Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-45

376 45. országos ülés űeezember 5, 1875. is nemsokára be fog terjesztetni s ezzel kapcsolatban a bagetell ügyek iránti törvényjavaslat is. Ezek után egyedül néhány észrevételre szorítkozom, melyek nagyobbrészt az igazságügyministeri költségvetés egyes tételeire vonatkoznak. A központ dologi kiadásainál azt találom, hogy a ministerium 20,000 frt, a számvevőség pedig 5,000 frt lakbért fizet. Az igazságügyministerium helyiségét ugy is sokan ismerik e házban ; tehát meg is Ítélhetik, nem túlságosan magas e ezen házbér. A számvevőség helyiségei állanak — ha jól tudom — hat utczai és hat vagy hét udvari szobából. Sokallom ugy ezen, mint a legfőbb Ítélőszék koronaherczeg-utozai helyiségeiért fizetett évi 3,357 forintot is: mert nincs több mint 3 vagy 4 utezai s öt udvari szobája. A budapesti királyi ítélőtábla lipót-utezai helyiségeért az állam 4,400 frtot fizet. Én vettem magamnak a fáradságot a házbér bevallási ivet megtekinteni és ugy láttam, hogy az első emelet házbőre csak fele annyi, mint az előbbié, vagyis az első emeletért 2,200 frt a második emeletért 4,400 frt fizettetik. Továbbá a törvényszékek, járásbíróságok, ügyészségek, házbére 292,000 frt. Nem tudom, hány törvényszék, hány járásbíróság, ügyészség van a törvényhatóság helyiségeiben elhelyezve; hogy alaposan nyilatkozhassam, természetesen azt kellene tudnom. Mind a mellett ugy látszik, hogy a házbórek magasabbak, mint a milyenek a vidéken divatoznak. Jól tudom, hogy a minister ur ezen házbér-szerzőcléseket fel nem mondhatja ; de némelyekre nézve mégis, a mint tudomásom van, a minister ur fentartotta magának a jogot, hogy a szerződést fölmondhassa, mikor szükségesnek látja. Akár az egyik, akár a másik esetben nagyon ajánlom a minister urnák figyelmébe e szerződóseket; mert meg vagyok győződve, hogy főleg most ott, hol a házbérek átalánosan leszálltak, sok ezer frt meg lesz takarítható. A hivatali és irodai szükséglet, tesz a ministeriumnál 27,000 frt. a semmitőszéknél 8,500 frt, a legfőbb itólőszóknél 9,000 frt, a budapesti királyi táblánál 20,000 frtot. Ámbár a királyi tábla személyzete 223 egyénből, a ministerium személyzete pedig esak 113 egyénből áll, tehát csak annyi, mint az előbbi: mégis a ministerium irodai és hivatali szükséglete 7,000 írttal nagyobb, mint a királyi tábla szükséglete. Tudom, hogy egészen más természetű az ügymenet a ministeriumnál ; mind a mellett, azt gondolom: nincs meg a kellő arány a hivatali személyzet, 6S cl hivatali szükséglet közt. Ugy szintén nem látok arányt a semmitőszék és legfőbb Ítélőszék irodai átalányainál. A legfőbb itólőszóknél tudjuk, mintegy 89 főből áll a személyzet ; a semmitőszéknek nincs fél annyi személyzete sem: mégis- csak 500 frt a különbség. Az élősorolt szükségletből esik a ministeriumnál 11,610 frt a dijnokok díjazására, a semmitőszéknól 4,630 frt, a legfőbb itélőszóknól 4,730 frt, a budapesti ítélőtáblánál 8,400 frt, tehát itt sem látom arányban a költséget sem a személyzettel, sem a teendőkkel, sem az ügy darabokkal. Tudomásom szerint a legfőbb törvényszéknél van kőnyomda is. Én t. ház. e kőnyomdát nagyon költségesnek tartom e bíróságokra nézve s azért ajánlanám, hogy a hol magán kőnyomda van : a hivatalos kőnyomda eltávolittassék, mert jól tudjuk, hogy mint a királyi tábla példája mutatja, a magán kőayomdában teljesített munka fél annyiba sem kerül, mint a hivatali nyomda. A nyugdijak a reductió folytán emelkedtek mintegy 65,000 írttal, a további reductiók is legalább még annyival, vagy még többel fogják a budgetet terhelni. Én czélszerünek látom fölvetni azt a kérdést, mely pár év előtt ventilláltatott a hírlapokban: nem volna-e tanácsos az összes nyugdijakat bankszerüleg kezeltetni, például ha valamikor létre jő a m. leszámítoló és kereskedelmi bank által. Végül bátor vagyok azon egyéni nézetemet kifejezni, hogy ha a fővárosban két törvényszékre szükség van: azt hiszem, hogy azok. egyik a Duna jobb partjára lenne áthelyezendő, hogy így a budai és pesti részen levő vidékek a megfelelő törvényszékhez csatoltassanak. Ezek volnának azok t ház, a miket a vita jelenlegi stádiumában megjegyezni szükségesnek tartottam. Különben a költségvetést a fenforgó viszonyok közt elfogadom. Remete Géza: T. ház! Nem szándékozom a t. házat hosszas előadással fárasztani, megmaradok ezúttal is régi szokásom és gyakorlatom mellett, hogy csak egy pár megjegyzésre szorítkozom. Nem hag}diatom Szalay képviselő urnák imént az ügyvédi karról tett megjegyzését szó nélkül; mert bár elismerem, hogy történik egyesek részéről igen sok visszaélés, a mely megrovásra adhat alkalmat; hanem akkor, midőn az ügyvéd a törvény értelmében kötelességét teljesítette, hogy az ország színe előtt lelkiismeretlennek nyilváníttassák: ezt nem tartom móltányos eljárásnak. Én ezt egyedül annak tulajdonítom, hogy a t. képviselő ur nem ismeri a törvénykezési rendtartást. Az általa felhozott esetre kénytelen vagyok ily kemény nyilatkozattal élni. Továbbá Kajuch képviselő ur a szóbeliséget, a közvetlenséget akarja behozni, Virava képviselő ur pedig a semmitőszéket akarja megszüntetni. Ez kényes kérdést képez így szembe állítva; itt a hiba az volt, hogy a semmitőszéket sokkal előbb hoztuk be, mint a szóbeliséget. Most már, ha az országgjuilés azon kérésnek helyt adna és a semmitőszék eltöröltetnék, ós akkor a szóbeli-