Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-41

242 41. országos ülés decasember 1. 1875. ség Austriával; nem tehetem akkor, mikor még függőben vannak az egyezkedések a küiállamok­kal a meghatározandó vámtótelek iránt: mert azon esetre, ha az egyes vámtételekre nézve létrejött megállapítás — s közöttük természetesen lesznek oly egyes vámtételek, melyek előnyösek a külálla­mokra nézve, melyekkel egyezkedünk — már előre kikürtöltetnék, azon külállam — a józan ész szabályai szerint — nem fog nekünk ellen­engedményt tenni, mert ugy is tudja, hogy a kedvező vámtételt a nélkül is megkapja. Nyilatkoztak többen képviselő társaim közül a közös és külön vámterület előnyeiről ós hátrá­nyairól. Az a meggyőződéül ül, hogy ha nem is tétetett ezzel nagy szolgálat az ügynek; de semmi esetre sem tétetett kár: mert hisz a képviselőház határozatot nem hozván, ezen nyilatkozatok ugy tekintendők, mint egyes vélemények. De itt e helyről, egyik vagy másik mellett nyilatkozni és az egyik vagy másik mellett szóló indokokat elő­sorolni : nem lehet. Ezt nem tehetem, mert a haza érdeke ezt tiltja és pedig azérr, mert azon érvek, melyek ezen helyről elmondatnának : igen könnyen fel volnának használhatók azok által, kikkel alku­dozásban állunk, (jjjlérik helyeslés a középen.) Miután e szerint ezen vitának concrét alapja nincs, gyakorlati eredménye nem is lehet, meg fog engedni a t ház, hogy most annyit nyilat­koztassak ki. hogy ami a vámügyi alkudozásokat illeti, ha az egyezség megtörténhetik, meg lehet, hogy már néhány hónap múlva, és ha az alku­dozások eredményre nem vezetnek: egy év alatt fogunk a t. háznak e részben előterjesztést tenni. Akkor fogja közelebb jelezni a kormány álláspont­ját ; akkor lesz ideje annak, hogy ezen kérdést minden oldalról megvitassuk: mert akkor lesz a szónak nyomatéka, s akkor lesz a tárgyalásnak concrét eredménye. Azért megbocsájt nekem a t. ház, ha én az előadott indokokba, ezek taglalásába nem bocsátkozom, és egyszerűen csak arra kérem a t házat, egy még teendő nyilatkozat után, hogy a költségvetésemnek részletes tárgyalásába bocsát­kozni méltóztassék. Ezen nyilatkozatom vonatnozik arra, mit t. képviselő társam Szathmáry Károly a consu­latusoknál alkalmazandó magyar férfiakra vonat­kozólag mondott. Erre azt mondhatom, hogy a consulatusoknál a kormány óhajtja, hogy magyar férfiak alkalmaztassanak és meg vagyok győ­ződve, hogy a külügy mini ster ur kész is e kíván­ságnak érvényt szerezni. (Helyeslés) Kérésem végül az : méltóztassék költségveté­semet részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a középen) Elnök : Helfy Ignácz képviselő ur szavainak félremagyarázása miatt kíván szólani. Helfy Ignácz: Az igen t. minister ur fel­szólalásomnak két tételét félre méltóztatott magya­rázni. Én nem tettem szemrehányásokat a t. kor­mánynak azért, mert méltányosan akar eljárni Austriával szemben, Ilyesmi senkinek esze ágában nem volt, a kölcsönös méltányosságot hangoztat­tam ; és azért tettem e miatt szemrehányást, hogy a kormány akkor gyakorolt méltányosságot, mi­dőn a túlsó félről hasonlót nem birnak felmutatni. Ennyit mondtam. A második az, hogy a minister ur azt mondja, hogy ez ellenzéknek nem szabad azt kívánni a kormánytól, hogy a törvénytől eltérőleg intézked­jék. Én ilyesmit nem mondtam. Tökéletesen igaza van a t minister urnák, hogy ha az osztrák kormány a tariffa iránt kí­vánta az alkudozásokat megindítani: azt nem lehe­tett vissza utasítani. Igen, de én nem is azt mond­tam ; hanem azt, hogy míg a t kormány az osz­trák kormánytól a vámszerződés revisióját kérte, az ezt ürügyül használta arra. hogy a tariffa alku­dozásokba húzta be. Elnök: Az idő bekövetkezett, mely a ház­szabályok értelmében az interpellatiók megtételére van megállapítva. Miután még egy képviselő ur van feljegyezve, ki e vitában szót akar emelni, ennélfogva a vita folytatása holnapra halasztatik. Most kérem Almássy képviselő urat, méltóz­tassék interpel lati óját beadni. Almássy Sándor: T. ház! Akként lévén értesülve, hogy az ipar- és kereskedelmi minister ur a törvényhatóságokhoz oly rendeletet menesz­tett, mely szerint meghagyja nekik, hogy a méter­mintamértekeket egyedül a Schuk és Schlick czimű czégnél vegyék, meghatározván egyszer­smind annak árát, t. i. 60 frttal; miután más­részt arról is értesültem, hogy ezen mintamértékek másutt sokkal olcsóbban, t. i- 35 frt 50 krjával kináltatnak, de a községeknek meg van tiltva, hogy ezektől vegyék: bátor vagyok tehát a mi­nister úrtól felvilágosítást kérni, s az adandó válaszhoz képest fentartom magamnak a jogot, arra megjegyzésemet ismét megtenni. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa az in­terpellátiót.-) „Yaló-e hogy oly rendeletet bocsá­tott ki az ipar- és kereskedelemügyi minister, hogy a méter mintamértékeket esakis Schuk és Schlick uraktól 60 forintért szerezhetik egyedül, vagyis köteleztetnek megszerezni a községek, és másoktól, habár szinte hitelesíttettek lennének is, s azon felül jóval olcsóbbak, beszerezniük nem szabad, s ha való ezen rendelet, amennyiben káros a községekre vonatkozólag, miben találja indokát?" o Elnök: Az interpellatio ki fog adatni a föld­mivelós ipar- és kereskedelmi minister urnák.

Next

/
Thumbnails
Contents