Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-41

226 **• owzágas Blés deezember 1. 1875. nézve az osztrák kormány határozottan megmaradt non possumusa mellett. Megvallom, hogy már azon körülmény folytán, hogy a t. kormány csak e két pontra szorította az alkudozásokat: nagyon gyanús szemmel kell néznem a jövő felé. Hiszen az tény, ez igen fontos kérdés. Önöknek volt államtitkárja, boldogult Horn Ede épen az 1875-iki költségvetés tárgyalása alkalmával számokkal bizozonyitotta be, hogy e visszaélések Magyarországra nézve 14—15 millió frt veszteségben találnak kifejezést. Tehát mindenesetre fontos ; de nem a legfontosabb. Szerintem sokkal fontosabb azon kötelék, melynél fogva Magyarország nem képes ezen szerződésnél fogv a az iüdirect adókat a maga belátása, ós körülményei szerint rendezni. Ez magában elég lenne arra, hogy ezen szerződés fölött a halálos itólet kimondassák. Avagy azt hiszik önök, hogy örökön örökké az egyenes adók emeléséhez fognak folyamodhatni ? Ez merő lehetetlenség. Erre nézve még csak az alkudozások sem terjedtek ki, miből következik, hogyha az osztrák kormány ama két pontba belenyugodott volna : akkor a felmondás nem következett volna be, akkor önök azon feltételek alatt rá állottak volna a vámterületi közösség fentartásába. Jellemző, hogy ugyancsak a kormány elnök ur előadásából kitűnik világosan az, hogy daczára annak, hogy a kormány mindenekelőtt a helyett, hogy érdemleges alkudozásokba bocsátkozott volna : bele mászott a tarifába az osztrák kormány kérésére ; daczára, hogy belenyugodott a pótegyezmény felmondásába a nélkül, hogy kárpótlást nyert volna érte, daczára annak, hogy az osztrák kormány határozottan kijelentette, hogy a fogyasztási adóknál előforduló visszaélésekre nézve egy hajszálnyit sem engedhet. De mindezek daczára nem volt elég bátor felmondani a szerződést; hanem várta azt, hogy súgja meg neki az osztrák kereskedelmi mínister, akkor a mikor az átiratban tudatta vele, hogy a magyar kormányra bizza a további teendők iránti megállapodást, részükről egyébiránt kijelentvén, hogy ha az netalán a törvényben szabályozott felmondásban találná is kifejezését: az előirt egyezkedési idő alatt a maguk részéről oda fognak törekedni, hogy a két fél között a kiegyezés méltányos feltételek alatt megtörténjék. Így tehát ugy szólván egyenesen megparancsolta neki, hogy fel kell mondani a szerződést. Ennyi bátortalansággal szemben, 'előttem szólott P. Szathmáry Károly igen t. képviselő társam, miként állithatja azt, hogy ő hátran megnyugodhatik a magyar kormány bölcsességében'? ezt valóban nem tudom. A bölcsesség erély nélkül nem ér semmit. Mi pedig azt látjuk, és pedig a tegnapelőtti interpellátióra adott válasz után is, hogy a magyar kormánynak Austriával szemben, legkisebb erélye nincsen. Mindenben hallgat reá olyannyira, hogy bátran állithatom, hogy mi ennyit is, a mennyit tudunk a dologról: egyenesen Chlumetzky ő exellentiájának köszönhetjük. 0 beszél Bécsben és igy megadta az engedélyt arra, hogy szóljon kormányunk is: mert különben most is a diplomatikai titkolódzás födné el a dolgot. Hanem én — tisztelem, becsülöm a t. kormánynak meggyőződésót ezen kérdésre épen ugy, mint más kérdésre is. Hanem ón épen azt mondom, ha a t. kormány meg is van győződve arról, — a mit egyátalában nem értek: — miként lehet meggyőződve, hogy Magyarországra nézve, a vámközösség kedvező ? már csak taktikaszerűleg sem kellene azon politikát követni, a melyet követ. Ha egy kereskedő eddigi üzlettársával ujabb szerződésre akar lépni, nem azt mondja neki: én megakarom veled ujitani a társias viszonyt, mert én sokkal jobbnak, sokkal czélszerűbbnek tartom ugy magamra, mint családomra nézve, hogy veled együtt maradjak, hanem ha másképen nem lehet, el fogok válni tőled. Nagyon természetes, hogy a másik társ ily esetben fel fogja csigázni követelését. En azt hiszem, hogy épen az ellenkező taktikát kellett volna követni. Ki kellett volna például mutatni, hogy a közös vámterület Magyarországra káros: mig az önálló vámterület nagyon előnyös, hogy Magyarországnak csakis ez áll érdekében stb. Ha azután hozzá tenné, ha ellenben Austria részéről oly kedvezmények tétetnek, melyek mindezeket ellensúlyozni képesek : akkor javasolni fogom a háznak, hogy kösse meg a szerződést közös alapon. De megfordítva, midőn csaknem azt mondja, hogy mi valóságos isten-csapásának, tekintenők: ha Austriától el kellene válnunk ; — akkor bolond lenne az az osztrák, ha csak egy hajszálnyit is engedne nekünk. Magának ezen szerződésnek hátrányos oldalaira nézve én részleteket nem fogok idézni, ós pedig azért nem: mert először előttem már más szónokok megtették; másodszor pedig: mert hisz ily alakban a kérdés szőnyegen nincsen, hanem szőnyegen van igenis a szerződés iránti alkudozás, melytől Magyarországnak jövője függ. Annyit azonban meg kell mégis említenem, hogy mindazon károkon kívül, melyek már felemiittettek : az egyik az, mely az indirect adórendszernek ugyanazonosságából származik, a miből következik például az is, hogy a dohányjövedék egyforma lévén mindkettőnél, Magyarország, meiy az egész világon hires, jeles dohányairól, kénytelen magának az osztráknak ugyanazon áron odaadni a maga jó dohányát, a melyen azt a maga számára vásárolja. Méltóztassék fölvenni: mennyit nyerne a magyai" termelő már csak azon dohány után, a melyet az osztráknak kell adnia, hogy ha minékünk külön vámterületünk lenne. Sokan hangoztatják minden oldalról évek óta, mily nagy fontossággal bír Magyarországra nézve