Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-43f

318 43. országos Ülés deczember 3. 18Í5. az intézetnek 7,000 frtnyi deficzitje van, melyre nézve ugy áll, hogy most a fedezetet nem veheti fel onnét, hol szívesen adják és nem kapja onnan, hová törvény szerint jogosítva volna fordulni. Nem volnék őszinte t. ház, nem teljesíteném képviselői kötelességemet, mely szerintem lényegileg abban is áll, hogy az ember az ismeretes bajt ne pártolja, hanem adja elő őszintén s igyekezzék alkotmányos utón orvoslást szerezni számára s ámítanám a t. kormányt és a t. házat, ha nem constatálnám, hogy ezen prohibitiv intézkedés épen a jelen pénzviszonyok közt, midőn az állam még a culturalis téren sem képes feladatát teljesíteni : igen fájdalmas benyomást okozott az érdekletteknek, mert ezen intézkedés képes, egy igen jeles tanintézetet culturalis missiójában megakadályozni. És mert ők ugy vannak meggyőződve, hogy culturalis czélokra segélyt nyújtani jogosítva van erkölcsös módon és utón mindenki, oda, ahoí. annak szüksége éreztetik és jogosítva van mindenki elfogadni onnan, ahol adják, tós mert nem tudnak lényeges különbséget tenni a közt, ha segélynyújtó kéz egy idegen állam kormányáé vagy pedig egy idegen államban levő oly hatalmas egyleté, mely tagjai közt koronás főket is tisztel, minő a Gusztáv Adolf egylet s mert azt tartják, hogy: „quod unijustum alteri equum". T. ház! Csak egyet akarok még megemlíteni. Meglehet, sokan vannak, kik azt tartják, hogy a mostani törvényeink tiltják, hogy a confessionalis tanintézetek alkalmilag segélyeztessenek. Ez nem áll. Megvallom, hogy én a most fenálló törvények s különösen az 1868. évi XXXVIII. törvényczikknek sem betűjéből, sem szelleméből azt kimagyarázni nem tudom és itt, miután nekem nem lesz alkalmam e tárgyhoz többé hozzászólani, kiemelendőnek találom, hogy nem de lege ferenda, hanem de lege lata lehet csak szó, — a meglevő törvény pedig mellettem bizonyít, mely nemcsak nem tiltja, hanem biztosítja s meg *is kívánja a segélyezést s ezt tanúsítja a gyakorlat is; mert eltekintve attól, hogy ezen intézet is az emiitett törvény életbeléptetése óta 3 esztendőn át kapta a segélyezést az államtól: most is létezik oly confessionalis intézet, mely segélyeztetik, a nélkül, hogy tőle azon föltétel követeltetnék, mely a brassói gymnasiumtól követeltetett Hogy többet ne említsek uraim, az ezután következő pontnál ott van a segélyezendő intézetek közt a nagyszebeni főreáltanoda. A nagyszebeni főreáltanoda pedig épen oiyan szász nationalis és épen olyan lutheránus confessionalis, mint a milyen román nationalis és görög-keleti confessionalis a brassói gymnasium. Annak tanári testületének kinevezésébe sem foly be a törvény semmi tekintetbe; azokat ép ugy nevezi ki az ágostai hitvallású szász consistorium, mint a hogy megerősíti a brassói gymnasium ta-nárait a nagyszebeni görög-keleti érsekségi consistorium: és mégis subventíonálják 5,000 írttal mai napig is anélkül, hogy követeltetett volna tőle azon feltétel, a mi kívántatott a brassói gymnasiumtól. Pedig t. ház, akár tekintjük a századokon keresztül tartott feudális viszonyom közt és pedig egyfelől igen kedvező, más felől igen mostoha körülmenyek szülte culturalis, — akár az ugyanezen egyenlőtlen viszonyok közt keletkezett anyagi helyzetet: — nem hihetem, hogy akadhatna valaki nem ezen házban, de az országban sem, a ki tiszta lélekkel azt mondh hogy az erdélyi szászoknak nagyobb szükségük volna a segélyezésre, mint az erdélyi románoknak. T. ház! Elmondottam a dolog historicumát ^őszintén s azt hiszem, hogy sikerült kimutatnom —s felszólalásomnak ez is volt egyik oka,—hogy azon intézet sem akkor, midőn el nem fogadta a feltételesen ajánlott segélyt az államtól, sem akkor, midőn elfogadta Eomániától: nem járt el ineorrecte ; hanem a törvényre támaszkodott s ezért nem érdemel semmi gyanúsítást, sőt egy ily gymnasium, mely 800 tanuló nevelésével foglalkozik s • mely minden tekintetben — s erre nézve hivatkozom azokra, kik azt személyesen ismerik s kik közt igen competens és tekintélyes személyek vannak — akár a tanári erőket tekintve, akár didactikus sikerét — bármely erdélyi confessionalis gymnasiummal bátran megversenyezhetik, — megérdemli s jogosan várhatja, hogy az állam részéről segélyeztessék. Nem akarom exagerálni a dolgot s habár a szükség nagy, nem kívánom az egész deficzitet fedeztetni; hanem megelégszem annyival, mennyit más erdélyi confessionalis intézet s különösen a nagyszebeni főreáltanoda is kap, t. i. 5,000 írttal s itt kijelentem a netalán teendő reflexiókkal szemben, hogy azoii szempotból, melyből a brassói gyninasiuninak az ismeretes feltétel tétetett, reáltanoda ós gymnasium közt egyáltalában semmi különbség nincsen, egyébiránt reáltanoda a brassói gymnasiumnál is van. Önök kezében van uraim az egyedüli román görög-keleti főgymnasium sorsa. Méltóztassék azt bölcs belátásuk szerint közmegelégedésre elintézni. Csak egyre kérem, hogy ezen fontos ügy elintézésénél mentek legyenek minden utógondolattól és mindenekfelett legyenek 12,'azsíi" gosak; mert mindig megdönthetlen axióma marad az, hogy „Justitia est regnorum fundamentum!" Kérem méltóztassanak indítványomat eshetőleg a pénzügyi bizottsághoz utasítani és elfogadni. Indítványom következő: A vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetése 11. rovatának 17. folyó száma után a következő uj tétel elfogadása inditványoztatik: „18. A brassói gör. kel. román gymnasium segélyezésére ajánltatik 5,000 frt". Beadja Oosma Párthón, belényesi v. ker. képviselő. Elnök: Minthogy e rovathoz még többen vannak a szólásra feljegyezve, az idő pedig már