Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-44
44. országos ttlés deezember 4. 1875 331 tárgyalása alkalmával bizonyára nem kicsinylendó eszmecsere fog kifejlődni a tanférfiak közt és hogy ez eszmecsere eredményes legyen^ óhajtom, hogy e közlöny ezután is fentartassék. Én azt hiszem, hogy a pénzügyi bizottságnak volt arra bizonyos oka, talán az, hogy létezik egy úgynevezett magyar tanügyi folyóirat ; de e tekintetben bátor vagyok figyelmeztetni a t. képviselőházat: hogy a magyar tanügynek egészen más a czéija, azaz annak átalánosabb a czéija, felöleli magában az összes nevelési ügyeket, a szóban levő közlöny pedig specialiter a középtanodák érdekeit képviseli; továbbá a középtanodai tanáregyletnek közlönyében szoktak bírálat alá vétetni mindazon tankönyvek, melyek a középiskolákban ajánltatnak ós ugyanabban jelennek meg a kormány hivatalos rendeletei, melyek a középiskolákat érdeklik, s annálfogva én igen nagy veszteségnek tartanám a tudományos tanügyre nézve, hogy e közlönytől e 800 frtnyi segély elvonatnék. Bátor vagyok tehát indítványt tenni, hogy a vallás- és közoktatásügyi ministcr által a költségvetés 18. rovatában tanodái szaklapok segélyezése czimén előirányzott, de a pénzügyi bizottság által töröltetni javasolt 800 frt a középtanodai tanáregylet közlönye kinyomatása költségeire továbbra is adassék meg. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Zsilinszky Mihály indítványát.) Remete Géza: T. képviselőház! A magam részéről is igen óhajtanék hozzájárulhatni a képviselő urnák indítványához: hanem hiába valahol meg kell takarítani, (Derültség) és tegyük ezt ott, hol a közérdek általa sértve nem lesz, " A t. képviselő ur a népiskolai tanítókat hozta föl és azzal argumentál, hogy a mi azoknak megadatik: adassék meg a középtanodai tanároknak is. Nagy különbség van a kettő közt, azon nyomorult népiskolai tanító, a ki 300 írt fizetést kap és magára van utalva, nem képes hordatni, fentartani egy lapot; míg a nagyobb fizetéssel ellátott középtanodai tanárok, ha egyesülnek, együttes érővel elviselhetnek oly költséget, a mely egy szaklap fentartására szükséges. Ily szaklapok különben is vannak az országban s így azt követelni az országtól, hogy tartson fenn ilyen iskolai lapokat a szükség követelményén túl, a mostani viszonyok közt nem lehet. Ha a tudomány megkívánja azt, ugy is meg fog szülemleni. Én tehát ily költekezésre nem akarok ' túlságos alkalmat szolgáltatni, ugy is eleget költött már az állam a ménesekre stb.. elfogadom azon előterjesztést, hogy ezen összeg töröltessék. Elnök: T. ház! A pénzügyi, bizottság a minister ur által a középtanodai tanáregylet ..Közlöny" czimű folyóiratára javaslatba hozott 800 frt törlését kívánja. Ennek ellenében áll Zsilinszky Mihály indítványa, a mely még egyszer fel fog olvastatni. Molnár Aladár jegyző: (Újra olvassa Zsilinszky Mihály indítványát) Elnök: Előbb a nagyobb összeget kell szavazásra feltenni, kérem tehát azokat, a kik Zsilinszky Mihály indítványát elfogadni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) Ugy látom a többség nem fogadja el és így a középtanodai tanáregylet „Közlöny" czimű folyóiratára előirányzott 800 frt a p. ü. bizottság véleménye szerint töröltetik. W ächter Frigyes jegyző: Szaktanodák: a) bábatanodák Pozsonyban. Nagyváradon s Nagyszebenben. Személyes járandóságok s dologi kiadások' összesen 9,225 frt Elnök: Nem lévén észrevétel, a 9,225 frt megszavaztatik. W ächter Frigyes jegyző: Gépészeti ipartanoda Kassán Személyes járandóságok, dologi kiadások összesen 13,300 frt. Somssich Pál előadó: Ezen összeget töröltetni kívánja a p. ii. bizottság nem azért, mintha ily intézet felállítása nem volna hasznos, szükséges s kívánatos; de itt ismét az államnak uj terheltetése czéloztatván 13,300 írttal akkor, mikor eddig szerényebb mértékben is fenállott ezen iskola, a mennyiben összes szükséglete 900, legfeljebb 1.000 frt volt és ezen szerény állásában is jótékonyan hatott: a p ü. bizottság az ország mostani helyzetében nem vélte czélszerünek, hogy ez uj teher elválláltassék és azért ezen 13,3.00 frt törlését indítványozza Juhász Mihály: T. ház! A vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetésének indokolása a kassai gépész-iskola nagy fontosságát és szükségét annyira igazolta és ezen iskola fentartására szükségelt néhány ezer forint megszavazását oly melegen ajánlotta, hogy ezen összeg a p ü. bizottságban csakis a jelenleg minden ; kérdést uraló takarékosságnak esett áldozatul. Én tehát mellőzni fogom mindazt, a mit a t. minister ur a költségvetés indokolásában előadott s mellőzni azon magasabb tekinteteket is, a melyek jelenleg az ipar fejlesztésére és támogatására minden lehető alkalom megtagadását ajánlják: csakis egy pár száraz tény elősorolására fogok szorítkozni. Midőn hazánkban a gépek elterjesztése folytán a képzett gépészek hiánya mindinkább érezhetővé vált, a magyar kir. kormány 1870-ben Szakay Józsefet, a kassai főreáliskola egyik tanárát külföldre küldte államköltségen, az ottani gépésziskolák tanulmányozása és azoknak hazánkban meghonosítása ezéljából. Szakay visszatérve külföldi útjából, 1872 —73-ban megállapította az első elméleti és gyakorlati gépészeti iskolát Kassán, akép. hogy az ifjak gyakorlati kiképeztetésöket a
