Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-39
89. országos ülés november 29. 18Í5. 179 tsétek el, hogy a vám a mi kezünkben van. Tudjuk, hogy azóta azt is kibocsátottuk kezünkből és teljesültek azon aggályok, melyeknek mi akkor kifejezést adtunk. Még csak egy mód van, melyen ezen bajt ha nem is orvosolni, hanem legalább nitigálhatni lehet: és ez az, hogy a pest-zimonyi vasut-vonal kiépíttessék, a mi mindenesetre nagy fontosságú lenne összes nemzetgazdasági viszonyainkra nézve. Azért mondom, hogy ez rendkívül nagy fontosságú ránk nézve és miután az igen t. minister ur nem tett erről említést: köszönettel venném, ha ezúttal adna felvilágosítást arra nézve, hogy a dolog miben áll, Hogy többször ne kelljen felszólalnom, engedelmet kérek, hogy röviden fölemlítsek még egyet, a mire né/.ve reméltem, hogy a minister ur fog valamit mondani: ez a magyarországi vasutak csoportosítása. ,Nem fogok erről sem hosszabban szólni, hisz mindnyájan, sőt maguk a volt kormányok és a jelen kormány is kimutatták annak nemcsak czélszerüségét, hanem mulhatlan szükségét is. Az igen t. pénzügyminister ur ezt exposéjében kiemelte s kijelentette, hogy a mennyire bonyolult ezen kérdés : épen olyan szükséges annak megoldása, Méltóztassanak elhinni, hogy mi méltányoljuk azon nehézségeket, melyekkel a kormánynak, de különösen a közlekedési minister urnák meg kell küzdeni; hanem ismételve mondom, épen a nagy feladatokkal kell megküzdeni, másképen a t. minister ur nem lesz azon helyzetben, hogy közlekedési hibáinkat jóvá tegye Bátor vagyok ezen pontra nézve felvilágosítást kérni, különben pedig ajánlom a különvéleményt a t. háznak elfogadásra. Elnök : Én ugyan azon vélekedésben vagyok t. ház, hogy azok, a miket hallottunk, inkább az átalános vitában lettek volna elmondandók, mert ezek a vasati felügyelőség kérdésével nem függnek össze. Meg lehet, hogy a felfogás különböző lehet, és talán épen az előadottakkal akarta a képviselő ur a különvéleményt motiválni. Egyébiránt kívánatos lenne, hogy a tárgyalás minél előbb befejeztessék, de a minister ur, a mint látom, szólni kivan. (Halljuk!) Péchy Tamás közlekedési minister: T. ház! Azokra nézve a miket a t. képviselő ur szólott, azt hiszem, hogy kötelességem felelni és egész röviden felelni fogok. Legelőször kérem a t. házat, méltóztassék az általam már előbb mondottak folytán az előirányzott összeget a pénzügyi bizottság javaslata szerint elfogadni. Megjegyzem azt is, hogy a pénzügyi bizottságnak e tekintetben beterjesztett határozati javaslata ellen nincsen kifogásom; a működési pótlékot, mint systemát én sem fogadom el. Hanem a mi azt a két kérdést illeti, a mit a t. képviselő ur hozzám intézett: megjegyzem, hogy a pest-zimonyi vasútra vonatkozólag nem csak az előmunkálatok, hanem a részletes munkálatok js ott künn épen azon igazgatóság által teljesíttettek, a melyet a t. képviselő ur eltörlendőnek ^vagy restringálandónak vél. A számitások most végeztetnek ezen igazgatóságban, ugy hogy a mikor pénz lesz azoknak kiépítésére, mikor a financzirozás az állam által keresztül vihető lesz : semmi akadály az iránt ne legyen, hogy az tényleg keresztül vitessék Az én feladatom ez, én mint közmunka minister köteles vagyok elkészíteni mindent, hogy mihelyt az ország anyagi körülményei megengedik : az ország ezen főfontosságu és nagyon szükséges vonal kiépítésére képes legyen. Ezt vagyok bátor megjegyezni a pest-zimonyi vonalra vonatkozólag. A t. képviselő ur második észrevételére nézve, a csoportosításc illetőleg: méltóztassék megengedni, de határozottan nem nyilatkozom. (Helyeslés.) Ha most azt mondanám, hogy csoportosítani akarom ezeket vagy amazokat, vagy azon részeit: az a csoportosítás semmi esetre sem volna keresztülvihető. Méltóztassék elhinni, oly igényekkel jönnének az állam ellenében, hogy azt elfogadni lehetetlenség lenne. Az én itteni kiejtésem eo ipso semmivé tenné a szándokot, ha meg volna. Ezt tapasztaltuk a dunántúli- vonalaknál, a hol azt gondolták, hogy Magyarország csak ugy dobálni fogja a milliókat : pedig én a csoportosítást igenis ezélszerünek tartom; de csak akkor, ha az állani ezáltal, ujabb megterheltetést nem kénytelen elvállalni: mert azt hiszem, hogy a csoportosítás egyik főczélja — ámbár más czélja is van, de arra most nem akarok kiterjeszkedni —- az, hogy a sok kis pálya központi igazgatásának óriási költségei kevesbitessenek. Arra nézve tehát valóságos szándékomat — méltóztassék megengedni, — nem mondom meg. Tomcsányi László: T. ház! Én egyike vagyoka azoknak, kik igen melegen üdvözölték a pénzügyi bizottság azon nyilatkozatát, hogy a működési pótlékok rendszeresítését nem helyesli. Én, hogy ezen a pénzügyi bizottság által kifejezett elv annál inkább valósittassék, nem indítványt, csak szóbeli javaslatot kívánnék tenni arra nézve, s talán a t. minister ur is hozzá járul, — hogy a működési pótlék-összegek az egyes személyeknél ne legyenek kitéve; hanem csak az összes sommázatban, ép ugy, mint a multévi költségvetésben. Ez által némileg jobban volna megfelelve azon elvnek, melyet a pénzügyi bizottság ki akart fejezni. E szerint lenne az egyik közegnél a működési pótlék a műszaki tisztviselők részére 9800 frt, az előbbi közegnél pedig működési pótlék a műszaki tisztviselők részére 13,900 frt. Ezt csupán azért hozom fel, hogyha a minister ur ehhez hozzájárul: én ezt a pénzügyi bizottság által itt kifejezett eszmének inkább megfelelőnek találom. 23*
