, hogy azon adóarány, a mit Horvátország fizet, egyenes adókban, az körülbelül 1

|

l7 részét teszi az összes adóknak. Már most az ott fennálló adóhivatalok jelentékenyen nagyobb részét teszik a kiadásoknak, mint ezen ^,7-ed része.Én nem látómat, hogy miért? Hogyha | egyfelől a javadalom nem több: miért legyen a kiadás több? mi a különvéleményben a horvátországi adóhivatalokat 15-re kívánjuk leszállitani és akkor is még sokkal több jön ki, mint a mi aránylag a befizetett adóhoz képest Horvátországot megilletné; mert ugy csak 13 adóhivatal illetné meg, ha azon arányt vesszük fel, a mely arányban, mi Magyarországban kívánjuk felosztani az adóhivatalokat. Én t. ház! azt hiszem, hogy minden olyan reductiónak, a mely a lehetőség határai közt mozog, elegendő indokolása az, hogy a mi pénzviszonyaink utalnak arra; igaz, hogy megnehezül az adóhivataloknak a dolga; igaz az is, hogy a népesség fog bizonyos tekintetben hátrányban részesülni; de ha Magj^arországban a mi általunk indítványozott 220 kerületre az aránylagosan egyformán felosztatik: lehetetlen, hogy olyan eset adná magát elő, mint a milyet a t. képviselő ur emiitett, hogy egyik adóhivataltól n másikig a távolság 19 mértföld, mert oly távolságot Magyarországon találni nem lehet, hogy 19 mértföldre kellessék valakinek menni az adóhivatalba. Ha aránylagosan és czélszerüen van felosztva az ország, — mert felosztást lehetne olyat találni, ha helyi érdeküket tekintjük és nem tekintjük az ország általános érdekeit; — de ha az országos érdekeket tekintjük, beo?zthatjuk Magyarországot 220 adókerületre, Horvátországot 15 kerületre, a határőrvidéket 12-re és akkor azt hiszem, hogy oly távolság, mint 19 mértföld : nem állhatna elő. Ennélfogva ajánlom a t. háznak elfogadás végett, a különvéleményben ajánlott reductiókat. Széll Kálmán pénzügyminister: T, ház! Bizony nem szívesen szólalok fel minden egyes tételnél, hanem végre is kötelességem kimutatni a praeliminare ellenében felhozott ellenvetések tarthatatlanságát, és azzal motiválni saját költségvetésemet. A mi a Simonyi Ernő képviselő uraak az adóhivatalokra nézve tett különvéleményét illeti, kifejeztem már nézetemet arra vonatkozólag egy más alkalommal, hogy épen az adófizetők érdekében lehetetlenségnek tartom, hogy 35 adóhivatal szüntettessék meg: mert akkor az adózóknak oly messze kellend menni adójuk befizetésére, hogyha ebből valami financiális megtakarítás származik is az összes hudgetben, az kétszeresen és háromszorosan fog nehezülni az illető adózókra, a kik költséges utazással kénytelenittetnének adójuk befizetését teljesíteni. A t. képviselő ur eddigi különvéleményeiben, ugy látszik, miként tegnap felfedezte, ugy •jár el és azon arithmetikai methodust választotta, hogy a hol a divisio könnyebben esik : ott oly beosztást választ, hogy a kerületek egyenlően legyenek felosztva. Most a t. képviselő ur tovább j megy, most meg az országot akarja másképen