Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-39

39. országos ttlís íioTemUer 29. 1875, 171 désnek, a melyeket a kormány csak az által hárít­hatott volna el, hogyha egész szigorúsággal és rend­szeresen jár el a kártalanítások esetében. Tehát én nem találom és nem tartom, hogy a kormány működése a kártalanítások tekintetében azzal be van fejezve, hogy egyességet köt ós az illető tár­sulatokat kielégíti, kifizeti. En azt hiszem, hogy egy igen nevezetes része a kormány kötelességének e tekintetben az is, hogy midőn ily kártalanításokat jogosnak, helyesnek talál: egyszersmind jelentse be a törvényhozásnak azt is, hogy kinek mulasztása, hibája következté­ben származnak ezen kártalanítási követelések? mert hiszen ezen kártalanítási követelések legna­gyobb részben onnan származnak, — majdnem valamennyi onnan származik, — hogy az egyszer kormányilag és törvényhozásilag megállapított vasút terve megváltozott, 'más irányba tereltetett, költ­ségesebben építtetett; azonkívül származnak onnan, hogy a ministeriumhoz benyújtott ügyiratok nem intéztettek el a maga idejében, a munkának szü­netelni kellett és igen természetes a vállalkozónak kárára, a melyet ő elviselni kénytelen nem volt. Tehát azért, a kik ezen változást tették: ugy hi­szem, kötelesek volnának igazolni azt, ha vajon e változások szükségesek voltak-e, jobbak voltak e az eredeti tervnél? ha vajon ezen változások az eredeti terv készítése alkalmával előre nem voltak e láthatók ? mert ha előre láthatók voltak: akkor az ő hibájok, mulasztásuk következtében történt a változás, ós ezzel összeköttetésben azon költségek, melyeket tettek. Mindezekre nézve t. ház, a jelen­tés nem tartalmaz semmit. ' Az volt mondva, hogy a kormány a keleti vasútra nézve azon jelentésben, melyet az ország­gyűlés kezdetén fog benyújtani: egyszersmind a megoldásra nézve is adjon tervet elő. Én azon tervet itt nem látom; hanem látom azt, hogy mint elébb is érintettem, a minister ur azt mondja: van terv, melyet a bizottság kidolgozott. Hanem ez nagy titok. Ilyen titkos tervekkel nem fogja telje­síteni a niinisterimn azon kötelességét, melyet ezen megbízatással elvállalt. Én óhajtanám, hogy a mi­nisterium ennél sokkal részletesebb, kimerítőbb jelentést adjon a háznak ; valamint óhajtanám, hogy egy, nem ezen, hanem egy más tárczához tartozó ügyben a naszódi erdők ügyében a ministerium a törvényhozásnak szintén mielőbb tegyen oly elő­terjesztéseket, minőket az ügy természete meg­kíván. T. ház! Nem fogom hosszabb ideig türelmét igénybe venni. A minister ur azon kijelentésére, melyet beszéde elején tett, hogy a megtakarítások­ban a legszélsőbb határig ment: nem szükséges, hogy hosszasan feleljek, az általam és Helfy kép­viselő társam által benyújtott különvéleményben mi tovább menvén a megtakarításokban, természe­tesen nem vagyunk egy értelemben a minister úrral. Ezeket majd a részletnél fogom előterjesz­teni, csak azon egyet vagyok még bátor felem­líteni, miről a különvéleményben említést nem teszünk. Én készséggel elismerem, hogy mióta az államvasutak a. minister ur kezelése alatt vannak: több jövedelmet hoznak, mint az előtt, és ezt a minister ur érdeméül tulajdonítom. De uem látom be: miért nem resolválta arra magát a minister ur, hogy azt, mi az államvasutaknál régen kifogá­soltatok : az igazgatótanácsot megszüntesse. Nem­csak meg nem szüntette; sőt ugy látszik, uj tagok kinevezése által még bővítette. En ezen vasutaknál, melyek a ministerium felügyelete alatt vannak, melyek a kormány közegei által kezeltetnek: igaz­gatótanácsnak szükségét nem látom. Ezeket akar­tam most megjegyezni; többi észrevételeimet a rész­leteknél fogom megtenni. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Péchy Tamás közmunka és közlekedési minister: T. ház ! Méltóztassanak megengedni, hogy némelyekre azok közül, mik az általános vi­tában elmondattak, most reflektáljak : másokra, mik tisztán a részletekre tartoznak, akkor leszek bátor válaszolni, mikor a részletekben azon tételekhez fogunk jutni, hová azok voltaképen tartoznak (Halljuk!) Atalánosságban megjegyzem legelőször t. ba­rátom Ragályi abbeli észrevételére, hogy inert a gömöri iparvasutnak azon része, mely tulajdonkó­pen e vállalat jövedelmezőségének főforrásává vál­hatott volna t. i. a vashegyre vezető rész, ki nem építtetett: ez által kár okoztatott áz államnak, és hogy mért nem építtetett ez ki: hogy én elisme­rem, hogy ezen rész vezet tulajdonkép azon for­ráshoz, mely a vas előállításához legnagyobb mérv­ben járulhat, értem a vashegyhez vezető vonalat; de miután első sorban szükség volt azon vonala­kat megépíteni, melyek az általános összeköttetést biztosítják, ez pedig csak egy kiágazása azoknak: nagyon természetes, hogy azoknak kellett minde­nekelőtt megépülni, melyek már most megvannak. A szóban levő résznek tervei is azonban már ké­szek és e rész kiépítése eddig egyeben nem múlt, mint tisztán azon. hogy a rá való költség 5—600,000 frt között váltakozik: a mai idők pedig nem épen alkalmasak ily költségek megtételére. Az előleges tervezet azonban — mint mondám — már meg­van ; csak meg kell állapítani az építési módoza­tokat és hozzá kell fogni a kivitelhez, a mihez nemcsak az államnak, hanem maguknak az ille­tőknek is van szavuk. Mihelyest mindez el lesz intézve: keresztül fog vitetni az építés a t. ház tudomásával és engedélyével. A mi Madarász József t. képviselő ur azon észrevételét illeti, mely a szabad jegyekre vonat­kozik, azt, hogy e körül minő eljárás követtetik, az igen t. képviselő ur, a ki velem együtt képvi­selő volt akkor, mikor a szabad jegyek kérdése 22*

Next

/
Thumbnails
Contents