Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-41
228 •11. országos Ülés deczeniber 1. 187&. tuhyűenkep lehetetlen lenne s akkor nem áll, hogy mi külön vámterületet felállíthatunk; mert mától fogva megtörtént a felmondás. Magyarország tehát szabadon alkudozhatik. Önök azt mondják, hogy meg kell indítani az alkudozásokat a vámterületi közösség alapján; ha tehát ez igy áll: vonatkozik az egész esztendőre, eljő 187Ü. deczember 1-je és ha az alkudozások nem vezettek semmi eredményhez, mi történik akkor? Egy éjen át akarják önök az önálló vámterületet felállítani ? Az lehetetlenség! Mihelyt ki van' mondva a törvényben, hogy ha az alkudozások eredményre nern vezetnek, Magyarországnak joga van külön vámterületre: természetszerűleg következik, hogy felmondás alapján Magyarország jogában áll minden előintézkedést megtenni a külön vámterület felállítására Pedig ez nem csekély dolog, nem egy éjszakai, nem egy havi, de még nem is három havi munka; hiszen ha az alkudozások nem jönnek létre, mint reménylein, nem fognak létrejönni Austria érdeménél fogva és külön vámterületet kell felállítani: hiszen akkor uj vám-tariffát is kell megállapítani. Hiszi-e a minister ur, hogy az oly könnyű dolog? nem fogja-e elismerni, hogy ezen tanulmányoknak, melyeket ő most nem kétkedem, nagy szorgalommal és munkával végez, vajmi kevés hasznát veheti, ha az önálló magyar vámterület számára kell vám-tariffát felállítani? Miután a törvényhozások, a mienk ugy, mint Austria törvényhozása igen jól tudják, hogy erre idő kell: már ezen oknál fogva is lehetetlenség, hogy az utolsó évben is csak a vámterületi közösség mellett kelljen küzdeni. Egyébiránt t. ház, miután én — a mint már jelzem — ugy fogom fel a dolgot, hogy miután e kérdés most szőnyegen van és ki nem kerülhető és épen a. mai napon, midőn a nemzet megint szabad kezet nyert, az ügyhöz hozzá kell ugyan szólani; de nem vagyunk azon helyzetben, hogy a részletekhez hozzá szólhassunk; de concrét gyakorlati eredményre sem vezetne, mert ezt csak akkor tehetjük haszonnal: ha tisztában vagyunk magunkkal, hogy közös, vagy külön vámterület kell-e; de mégis elő kell készíteni e tért. Én nem vélek sérteni senkit, hanem határozottan állítom, hogy igen-igen kevés tagja van e háznak ós legyen szabad hozzá tennem, — igen kevés tagja van a kormánynak, a ki ezen kérdésnek részletei felett, ma azon modor után, melyet a kormány e kérdés megvitatásában folytat: kellő ítéletet hozni képes lenne. Ne feledjük azt, hogy 380—400 iparczikkről van szó, Ezek megítélésénél a kormánynak tekintetbe kell venni a kiviteli, beviteli, átviteli körülményeket s ezen egyes czikkekre vonatkozólag az illető országoknak ipari viszonyait az egyik és másik iparczikkhez arányítva. Ez oly munka, melyhez igen sok idő kell, a mely munkán pedig a magyar törvényhozásnak keresztül a kell menni, ha nem akarjuk magunkat kitenni annak, hogy bármiként bonyolittassék le a kérdés és a jövőre megint legyünk kénytelenek ezt mondani, mit nekünk kell mondanunk ma azokról, a kik ezen szerződést megkötötték: hogy az ország legfontosabb érdekeit magában felkaroló szerződést vakon, minden kellő tanulmány nélkül kötötték meg. (Helyeslés a szélső baloldalon,) Ezen czélt pedig azon az utón, melyet eddig a kormány követelt, elérni soha sem- fogjuk. Méltóztassék megnézni: miként jártak ei más * országokban a szerződés lejártának közeledtével. A rninister ur igen jól ismeri, érintkezésben volt Luzzatival. Luzzati két év óta egy bizottsággal, mely részint a törvényhozás, részint a kormány részéről választatott, illetőleg neveztetett ki, bejárta az ország minden fontosabb iparos, kereskedelmi vidékét, s a hely színén tanulmányozták az egyes czikkeket, kihallgatták a kereskedőket vagy a kisiparosokat nyilvánosan, mindenki elmondhatta véleményét és ily két évi szorgalmas munka után jöttek el Bécsbe elkészülve. Tudták ők, hogy mit kívánnak Ha tehát mondom, mi azon komolysággal akarunk eljárni ezen kérdéssel szemben, melyet az és melyet az [ország tőlünk méltán megkövetelhet : én nem látok más módot rá mint azt, és én remélem, hogy abba a kormány belenyugszik, hogy a képviselőház saját kebeléből válasszon egy nagy számú vámügyi bizottságot, mely érintkezésbe tévén magát a kormánynyal, más részről a kereskedőkkel és iparosokkal, magához hivatván szakközegeket, tanulmányozza a kérdéseket, a mennyiben szükséges a hely színén, az országkülönböző vidékein, ily tanulmányozás után kellő időben tegyen jelentést a háznak. E jelentés után a ház azon helyzetben lesz, hogy tüzetesen megvitathassa a kérdést. Mint mondáin, a jelen helyzetben gyógyítani lehetetlen. Nyilatkozhatunk az alkudozások menete felett, de a dolog érdeméhez nem szólhatunk semmit. Én mindezeknél fogva, miután a kérdés már magában a kereskedelmi politikának alapját képezi, s mert helyes vámpolitika nélkül helyes kereskedelmi politikát elképzelni nem lehet és miután azon irány, melyet a kormány ezen fontos kérdésre nézve követ, engem nemcsak ki nem elégit, sőt bennem komoly aggadalmakat kelt: én ezen egy oknál sem vagyok azon helyzetben, hogy a szőnyegen forgó költségvetést átalánosságban elfogadjam. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kautz Gyula: T. ház! (Halljuk 1 . Halljuk!) A szőnyegen forgó kérdéshez röviden ón is véleményemet kívánnom nyilvánítani. (Halljuk!) Előre bocsátom t. ház azt, hogy nem egészen vagyok azon nézetben, a melyet előttem tegnap ós ma felszólalt képviselőtársaim közül legtöbben tartanak, hogy most volna az ideje a vám és kereskedelmi szerződés kérdése felett meritorius véle-
