Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-44f
360 44, országos ülés deezemoer 4. 1875. őszinteséggel s lehető tárgyilagosan fogok nyilatkozni. {Halljuk.') Átalános és sok részben jogosult a panasz igazságszolgáltatásunk hiánya miatt; s ha igazságosak akarunk lenni: be kell ismernünk, hogy igazságszolgáltatásunk nem gyors és nem is olcsó — s igy nem jó. Igazságszolgáltatásunk hiányait három főokra vélem viaszavezethetni: 1-ször. A bírósági szervezés hiányaira. 2-szor. Igazságügyi administratiónk hiányaira. 3-szor. Törvényeink hiányára, illetőleg a létező törvények hiányosságára. A mi a bíróságok szervezését illeti, határozott haladásnak kellett tekintenünk elvileg az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól! elválasztását, — gyakorlatilag azonban olcsóbb vonalakban az elv nem nyert teljes megoldást; jelesen: a községi biráskodásmik facultativ lett behozatala s több küligazgatási természetű ügyeknek és kihágásoknak is a bíróságokhoz lett utasitása a viszonyoknak nem felelt meg, sőt az igazságszolgáltatást az alsóbb osztályokra a szoros értelemben vett népre nézve nehézkessé, költségessé és igy elérhetetlenné tette. Fölebbviteli bíróságként működő királyi táblánk rendkívüli nagy ügyforgalma s személyzete mellett, nehézkesen mozog, összhangzatosan nem működhetik s különösen mi fő." az ügymenetet, illetőleg az elsőfokú bíróságokat kellő felügyeletben nem tarthatja, nem ellenőrizheti. Legfelsőbb sorban a semmitőszék alkalmazásában nem nyilvánult szükséget pótló intézménynek. A választás vagy kinevezés helyességének elvi vitatásától eltekintve, szinte határozott vívmányul tekintettük a bírák állandósítását és függetlenitését; ebben leendett s lehet jövőre is garantia egy képzett s megbízható hindi kar létezésére. Fájdalom, a kényszerűség előtt meghajolva, részben ezen vivmányt is ellensúlyoztuk az áthelyezési törvény által; s itt némileg egyetértek az előttem szólott képviselő úrral. Bár ne vallanók ennek nagyobb kárát, a kitűzött három év alatt is, mint sem hasznát a kilátásba tett kétes értékű pénzügyi eredményeknek. Nincs rendszer vagy bizonyos szabály a kinevezésre, nincs különösen az előléptetésre, nincs nyugdíjtörvény • ezek nélkül pedig nem várhatjuk azt, hogy kiváló erők szolgáljanak s nem is a közép tehetségek, de a kenyérkereseti kényszerűség által késztetett s más pályán meg nem állható egyének fognak pályázni bíróságainkhoz. Nem látom, hogy elég súlyt fektetnének jövendőre is a bírák kiképzésére; — mert mig egyrészről határozottan helyeselnem kell a fogalmazói állomásoknak a fölebbviteli bíróságoknál lett megszüntetését; ép oly határozottan óhajtanom kell ugyanezen állomásoknak, az elsőfolyamodásu bíróságoknál! mentől fokozattabb mérvben leendő rendszeresítését; s e tekintetben a pénzügyi szempont sem áll ellent, ha kellőleg megfontoljuk, hogy a törvényszékek reductiója folytán az egyes bíróságokat mulhatlanul szaporítanunk kell s ha meggondoljuk, hogy a currens darabok intézése tartja jelenleg is biráinkat nagy részben vissza az érdemleges foglalkozástól. Meg vagyok győződve, hogy a fogalmazói állomásoknak fokozottabb mérvbeni rendszeresítése jelentékeny befolyással lenne az ügymenet gyorsítására, — pénzügyi tekintetben pedig a nagyobb fizetéssel járó bírói állomások számában elérhető meggazdálkodás által hátrányos épen nem lenne; — különben pedig alapját képezhetné egy szakértelmes, megbizható bírói kainevelésének. Kapcsolatban felemlítem a múlt évben a törvényhozás mellőzésével rendeletileg szabályozott dijosztályzatot. A minister ur ezen rendelete annak idején átalános visszatetszést, elkedvetlenitést gyakorolt az e. f. bíróságok s kir. ügyészségek körében, melyek akkoron csaknem kivétel nélkül felterjesztést is intéztek ellene. Sérelmök mai napig sincs orvosolva. Nézetem szerint pedig az ily rendelkezések nem alkalmasak az önérzetnek s a "bírói állás becsének emelésére. Áttérve az igazságszolgáltatási administratiónk hiányaira; — a kormány s különösen az igen t. igazságügyminister ur iránti bizalmamnak felelek meg csak ezek felem]itésével: mert megvag} T ok győződve, hogy e hiányokat justitiánk érdekében gyors-ui ós gyökeresen orvosolni fogja. Legtöbb panaszt hallunk az ügymenet lassúsága ellen. A panasz jogosult: mert az ügymenet valóban lassú. Elismerem, hogy ennek okát ittott lehet keresni az ügymenet hiányosságában ; vagy a rósz munka beosztásban is; sőt lehet keresni a kevesebb munkakedvben vagy kitartó munkásság hiányában is; azonban a bajnak főokát tapasztaltam abban, hogy sok bíróságnál a személyzet száma nem áll arányban az ügyforgalommal; mennyiben kisebb forgalmi bíróságok ugyanannyi vagy aránylag nagyobb személyzettel láttattak el, mint a nagyobb forgalommal birok. Ezen aránytalanság előtüntetésére csak pár esetet kívánok felhozni. Az igazságügyministeriumnák kezemnél levő l87B-ik évi statistikai kimutatása szerint a sátoralj a-újhelyi kir. törvényszéknél van öt bíró, a hommonarnál szintén öt biró, a sátoralja-ujhelyi törvényszék évi Ogy-
