Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-41
242 41. országos ülés decasember 1. 1875. ség Austriával; nem tehetem akkor, mikor még függőben vannak az egyezkedések a küiállamokkal a meghatározandó vámtótelek iránt: mert azon esetre, ha az egyes vámtételekre nézve létrejött megállapítás — s közöttük természetesen lesznek oly egyes vámtételek, melyek előnyösek a külállamokra nézve, melyekkel egyezkedünk — már előre kikürtöltetnék, azon külállam — a józan ész szabályai szerint — nem fog nekünk ellenengedményt tenni, mert ugy is tudja, hogy a kedvező vámtételt a nélkül is megkapja. Nyilatkoztak többen képviselő társaim közül a közös és külön vámterület előnyeiről ós hátrányairól. Az a meggyőződéül ül, hogy ha nem is tétetett ezzel nagy szolgálat az ügynek; de semmi esetre sem tétetett kár: mert hisz a képviselőház határozatot nem hozván, ezen nyilatkozatok ugy tekintendők, mint egyes vélemények. De itt e helyről, egyik vagy másik mellett nyilatkozni és az egyik vagy másik mellett szóló indokokat elősorolni : nem lehet. Ezt nem tehetem, mert a haza érdeke ezt tiltja és pedig azérr, mert azon érvek, melyek ezen helyről elmondatnának : igen könnyen fel volnának használhatók azok által, kikkel alkudozásban állunk, (jjjlérik helyeslés a középen.) Miután e szerint ezen vitának concrét alapja nincs, gyakorlati eredménye nem is lehet, meg fog engedni a t ház, hogy most annyit nyilatkoztassak ki. hogy ami a vámügyi alkudozásokat illeti, ha az egyezség megtörténhetik, meg lehet, hogy már néhány hónap múlva, és ha az alkudozások eredményre nem vezetnek: egy év alatt fogunk a t. háznak e részben előterjesztést tenni. Akkor fogja közelebb jelezni a kormány álláspontját ; akkor lesz ideje annak, hogy ezen kérdést minden oldalról megvitassuk: mert akkor lesz a szónak nyomatéka, s akkor lesz a tárgyalásnak concrét eredménye. Azért megbocsájt nekem a t. ház, ha én az előadott indokokba, ezek taglalásába nem bocsátkozom, és egyszerűen csak arra kérem a t házat, egy még teendő nyilatkozat után, hogy a költségvetésemnek részletes tárgyalásába bocsátkozni méltóztassék. Ezen nyilatkozatom vonatnozik arra, mit t. képviselő társam Szathmáry Károly a consulatusoknál alkalmazandó magyar férfiakra vonatkozólag mondott. Erre azt mondhatom, hogy a consulatusoknál a kormány óhajtja, hogy magyar férfiak alkalmaztassanak és meg vagyok győződve, hogy a külügy mini ster ur kész is e kívánságnak érvényt szerezni. (Helyeslés) Kérésem végül az : méltóztassék költségvetésemet részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a középen) Elnök : Helfy Ignácz képviselő ur szavainak félremagyarázása miatt kíván szólani. Helfy Ignácz: Az igen t. minister ur felszólalásomnak két tételét félre méltóztatott magyarázni. Én nem tettem szemrehányásokat a t. kormánynak azért, mert méltányosan akar eljárni Austriával szemben, Ilyesmi senkinek esze ágában nem volt, a kölcsönös méltányosságot hangoztattam ; és azért tettem e miatt szemrehányást, hogy a kormány akkor gyakorolt méltányosságot, midőn a túlsó félről hasonlót nem birnak felmutatni. Ennyit mondtam. A második az, hogy a minister ur azt mondja, hogy ez ellenzéknek nem szabad azt kívánni a kormánytól, hogy a törvénytől eltérőleg intézkedjék. Én ilyesmit nem mondtam. Tökéletesen igaza van a t minister urnák, hogy ha az osztrák kormány a tariffa iránt kívánta az alkudozásokat megindítani: azt nem lehetett vissza utasítani. Igen, de én nem is azt mondtam ; hanem azt, hogy míg a t kormány az osztrák kormánytól a vámszerződés revisióját kérte, az ezt ürügyül használta arra. hogy a tariffa alkudozásokba húzta be. Elnök: Az idő bekövetkezett, mely a házszabályok értelmében az interpellatiók megtételére van megállapítva. Miután még egy képviselő ur van feljegyezve, ki e vitában szót akar emelni, ennélfogva a vita folytatása holnapra halasztatik. Most kérem Almássy képviselő urat, méltóztassék interpel lati óját beadni. Almássy Sándor: T. ház! Akként lévén értesülve, hogy az ipar- és kereskedelmi minister ur a törvényhatóságokhoz oly rendeletet menesztett, mely szerint meghagyja nekik, hogy a métermintamértekeket egyedül a Schuk és Schlick czimű czégnél vegyék, meghatározván egyszersmind annak árát, t. i. 60 frttal; miután másrészt arról is értesültem, hogy ezen mintamértékek másutt sokkal olcsóbban, t. i- 35 frt 50 krjával kináltatnak, de a községeknek meg van tiltva, hogy ezektől vegyék: bátor vagyok tehát a minister úrtól felvilágosítást kérni, s az adandó válaszhoz képest fentartom magamnak a jogot, arra megjegyzésemet ismét megtenni. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa az interpellátiót.-) „Yaló-e hogy oly rendeletet bocsátott ki az ipar- és kereskedelemügyi minister, hogy a méter mintamértékeket esakis Schuk és Schlick uraktól 60 forintért szerezhetik egyedül, vagyis köteleztetnek megszerezni a községek, és másoktól, habár szinte hitelesíttettek lennének is, s azon felül jóval olcsóbbak, beszerezniük nem szabad, s ha való ezen rendelet, amennyiben káros a községekre vonatkozólag, miben találja indokát?" o Elnök: Az interpellatio ki fog adatni a földmivelós ipar- és kereskedelmi minister urnák.
