Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-35

g4 35. országosjilés erdők s állanijószágoknál előfordulnak — no ez csak valami, az a sok minden, azokat nem lehet a nettó kiadásoknál felvenni; hanem a bevételben vannak számításba véve, a dolog természete szerint s ott jelentkeznek. Már a ki ily érvet kovácsol magának, s ily alapon okoskodik : az nincsen jogosítva azon epithetonok hányására, a minőkkel a t. képviselő ur itt a házat illette. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy azt sohasem hallotta, hogy megtakarítás miként lehet abban, hogy a bevételek nagyobbak. Hát ha a t. képviselő ur nem hallotta; leszek bátor azt neki elmondani, hogy hallja. Hogyha én az államjószágok kezelésénél megtudok takarítani egy pár 100.000 frtot; ha meg tudok takarítani az államerdőknél 800,000 'frtot, a bányáknál 1 millió frtot; ha meg tudok takarítani a vasutaknál annyi százezer frtot: az már csak a netto-nál ugy jelenkezik, hogy a bevétel nagyobb ; de azért mégis csak költségapasztás, mely azáltal állott elő, hogy a kiadások kisebbek lettek. Ez oly világos, oly egyszerű, oly természetes dolog; (Selfy Ignácz tagadólag int) engedelmet kérek, Helfy Ignácz képviselő úrral nem akarok vitatkozni, mert a ki ezt nem érti, méltóztassanak megengedni: az nem akarja érteni és én azzal vitatkozni nem fogok. (Helyeslés a középről.) Hisz számokkal nem lehet dobálózni, ezek oly dolgok, melyeket nem lehet eldisputálni , mert itt vannak a papiroson nyomtatva, A t. képviselő ur tovább megy és azt mondja, hogy nagy dolgot csinál a pénzügyminister abból, hogy 3 millió megtakarítás van a rendkívüli budgetben. No hát én t. ház, ebből — és tanúságra hívom fel a t. házat — nagy dolgot soh'se csináltam ; megmondtam, hogy a rendkívüli budgetben a költségapasztás egy része abból köretkezik — a tételeket is idéztem, — hogy bizonyos kiadások 1876-ra elmaradnak. Én abban a nézetben vagyok, hogy a rendkívüli rovatokból csakugyan nem lehet máskép a költségeket apasztani: minthogy, ha azon rendkívüli kiadások megszüntettetnek, melyek ott vannak; hogy azok egy részének megszüntetése nem érdem: az bizonyos, azt nem is mondtam soha; én csak mint egyszerű puszta tényt állítottam oda, hogy a rendkívüliek rovata alatt a kiadások 3.000,000-val kisebbek, és ne méltóztassék azt gondolni, hogy azért abban semmi megtakarítás nincs. Nem mondom, ' hogy mind megtakarítás; de nem fogadhatom el a t. képviselő ur azon állítását, hogy semmisem megtakarítás. És a mi az ellenzék másik részénél a ház ezen oldalán derültségre adott okott: az azon okoskodás, hogy a t. képviselő ur azt mondja: megtakaritás-e az, hogyha az illetékszabási hivatalok felszerelése elmarad? hogy ha november 24. 1875. 1 az adóhivatalnokok rendelkezési állapotba helyezése elmarad, hogyha a Ferencz csatorna költségei elmaradnak? Es sohasem megtakarítás, ezt nem is mondtam. En ebből a költségvetésből; például az enyémet veszem, — csak pár tételt leszek szerencsés fölolvasni, azokból világosan be méltóztatik a t. képviselő ur látni, hogy nemcsak oly tételekről van ott a szó és ezen tételeket, compensálják mások, olyanok, melyek az idén merültek fel, például az államnyomda átalakítása 20,000 frttal, a rendelkezési állapotba helyezendő gazdasági hivatalnokok végkielégítése stb. Ezek oly dolgok, melyek az idén merültek fel és nem voltak kidobhatok a költségvetésből: mert ez uj kiadásokat meg kell tenni. De ha én a dohányjövedéknél a beruházásokat 115,000 írtról 50,000 írtra leszállítom ; ha én az államjószágoknál az összeget 111,000 frtról 68,000 frtra leszorítom; ha leszállítom az összeget az államerdőknél 250,000 frtról nevezetes összeggel; ha leszállítottunk a költségvetés többi tárczainál szintén tetemes öszszegeket: a rendkívüli költségek apasztásának ezen része mégis csak megtakarítás. Hogy pedig mindez megtakarítás: azt nem mondtam soha. Még egyet. Hogy a rendkívüli kiadásoknál igen is némely helyütt több nem vétetett fel a tavalyi összegeknél: méltóztassék elhinni, hogy ez nem csekély erőfeszítésbe, nem csekély munkába kerül. Ha az állam jószágoknál és más gazdasági ágaknál a beruházások oly annyira megszoríttattak, mint a miként történt: méltóztassék hinni, ez csak a legszigorúbb takarékosság mellett volt lehetséges, mert a megtakarítás nem csak abban nyilatkozik, a minek nyílt kifejezését találni a költségvetésben; hanem nyilatkozik elodázásában azon tételeknek, melyeket nem vesz fel az ember a költségvetésbe, melyeket kénytelen megtagadni. A t. képviselő ur azt mondja: így devalválódnak az én állításaim és ugy állanak, mint 1 a 10-hez, En bátor voltam kétségtelen adatokat, kétségtelen számokat felhozni, arra nézve, hogy a rendes költségvetésnél csakugyan 5 millióval megapasztattak a kiadások. Ennek ellenében a t. képviselő ur azt mondja, hogy csak egy pár 100,000 frttal apasztottuk. Én bebizonyítottam, hogy a t. képviselő ur igen is 4 millió és egy pár 100,000 frttal méltóztatott hibázni. Ha tehát az én adataim ugy állnak, mint 1 a 10-hez: akkor e példa szerint nem tudok az arithmetikában oly nagy, oly frappáns számot, mely föltüntethetné, hogy a t. képviselő ur állításai és a valóságos adatok között mily rettenetes nagy tévedés vau. A t. képviselő ur tovább menve azt mondja, hogy a különvéleményről kijelentettem, hogy az nem komoly; kijelentettem, hogy azzal szóba