Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-44
• 328 44. országos ülés deezember 4. 1875. tom (Helyeslés.) Felemlíti a vadas- és közoktatásügyi minister ur, hogy ez egyike a legrégibb reáltanodáknak. Ok ez a mellett, hogy az állam 4000 írttal többet költsön rá? Ha régi, ezzel be van bizonyítva, hogy már évtizedeken keresztül képes volt a saját emberségéből tisztességesen fenállani. Inkább ujakat kellene segélyezni, mint azokat, melyek régen bebizonyították, hogy képesek maguktól fenállani. Továbbá indokolják ezt Sopron helyi viszonya, cnlturalis érdeke szempontjából. Van Sopronban egy kitűnő magyar szellemű katholikus főgymnasium, van egy kitűnő magyar szellemű evangélikus lyoeum, van két kitűnő tanképezde, van két virágzó magániskola, van ezenkívül még sok kisebb tanintézet. Kérdem ha bekövetkeznék is az, mit én nem hiszek, hogy bekövetkezzék, hogy Sopron ha nem kapja meg e, 4000 frtot: nem tartja fenn tovább ez iskolát,—ily viszonyok közt nagy baj volna-e az ? Én különben azt hiszem, hogy amint eddig fentartotta Sopronya reáliskolát, ugy jövőben is fen fogja tartani. Felhozatik még a nemzetiségi szempont is, tudniillik az, hogy Soprony városa a németség felé hajlik. Én ezt inkább elfogadnám indoknak, ha azt látnám, hogy ezzel az államsubventióval a reáliskolának ezélját el lehetne érni. De én azt hiszem, hogy ezt a ezélt épen a hurnanisticus intézetek, tudniillik a két gymnasium mozdítja elő, tehát a két tanképezde ; mert azt megengedi a t. minister ur, hogy épen a reáliskolák vannak legkevésbbé hivatva arra, hogy a nemzetiséget tűzzék ki zászlójukra. És ha ez áll: akkor, miért nem valósította ezt a minister ur évtizedek óta? hisz ezen intézet évtizedek óta fenáll. Mindezek vannak indokul felhozva. Egyéb indokokat nem látok felhozva. Miután azonban én ezen indokokat nem tartom olyanoknak, hogy ezek indokolnák azt, hogy ezen intézetet állami kezelés alá vegyük: én azt részemről meg nem szavazom és nagyon kérem az igen t. cultusminister urat, kinek buzgósága előtt meghajlom és ki oly sokat tesz a közoktatás ügyében, legyen szives figyelembe venni, hogy ő nemcsak közoktatási minister, hanem egyúttal országos képviselő is, és ha állását ugy fogja fel, hogy nemcsak Sopron városi, hanem egyúttal országos képviselő is. (Mozgás a szého bal oldalon,) a ki nyolcz millió adófelemelésére és deficzittel áll szemben: (Helyeslés a szélső bal oldalon) akkor megvagyok győződve, hogy ő maga is mint képviselő a minister ezen tételeit nem fogja megszavazni. Mind ezeknél fogva csatlakozom Zsedényi Ede t. képviselő társam indítványához. Elnök: Ministerelnök ur kivan szólani. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviviselőház! Igen röviden kívánok (Halljuk!) a fenforgó kérdés azon részére nézve, a melyet először Ragályi képviselő ur érinteni és Fügh Károly képviselő- ur egyenesen felhozni jónak látott. Azon részére a kérdésnek mondom igen kevés mondani valóm van. Meglehet, hogy vannak e házban képviselők, kiket a kerületek iránti kötelezettség vezet; meglehet, megengedem, hogy vannak egyesek; de biztosithatom, hogy a ministerium tagjai között ilyenek nincsenek. Az igen t. cultusminister urat pedig ilyen oldalról megtámadni aonál kevesebb ok van, mert ő két kerületben lévén országos képviselőnek megválasztva : nem volt rá szorulva a soproni képviselőségre. (Helyeslés a középen.) Ami már magát a kérdést illeti, azt hallottam egyik érvül felhozatni: minek Sopronban, ahol már annyi tanintézet van ? és minek épen Sopronban, ahol ezen reáltanoda már régi; inkább ottan kell állítani ahol nincsen több intézet, vagy ahol uj az intézet. Már kérem,— én nekem az a meggyőződésem, hogy miután a magyar állam közoktatási czélokra, fájdalom, keveset költhet, épen fel kell keresni azon helyeket, a hol már meglelik az áldozatkészséget tanügyi czélokra költeni ós ily helyeket' kell arra segíteni, hogy tanintézeteiket kellő fokra emeljék; nem pedig olyan helyre menni, ahol a hatóság és vidék nem tesz a maga érdekében semmit és épen azzal mutatja, hogy kevésbé érzi. a tanintézetek felállításának. szükségét De tovább megyek. Messze vagyunk még attól, a mit egy igen t. képviselő ur, a kinek szakképzettségét e téren régen tisztelem, felhozott, hogy elhatározott dolog legyen, hogy a reáltanoda ós gymnasium tökéletesen egy és ugyanaz lehessen. De tagadhatatlan, hogy két ily középtanoda egy helyen egymás mellé állítva igen sokban segíthet egymásnak, mindenik jobb lehet ugyanazon költséggel, mintha mindenik külön más helyen állíttatik fel. S igy tehát ez a körülmény is, hogy ott egy gymnasium vau, igenis a mellett szól, hogy helyesen és jól egy reáltanodát is lehet felállítani. Azt mondta egy képviselő ur, hogy mindenkor hangoztatják a takarókosságot s ő hetek óta azt látja, hogy azért, midőn egyes tételek jönnek: azok megszavaztatnak. Ugy látszik, hogy abban a takarékossági érzék hiányát látja a t. képviselő ur; de megfeledkezik valamiről, s ez a valami az, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő, általunk beadott államköitségvetésben azon takarékossági eszme igen nagy összegeknek a kormány általi előleges törlése folytán, már hü és tökéletes kifejezést nyert, s megfeledkezik arról, hogy a takarékosság igen szép dolog; de túlhajtani azt a takarékosságot, megvonni azt is, a mi az államélet vagy a közművelődésre nézve elutasithatlanul szükséges: az hasonlítana azon egykori czigány eljárásához, ki meg akarta a lovát éhezni tanítani, de a ló akkor döglött meg, mikor a czigány .szerint épen megtanulta volna az éhezést. Ily takarékosságot nem
