Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-43
43. országos iiiős mezején folytatott működésére, most legyen szabad egy figyelmeztetést és egy kérést intéznem a t. minister úrhoz. Á figyelmeztetés abból áll, hogy miután azt tapasztaljuk, különösen az alföld mezőgazdasággal foglalkozó némely városaiban, hogy annak lakossága a maga gyermekeit — fájdalom — még az elemi iskolába is alig járatja, azon része pedig, mely a maga gyermekeinek nagyobb, magasabb, felsőbb nevelést akar adni: ezeket vagy gymnasiumba, vagy , pedig reáltanodába küldi. Miután, — mondom, — ezt tapasztaljuk: azt volnék bátor a minister urnák ajánlani, hogy különösen államköltségen ne állítson oly helyeken polgári iskolát; inert az eredmény meg fogja győzni a minister urat, hogy ezen költség nagyobbára hiába történt. Sajnos ; de ugy van, a mezei gazdasággal foglalkozó népség , a mint mondám. alig hogy az elemi iskolába küldi gyermekeit: a többi vagy a gymnasiumot, vagy a reál-iskolát látogattatja gyermekeivel. A polgári iskolának szükségét még nem ismerték fel. Addig tehát, inig ennek fölismerésére eljutnak : az állam költségét máshová, azt hiszem, hasznosabban lehet fordítani. A kérés pedig, melyet a minister úrhoz intézni akarok, a következő : a minister urnák jelentéséből magából látjuk azt, mily nagy még azon gyermekek száma, kik, az iskolát nem látogatják: B2"j 9-a a tanköteleseknek. Ismerem az okokat, és azt hiszem, ismerjük mindannyian, nem is akarok a minister urnák e tény miatt szemrehányást tenni; mert ha netán az ő erélye is itt-ott megfogyatkozott: tudom, hogy maguk a községek és maguk a szülék is hibásak; de épen ezért, minthogy tudom, hogy nemcsak a hatóságok intézkedésétől függ az iskoláknak szerénvebb látogatása, hanem függ attól is, hogy a szülék azon helyzetben legyenek, hogy gyermekeiket az iskolába járattathassák : — miután tudom, hogy különösen télviz idején sok szülő gyermekét azért nem küldheti iskolába, mert nem képes meleg ruhával, csizmával ellátni; azért azon kérést intézem a minister úrhoz: legyen szíves a maga közegeivel oda hatni, hogy mindenütt, a hol csak lehet, társulatok alakuljanak ily szegény gyermekeknek ruhával és könyvvel való ellátására. Reménylem, hogy mint más országokban, ugy Magyarországban, különösen, hogyha felülről jön az ösztönzés, lesz is sikere. És most áttérek t. ház, a minister urnák az egyházjogi politika terén követett eljárásának megvilágítására. A katholikusoknak •— pedig 8 milliót számlál az egyház — régi sérelme, hogy mig a többi egyházak egyíől-egyig önkormányzati joggal bírnak : a katholika egyház e jogtól meg van fosztva. Erezte ennek jogtalanságát, ennek hátrányait a t. minister urnák egyik előde Eötvös József báró, és azért nem mulasztotta el azon eszközhöz nyúlni, fieezeinber 3. 1875. 293 mely ezen igazságtalanságnak megszüntetésére vezet. Király ő Felsége helybenhagyásával összehívta a katholikus congressust, a mely az általános szavazat utján választott ri gyülekezetben kidolgozott egy tervezetet, és ezt Ö Felségéhez megerősítés végett felterjesztette, ő Felsége pedig alkotmányos tárgyalás végett a kormányhoz küldte le Azon gyülekezetnek kisebbsége egy külön- • véleményt dolgozott ki, s ha jól tudom, azt is a vallás- és közoktatásügyi ministeriumkoz juttatta. Azóta öt év múlt el, s a katholikus autonómia ügye mai napig is megoldatlanul hever. Pedig. t. ház! én a katholikus autonómiának létesítésétől nagy eredményeket várok, s épen azért, — mindamellett, hogy nem tartozom ezen hit követőihöz, — valamint a múltban nem, ugy ez alkalommal sem mulaszthatom cl azt szóba hozni. En ugyanis azt vélem, hogy ez által nem csak polgártársainknak egy jogsérelme megszüntettetni, hanem egyszersmind az egyházi javak kezelése s a tanítás is javíttatni fog: és várom és reményiem ezenfelül azt, hogy azon sajnos közönyt, a mely a katholikus hívek közt ez ügyek iránt tapasztalható, és a mely nem más, mint az azokra való befolyásból való kizárásnak következménye: a közjó és a haza javára meg fog szűnni. Kern tartozik reám. t. ház annak megítélése, melyike a két tervnek jobb, tanácsosabb, elfogadhatóbb : de fogadtatnék el bár a többség tervezete: nem habozom kijelenteni, hogy véleményem szerint még ezen alapon is üdvösen és czélszerüen működhetik a világiak és egyháziak gyülekezete anynyival inkább, mert annak világiakból álló két harmada a nemzet közvéleménye s a közszellem hatása alatt, a mi még hiányzik, idővel ki fogja vívni. És azért nem tehetem, hogy sajnálatomat ne fejezzem ki a fölött, hogy a t. minister ur, valamint egyébiránt előde is. a por által lépette el a munkálatokat, a helyett, hogy azok niegbirálásához fogna, s ha vannak ellenvetései, alapos kifogásai, azokat az illető gyülekezettel közölné, hogy azok vagy felvilágosittassanak. vagy elfogadtassanak, ily módon honfitársainknak régi jogsérelme megszüntettessék, és egyszersmind a polgáriasodás az elöhaladás egy nagy intézménye meghonosittassék. (Helyeslés a szélső balndalort.) T. ház! Az 18dS-ki országgyűlés kimondta a bevett vallásfelekezetek egyenjogúságát; az 1868-ki ugyanezen elvet szentesitette, egyes részletes intézkedésekkel ; az általános vallásszabadság behozatalát a későbbi törvényhozásnak hagyta fen. 18G9-ben én voltam oly szerencsés, egy törvényjavaslatot benyújtani, amely szerint a vallásszabadság gyakorlata kimondatott. A többség nem fogadta el az általam szerkesztett javaslatot; azonban egyhangúlag — ismétlem — egyhangúlag utasította az akkori vallás- és közoktatási ministert, hogy ugyanazon alapokon, ugyazon elveken nyugvó más tör-.
