Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-43f

318 43. országos Ülés deczember 3. 18Í5. az intézetnek 7,000 frtnyi deficzitje van, melyre nézve ugy áll, hogy most a fedezetet nem veheti fel onnét, hol szívesen adják és nem kapja onnan, hová törvény szerint jogosítva volna fordulni. Nem volnék őszinte t. ház, nem teljesíteném képviselői kötelességemet, mely szerintem lénye­gileg abban is áll, hogy az ember az ismeretes bajt ne pártolja, hanem adja elő őszintén s igye­kezzék alkotmányos utón orvoslást szerezni szá­mára s ámítanám a t. kormányt és a t. házat, ha nem constatálnám, hogy ezen prohibitiv intézkedés épen a jelen pénzviszonyok közt, midőn az állam még a culturalis téren sem képes feladatát telje­síteni : igen fájdalmas benyomást okozott az érdek­letteknek, mert ezen intézkedés képes, egy igen jeles tanintézetet culturalis missiójában megakadá­lyozni. És mert ők ugy vannak meggyőződve, hogy culturalis czélokra segélyt nyújtani jogosítva van erkölcsös módon és utón mindenki, oda, ahoí. an­nak szüksége éreztetik és jogosítva van mindenki elfogadni onnan, ahol adják, tós mert nem tudnak lényeges különbséget tenni a közt, ha segélynyújtó kéz egy idegen állam kormányáé vagy pedig egy idegen államban levő oly hatalmas egyleté, mely tagjai közt koronás főket is tisztel, minő a Gusz­táv Adolf egylet s mert azt tartják, hogy: „quod unijustum alteri equum". T. ház! Csak egyet akarok még megemlíteni. Meglehet, sokan vannak, kik azt tartják, hogy a mostani törvényeink tiltják, hogy a confessionalis tanintézetek alkalmilag segélyeztessenek. Ez nem áll. Megvallom, hogy én a most fenálló törvények s különösen az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk­nek sem betűjéből, sem szelleméből azt kimagya­rázni nem tudom és itt, miután nekem nem lesz alkalmam e tárgyhoz többé hozzászólani, kieme­lendőnek találom, hogy nem de lege ferenda, ha­nem de lege lata lehet csak szó, — a meglevő törvény pedig mellettem bizonyít, mely nemcsak nem tiltja, hanem biztosítja s meg *is kívánja a segélyezést s ezt tanúsítja a gyakorlat is; mert el­tekintve attól, hogy ezen intézet is az emiitett törvény életbeléptetése óta 3 esztendőn át kapta a segélyezést az államtól: most is létezik oly con­fessionalis intézet, mely segélyeztetik, a nélkül, hogy tőle azon föltétel követeltetnék, mely a brassói gymnasiumtól követeltetett Hogy többet ne em­lítsek uraim, az ezután következő pontnál ott van a segélyezendő intézetek közt a nagyszebeni fő­reáltanoda. A nagyszebeni főreáltanoda pedig épen oiyan szász nationalis és épen olyan lutheránus confessionalis, mint a milyen román nationalis és görög-keleti confessionalis a brassói gymnasium. Annak tanári testületének kinevezésébe sem foly be a törvény semmi tekintetbe; azokat ép ugy nevezi ki az ágostai hitvallású szász consistorium, mint a hogy megerősíti a brassói gymnasium ta-­nárait a nagyszebeni görög-keleti érsekségi con­sistorium: és mégis subventíonálják 5,000 írttal mai napig is anélkül, hogy követeltetett volna tőle azon feltétel, a mi kívántatott a brassói gymna­siumtól. Pedig t. ház, akár tekintjük a századokon keresztül tartott feudális viszonyom közt és pedig egyfelől igen kedvező, más felől igen mostoha kö­rülmenyek szülte culturalis, — akár az ugyanezen egyenlőtlen viszonyok közt keletkezett anyagi hely­zetet: — nem hihetem, hogy akadhatna valaki nem ezen házban, de az országban sem, a ki tiszta lélekkel azt mondh hogy az erdélyi szászok­nak nagyobb szükségük volna a segélyezésre, mint az erdélyi románoknak. T. ház! Elmondottam a dolog historicumát ^őszintén s azt hiszem, hogy sikerült kimutatnom —s felszólalásomnak ez is volt egyik oka,—hogy azon intézet sem akkor, midőn el nem fogadta a fel­tételesen ajánlott segélyt az államtól, sem akkor, midőn elfogadta Eomániától: nem járt el ineor­recte ; hanem a törvényre támaszkodott s ezért nem érdemel semmi gyanúsítást, sőt egy ily gym­nasium, mely 800 tanuló nevelésével foglalkozik s • mely minden tekintetben — s erre nézve hivatko­zom azokra, kik azt személyesen ismerik s kik közt igen competens és tekintélyes személyek vannak — akár a tanári erőket tekintve, akár didactikus sikerét — bármely erdélyi confessionalis gymnasiummal bátran megversenyezhetik, — meg­érdemli s jogosan várhatja, hogy az állam részéről segélyeztessék. Nem akarom exagerálni a dolgot s habár a szükség nagy, nem kívánom az egész deficzitet fedeztetni; hanem megelégszem annyival, mennyit más erdélyi confessionalis intézet s különösen a nagyszebeni főreáltanoda is kap, t. i. 5,000 írttal s itt kijelentem a netalán teendő reflexiókkal szem­ben, hogy azoii szempotból, melyből a brassói gyninasiuninak az ismeretes feltétel tétetett, reál­tanoda ós gymnasium közt egyáltalában semmi különbség nincsen, egyébiránt reáltanoda a brassói gymnasiumnál is van. Önök kezében van uraim az egyedüli román görög-keleti főgymnasium sorsa. Méltóztassék azt bölcs belátásuk szerint közmeg­elégedésre elintézni. Csak egyre kérem, hogy ezen fontos ügy elintézésénél mentek legyenek minden utógondolattól és mindenekfelett legyenek 12,'azsíi" gosak; mert mindig megdönthetlen axióma marad az, hogy „Justitia est regnorum fundamentum!" Kérem méltóztassanak indítványomat eshetőleg a pénzügyi bizottsághoz utasítani és elfogadni. Indítványom következő: A vallás- és közoktatásügyi ministerium költ­ségvetése 11. rovatának 17. folyó száma után a következő uj tétel elfogadása inditványoztatik: „18. A brassói gör. kel. román gymnasium segélyezésére ajánltatik 5,000 frt". Beadja Oosma Párthón, belényesi v. ker. képviselő. Elnök: Minthogy e rovathoz még többen vannak a szólásra feljegyezve, az idő pedig már

Next

/
Thumbnails
Contents