Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-39

39. országos ülés november 29, 1875. 175 támasztatott, meg is történik, hogy minő alapon tá­masztattak azon igények ? vajon ezen követelések nem találják-e fedezeteket azon összegben, mely a tár­sulatnak már kiszolgáltatott? vajon uj jogczi­meken s olyanokon támasztja-e e társulat a köve­telést, melyek alapján csakugyan lehet e kártérítési igényt általában támasztani: s ha igen ? mennyire . devalválható az összeg s mennyi az, a mit az állam jogosnak beismerhet. Mindezek sok időt igé­nyelnek. Igaz, mindezek az eldöntésig tisztában vannak; de eddig az eldöntés azért nem történt még meg : mert e kérdés is magának a keleti vasút saját belbonyodalmának elintézésével kapcso­latosan lenne legczélszerübben elintézhető. Ezek oly dolgok, melyek szemben a részvé­nyesekkel vagy az igazgatótanácsai, mely arra fel­hatalmazva van: döntendők el; tehát olyanok, me­lyeket a nyilvánosság elé hozni, mielőtt a kormány a legkisebb részlettel is tisztában lenne, azt hi­szem lehetetlenség, inert akkor többé szerződést tenni nem szükséges: ha a nyilvánosságra hozatott, hogy mit szándékozik tenni a kormány. Ezek tehát oly dolgok, melyekre nézve azt hiszem, nem hibásan jelentettem, hogy kényes természetűek s hogyha meg lesznek minden rész­letekre nézve azok, melyekről a kormánynak az iratokból tudomást szerezni lehet : egy rövid előterjesztést fogok tenni ; a megoldási módozato­kat természetesen szintén a t. ház fogja eldön­teni és akkor méltóztatnak majd látni, hogy itt elpalástolni valója a kormánynak nem volt. Addig azonban legyen szives a képviselő ur türelemmel lenni, sokáig a dolog ugy sem tart már; mert akár lesz a társulattal való kiegyezés­ből valami, akár nem : a legközelebbi időben be­fogom terjeszteni az ide vonatkozó jelentésemet. Maga a képviselő ur nagyon jói tudja, hogy mily terjedelműek az ezen ügyre vonatkozó acták ; s ha tekintetbe veszi, hogy időközben is mennyire sza­porodtak : nem fog csodálkozni, hogy ezen ügy valóságos tisztázása még a legszorgalmasabb munka mellett is bizonyos időt vesz igénybe még a legszorgalmasabb erőknél is. Azt hiszem, hogy átalánosságban több oly *• tárgy nem érintetett meg, a melyre nézve szük­ség lenne válaszolnom, a netalán még teendő ész­revételekre a részletes tárgyalás folyamán leszek bátor válaszolni. (Helyedé*.) Elnök : A részletes tárgyalás fonalán kö­vetkezik a központi igazgatás. Molnár Aladár jegyző: (olvas) központi igazgatás. Személyes járandóságok és dologi ki­adások 261,945 írt. Muslay Sándor előadó (olvassa): Az elő­irányzott összeget a központi bizottság azon ki­jelentésnél fogva ajánlja megszavazásra a képvi­selőháznak, hogy a közigazgatási rendszer átalá­nos megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot a ministerium még ezen ülésszak alatt elő fogja terjeszteni. Simonyi Ernő: T. ház; Bátor vagyok is­mételni azon nézetemet, hogy a minister ur a megtakarításban nem ment el a lehetőség hatá­ráig. Én azt hiszem, hogy most, midőn minden építkezés megszűnt: tetemesen kevesbíteni lehet a központi igazgatás személyzetét; mert nagyon természetszerű, hogy a központi igazgatás sze­mélyzetének ma nem lehet annyi teendője, mint a mennyi volt akkor, a mikor egyszerre 2—300 mértföldnyi vasút épült; ennélfogva azon nézet­ben vagyok, hogy ha többet előirányzunk a sze­mélyzetre, mint a mennyi 1868-ban volt, a mi­kor a vasutak építése megkezdetett: most, a mi­kor azok elkészültek, tökéletesen eleget teszünk, sőt tulmegyünk azon határokon, a melyeket . a lehetőség szab elénk a megtakarítások sorában. Én azt hiszem, hogy a központi igazgatás 6 osztályba osztatván be, több osztály áll be, mint a mennyi előállhatott a meglevő személyzetből 1868-ban : mert akkor csak négy titkár és egy fogalmazó volt: az igaz, hogy volt tanácsos quan­tum satis, az volt és van most is; tanácsos 9 van most, és van három ministeri tanácsos, összesen tehát 12. Midőn ennélfogva hat osztályba kívánom az egész ministeriumot beosztatni, ezen hat osz­tályra szükséges személyzetnél a különvélemény­ben felsorolt szám törlésével összesen 60,120 frt ; a dologi kiadásoknál pedig a leszállított személy­zethez aránylag 14,983 frt megtakarítást van sze­rencsém javaslatba hozni. Péchy Tamás közlekedési minister: T. ház! Már az átalános vitánál bátor voltam érin­teni, hogy én a megtakarításokban a központi igazgatásnál elmentem a meddig a jelen rendszer mellett menni csak lehetett. A képviselő ur most azon észrevételt teszi, hogy amennyiben most meg­szűntek a munkálatok a különböző vasutak körül: a személyzetben megtakarítást lehet tenni és pár­huzamot von az 1868-iki állapottal, a mikor vasutak még csekély mértékben voltak. Erre nézve kettőt kéli megjegyeznem. Az első az. hogy mikor a vasutak épültek : a központi személy­zet azzal nem annyira foglalkozott, azok külön épül­tek, meg volt mindegyiknek a maga külön személy­zete ; de most a vasutakkal annyi gond és baj van, a mennyi nem volt akkor, a mikor épültek; mert a mint tudjuk: most folynak a lebonyolítási mun­kálatok ; és másodszor én most akarván oly intéz­kedéseket tenni, melyek által a kamatgarantia ösz­szege leszállittassék : szükséges, hogy a vasutak zárszámadásai megvizsgáltassanak és ennek alapján töröltessék az, a mi nem oda való és állapíttassa­nak meg az elvek, melyek szerint beszámítható valami, vagy be nem számitható, — hogy a vas­utak magok is tudják. Ez pedig, méltóztassék el­hinni, akkor, midőn 1867 ily számadást kell vizs-

Next

/
Thumbnails
Contents