Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-40

40. ortzágos ttlét felszóllitani az illető vidékeket, hogy mennyivel akarnak hozzájárulni; mert szerintem ez a legelső kiindulási pont. Általában a közlekedési eszközökhöz hozzájárulni első sorban kötelessége az illető vidéknek, mely a legtöbb hasznot húzza belőle. Csatornáknál, hol az előny háromszoros, t. i az ipar és kereskedelem emelésére szolgál és a földet is közvetlenül termékenyíti, tehát értékét emeli: ez még inkább áll. Ezeket átalánosságban elmondván, felszólalásom czélja egyenesen két rovatra vonatkozik. Itt szerepel e rovatban a Béga csatorna 62.600 írttal. Méltóztatnak emlékezni, hogy 1875-ben e rovatból 19,800 frtot töröltünk. Most ez újból beállittatik. A t. minister ur ezt egyszerűen azzal indokolja, hogy az akkor. t. i. 18-75-re tervezett javítások most már halaszthaílanakká lettek, és ezen kivül a töltések fentartasara hozzájárulásként 20,000 frt; ós végre az ittebe-toroki és újvár aurélházai vonalon mederszabályozási munkák folytatására 10,200 frt. Beismerem, hogy ha nem lehet csatornákat épiteni: iparkodni kell legalább a létezőket fentartani; de olyképen fentartani, mint a Béga csatorna tartatik fen: erre ón az itt előirányzott összeget oly túlságosnak tartom, hogy bátran állithatom, hogy ez kidobott pénz, legalább azon összeg, mely a különleges építkezésre és beszerzésekre vonatkozik ós 50,000 frtot tesz. Múlt nyáron alkalmam volt azon vidékeket bejárni és kérdezősködtem a Béga csatorna építéséről és illetékes helyen aként értesültem, — a t. minister ur jobban fogja tudni, — hogy tulajdonkép az már nem is mondható csatornának. Annak a csatornának RZ £L különös tulajdonsága van, hogy épen azon időben, midőn hasznát kellene és lehetne venni, t. i a gabonaszállítás idejében, augustus és september hónapjaiban: épen nincs benne víz. Tehát költünk pénzt, hogy akkor legyen benne viz, mikor senki sem veszi hasznát, ós mikor szükség volna rá, mikor olcsóbban és rövidebb utón lehetne vinni a gabonát: akkor a csatorna hasznavehetlen. Ily körülmények közt költeni reá 50,000 frtot nem látom czélszerünek. Itt látom a rovatokban, hogy a védgát fentartasara előirányoztatik bizonyos összeg. Kérdezősködtem azon védgát iránt ós értesültem, hogy az rőzsóből van csinálva, ugy hogy előre lehet tudni, hogy minden második, harmadik évben elpusztítja a viz ; sőt ha árvíz van: akkor ez már két, három hó múlva is megtörténik. Ezt józan és okszerű gazdálkodásnak nevezni nem lehet. Hogy valaki egy rósz épület fentartasara évenként 30—40,000 frtot költsön, holott 3—4-szer ennyivel uj házat építhetne, ez helytelen eljárás. 62,000 frt egy milliónak kamatját képviseli. Tudom, hogy a csatorna építése bele kerül pár millióba: de inkább költök kamatként kétszer 62,000 frtot, hogy legyen csatornám, mely hasznavehető, mely KBPV H. NAPLÓ 1875-78. II. KÖTET. november 30. 1875. J93 szolgálván a közlekedésnek és forgalomnak, és termékenyítvén a földet, emeli az adóképességet, mintsem hogy ugy költessék el a pénz, hogy annak semmi nyoma se maradjon. En helyeslem azon 5700 frt költséget, melyet a minister ur előirányzatba hoz a vizépitmények fentartasara, és miután itt speciflcálva nincs: ugy hiszem, hogy e vizépitmények alatt esak a védgátakat értheti; mert alig hihető, hogy különleges építések fentartasara fordittassók ezen összeg, minthogy az indokolásban említés nincs róla, hogy ez által a csatorna valóban csatornává válnék. Úgyszintén köszönettel venném, hogy ha a minister ur felvilágosítást adna azon kifejezésről, mely az indokolásban van, hogy ezenkívül a töltések fentartasara hozzájáruláskép 20,000 frt. Ezen kifejezésből „hozzájáruláskép" az tűnik ki, hogy más valaki is, talán a vidék, hozzájárul: mert máskülönben nem lenne e kifejezésnek értelme. Hogy hozzájárulni kell valakinek, az bizonyos; de e tekintetben óhajtandónak tartom, hogy az ily meglehetősen fontos rovatnál ne érje be a minister ur . pár sornyi indokolással, hogy szükséges, mert a javítás eíhalaszthatatlan : hanem legyen szíves bennünket azon helyzetbe hozni, hogy mindazt részletesen birjuk megítélni. . Elnök: Bocsánatot kérek t. ház! de most a viziutaknál az első szakaszt, a kezelési költségeket tárgyaljuk. Igaz, hogy ezek közt a Béga-csatorna költségei is előfordulnak 3806 írttal: de a mit méltóztatott a képviselő urnák a föntartásról mondani, az tárgyalás alá véve eddig nem volt, mert ez az utána következő szakaszban foglaltatik. Elismerem, hogyha a Béga-csatornáról van szó, principialiter a dolgot kérdésbe hozni itt is lehet s azért nem szóltam a képviselő ur előadásához, miután a Béga-csatorna mind a kezelési, mind a föntartási költségek közt előfordul. Kérem mégis, hogy más tárgyról, mint a mi e rovathoz tartozik, ne méltóztassék szólni. Mindenekelőtt essünk át a, kezelési költségeken és azután következnek a föntartási költségek, a melyek külön szavazandók meg. Ha a kezelési költségek ellen nincs a t. háznak észrevétele, talán azok megszavaztatván: átmehetnénk a föntartási költségekre és azon észrevételek tárgyalására, melyeket a képviselő ur a Bégacsatornáról előadott vagy más dolgokról még előadni akar. Ha a t. képviselő ur ebben megnyugszik: akkor kérdem, hogy a kezelési költségeket méltóztatnak-e elfogadni. Helfy Ignácz: Engedje meg a t. elnök ur, hogy igazoljam magamat. En az átalános ezimnél följegyeztettem magamat a viziutaknál, hogy megbíráljam azon politikát, mely a viziutaknál követtetett és átalános megjegyzéseimet illustráltam a költségvetésben előforduló két ponttal. Miután tudom, hogy az elnök ur. időkímélés tekintetéből és a házszabályok fentartása czéljából szólt közbe: 25