Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-36

84 8 *« országos iilég november 2&. 187&. nitjuk az ország bajait, önök azt mond-ják ne künk: ezek az emberek mindig és mindig a köz­jogi alapot bolygatják; holott az nincs napiren­den, a mikor az általános elvekre rámutatunk, a jövedelmi és adóképesség emelésére stb. akkor a t, minister ur azt mondja: könnyű igy áta­lánosságban elmondani a szép dolgokat; de tes­sék a részleteknél bebizonyítani, mit tudnak! A mikor azután a részleteknél vagyunk: azt mondja a t. minister ur, hogy ez nem parla­mentalis eljárás, hogy mi a ministereknek elő akarjuk irni, hány szolgát tartsanak, hány öl iát égessenek, ez az administrátorok dolga. Ez annyit tesz, hogy önöknek semmiféle ellenzék, még ő Felsége legloyalisabb oppositiója sem volna ínyükre. Én ennélfogva kérem a t. kormányt, mi­után nem szíves a mi tanácsunkat elfogadni az iránt, miként kormányozzon: engedje meg, hogy mi se fogadjuk el tanácsát, hogy mikép oppo­rfáljunk; hanem opponálunk lelkiismeretünk és kötelességünk szerint. Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Csak röviden a kérdéshez } mely hozzám intézte­tett — mert arra nézve felelni kötelességem — akarok pár szót szólni. A miket tegnap mond­tam a parlamenti ellenőrzés természetéről és a különvéleményt aláirt képviselők eljárásáról: azt gondolom, elég határozottan és tisztán elmondot­tam; azokat fentartom egész mértékben és a tegnap lefolyt vitát nincs szándékom fölmelegí­teni. Tisztán csak a kérdésre felelek s be fogom ezúttal Js bizonyítani, hogy nekem van igazam, midőn azt mondom, hogy ilyen a képviselő urak által tett állitások, melyek a teljes tájékozatfan­ságot és a dolog részleteinek nem ismerését árul­ják el, azon kathegoriába tartoznak' csakugyan és azon kritikát megérdemlik, melylyel önök el­járását illettem. Ezt ma is fentartom. Most is azt mondom, hogy az ilyen eljárás paródiája a budgettárgyalásnak és a valóságos alkotmányos ellenőrzésnek. Sokalják önök az irodai költsége­ket és talán vannak az országban, kik önöknek azt el is hiszik s azért fel kell világositanom a kérdést. Azt mondják, hogy hallatlan nagy pazarlás történik e téren s beszélnek több 100 ezer forintnyi roppant költségekről. Az igaz, nagy összegeket tesznek e kiadások; de méltóz­tassék megnézni: miből állanak azok a költsé­gek? A központnál irodai költségekre fölvétetik 151 ezer forint. Egypár szóval elsorolom, hogy mire adatik az ki. Kiadatik ez irodai átalányokra — azt csak tudja mindenki, hogy mit tesz ez — és mindenesetre ki van számítva a legutolsó krajczárig; a mi egyébiránt alig tesz pár ezer frtot. Ezen költségek feloszlanak: a szobák, fo­lyosók, lépcsők, udvarok világítására, papírok, könyvek, térképek, írószerek, ollók, vonalozók, spárga, pecsétviasz, kötél, pakoló-ládák, mosdó eszközök, törülköző és más kendők, gyertya-kész­let, valamint hírlapok s folyóiratok beszerzésére, iktatási, fordítási, teherszállítmányoknál pótdijak, vitelbérek, a tisztogatási, surolási s más hasonló költségek fedezésére. (Derültség.) Gondolom, van itt elég teendő. Nyomda és kőnyomdai költsé­gek, könyvkötő munkák, bútorok ós eszközök beszerzésére, fűtési költségekre s kézi kőnyomda költségeire 150,000 frt szükségeltetik. E 150,000 frtból maguk a nyomdai költségek 130,000 frtot tesznek s ebből a 130,000 frtból egy jelentékeny contingenst tesz pl. magának a költségvetésnek a nyomtatása. Azt hiszik a t. képviselő urak, hogy ily kimutatások, részletességek semmibe sem kerül­nek nekünk, hanem ingyen csinálják. Az én tárczám költségvetése is, — mert nyomtatás­ban adom a t. háznak, továbbá minden pénz­ügyi hivatal, vámhivatal, minden adóhivatal számára a blanquetták és egyéb nyomdai költ­ségek, ezek kitesznek 130,000 frtot. De mindezt elmondtam az indokolásban egy­től egyig, de az indokolást a képviselő urak nem olvassák el; hanem mondják, hogy nem tudják, mire költetik ez összeg. Az igazgatósá­goknál sokalják a 60,000 frtot. 14 igazgatóság­ból: méltóztassék kiszámítani, egy igazgatóságra 550 frt esik? Ebből fűtik, tisztogatják, bútoroz­zák az igazgatóságokat; ebből ellátják az irodát minden irodai eszközzel, ebben mindenféle ki­adás van s az ily hivatal kiterjed 400—500 négyszög mértföldre és mindegyiknél van 50— 60 sőt több tisztviselő is. így kell a dolgokat megítélni s akkor nem fognak oly resultatumra iönni. Bő felvilágosítást adtam én mindenkor, ha kérdeztettem bármiről is — és adok ezentúl is, valahányszor kérdeznek igen szívesen, de önök engedelmet kérek, mielőtt kérdeznek, ítéletet hoz­nak s akkor igen természetes, hogy oly ferde ítéletet hoznak. Csak ennyit akartam megje­gyezni. Ordódy Pál előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság részéről a különvéleményt nem fogad­hatom el. A pénzügyi bizottság meggyőződött, hogy a pénzügyi igazgatóságok jelenlegi állapo­tában azok száma és a pénzügyi igazgatóságok­nál jelenleg alkalmazott hivatalnokok száma le nem szállítható ; igen is, mint a pénzügyminister jelentésében is előadja, a pénzügyi igazgatósá­goknál történhetnek megtakarítások abban az esetben, ha a pénzügyi igazgatásnak az egyenes adókra vonatkozó része gyökeresen átalakitta­tik. Ezt a pénzügyminister ur beadott * törvény­javaslatában initiálta is és azért a pénzügyi igazgatóságok, adóhivatalok és egyenes adóknak kezelési költségeire nézve, az átruházási jogot kéri megadatni. Ezen átruházási jog megadását a pénzügyi bizottság ajánlja a t. háznak, ennélfogva ezen

Next

/
Thumbnails
Contents