Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-38

38. országos ülés november 27. 1875. 151 tek, melynek egyik hidjára a legelső árvíz malom­követ fektetett. Ezt ki lehetett volna kerülni, ha oly emberek birtak volna befolyással az építkezé­sekre, a kik tudták, hogy mily nagy árvizek van­nak az egyes vidékeken. Fokozta a bajt az, hogy a berendezésnél is hasonló eljárás követtetett és e berendezésre és kezelésre magának az államnak nem volt annyi befolyása, mint kellett volna lennie. * De t. képviselőház, ezek elmúlt dolgok, ezek elősorolásával a bajon nem segítünk; segíteni kell most az életbeléptetendő tettek által. (Halljuk!) Több vonásokban leszek bátor elősorolni a néze­tem szerint teendők vázlatát, hogy azon a nagy terhén, mely az államot nyomja •— némileg se­gítsünk, és itt t. ház legelőször is egy különös dolgot vagyok kénytelen megemlíteni, azt tudiillik, hogy ámbár most is nagy teher Magyarországra a meglevő vasúti kamat garantia összeg, mely abba fektettetett, mégis, hogyha azt akarjuk, hogy az eddig befektetett pénzünk gyümölcsözetlenül ne heverjen: némi tekintetben múlhatatlanul szükséges még befektetéseket tenni, amennyiben szükséges, hogy a hálózatnak azon része, mely zsák-utczákba vezet, kiegészíttessék. (Helyeslés a középen.) És pedig ezeket ki kell egészíteni két szempontból. Először azért, hogy vasutaink összeköttetésbe ho­zassanak a világforgalommal. Mert hiába, lehetet­len nekünk figyelmen kivül hagyni, hogy mi itt oly helyen vagyunk elhelyezve , mely kelet és nyugat közt feküdvén , épen hivatva van arra, hogy azt a közvetítő szerepet gyakorolja, mely a nyugat és kelet kereskedése közötti pontot megilleti. Tehát múlhatatlanul szükséges ezen kiépí­tés azon szempontból, hogy a világforgalommal összeköttetésbe hozzuk pályáinkat. Tudom azt, hogy ez nem oly dolog, melyet rögtön lehet valósítani, ámbár vannak a pályáknak oly részei is, melyek kiigeszitése tovább nem halasztható; de ezt rögtön valósítani nem lehet és nem is volna czélszerü, csak érintettem ezt, mintegy jelezve azt, hogy erre múlhatatlanul figyelemmel kell lenni De másrészről szükséges, hogy hálózatunknak mód és alkalom nyujtassek arra, hogy az ország terményeit minden időben képesek legyünk piaczra hozni. Nekünk nagy kárt okoz azon körülmény, hogy a mi vasutaink sok vidéken használhatlanul vonulnak el, jönek azután időpontok, mikor a for­galom nagyon megélénkül és akkor a vasutak nem képesek megfelelni a szükségletnek, kénytelenek kocsikat venni bérbe, kénytelenek a személyzetet a legnagyobb mértékben kihasználni és azt hi­szik, hogy e személyzetre mindig szükség lesz; akkor jön egy olyan idő, a midőn esőzések álla­nak be, megáll a forgalom, és akkor alig győzik visszaküldözni a kocsikat, az- alkalmazott személy­zetet azonban nem küldhetik el rögtön, ez mint­egy nyakukon van; holott ha nekünk úthálózatunk ki volna egészítve, de másrészről a vicinális va­sutak által is képesítetnék az ország terményeinek folytonos szállítására: akkor az időszakonkénti túlságos szállítás és a szállításnak némely idősza­kokban egyszerre beálló fennakadása nem fordulna elő. Épen azért szükséges tehát ez irányban oda­hatni, hogy a vicinális vaspályák szintén kiépites­senek. De ezeket én részemről már nem tartom oly módon kiépítendőknek, hogy az állam nagy terheltetésével építtessenek ; hanem igen is oly mó­don, hogy az illető vidékek érdekeltjei maguk szor­galmukkal, áldozatokkal is létesítsék azokat, az ál­lam pedig csak is ott járulhatna segéllyel, a hol azon vidék érdekeltjei által kifejtett szorgalom ós áldozatkészség ezt némileg indokolni is képes, (Helyeslés a középen.) Én azon nézetben vagyok, hogy azon időnek, midőn az állam egyes vidékekért igen nagy mérvű áldozatokat hoz, meg kell szűnni, és nézetem sze­rint be kell következni annak, hogy minden em­ber átlássa, hogy csak ott várhat az államtól se­gélyt, a hol maga is járul valaminek létesí­téséhez. Másodszor szükségesnek tartom, hogy vas­u tahiknak magyar igazgatása legyen. (Helyeslés.) Én ezt t. ház, nem valamely chauvinisticus tenden­tiából teszem; ámbár megvallom, hogy nem tudok államot, a mely állam akar lenni, olyant, a mely megtűri, hogy oly nagy ereket, a melyek testén keresztül mennek, más kezeiben lásson, mint haza­zafias kezekben. (Helyeslés a középen.) De nem ebből a szempontból teszem. Az érdek szempontjá­ból is múlhatatlan szükséges, ez szükséges, hogy ezen vasutak az állam véréből való vér, az állam testéből való test legyenek. Eddig oly idegennek tekintette a nemzet a vasutakat; nem is igen volt ismerős kezelésével viszonyaival és eszközeivel. Ennek meg kell változni. Igenis szükséges, hogy az állam minden pol­gára ezen vasutakat, mint az ország javára szolgáló csatornákat ismerje, tekintse, a mi máskép nem fog történni, minthogyha tndni fogja, hogy e vas­utak az állam polgárai által kezeltetnek. Nézetein szerint még a részvények tulajdonosainak is érde­kében áll ez; mert részvényeik akkor fognak töb­bet jövedelmezni: ha az illeti hivatalnokok a vidék nek viszonyait ismerve, ezekhez képest fognak ad­minisráltatni. Ez befolyással van a vasutak jöve­mezőségére, hogy esetleg a vasul tud e a vidék szükségeinek megfelelni. Én tehát — ismétlem — erre nagy súlyt fek­tetek, azt múlhatatlanul megkívánom, hogy ezen irányban az állam intézkedjék és a mig szeren­csém lesz e helyen lenni: részemről mindent ,elfo­gok követni, hogy ez keresztül is vittessék (Élénk helyeslés.) Nem óhajtom én azt, hogy azon idegenek, akik Magyarországba bejöttek, akik nyelvünket elsajátították, azért mert idegenek, most már ki­küszöböltessenek ; távol van ez tőlem. Én azt ta-

Next

/
Thumbnails
Contents