Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-38

88. országos ülés november 27. 1875. \/^[ nak. Hanem hát ezen fürdő eladatik. Ezen fürdőért 70,000 frtot adtunk és még most is van egy 25 ezer forintos részlettörlesztés. Nem hihetem, hogy azt sem lehetne tudni, hogy mit jövedelmez e fürdő és micsoda jövedelmi kilátás tekintetéből tétetett ezen költség? Én nem ismerem e helyet, hanem ugy tudom, hogy az ottani fürdővíz nem volt használható. De most az uj kut fúrása által használhatóvá lett és a fürdő érvényesíthető. Mondom, nem ismerem a helyet és mindenesetre tudnunk kellene a részleteket. Ha ott több kut van: ugy okvetetlenül épületek is vannak körülötte: Ha azokat valaki birja, ha a fürdő házilag kezeltetik: tudni kell a házi kezelés által elért jövedelmet; vagy ha haszonbérbe adatott: akkor lehetetlen nem tudni a haszonbér összegét. Ennek a fürdőnek kiterjedése is van. Tudnunk kellene, hogy hány holdból áll, mielőtt azt eladjuk. Mindezek oly részletek, a melyeknek tudása nélkül — én ugy fogom fel kötelességemet — nekem nem szabad vakon beleegyeznem annak eladásába. Ha alapos felvilágosítás áll előttünk: akkor a legkevésbé sem vagyok ellenére annak, hogy jutányos teltételek alatt ezen jószágrész eladassék. Hanem hogy mi elegendő felvilágosítás nélkül mintegy vakon eladassuk ezen államjószágokat: abba én részemről bele nem egyezem. Kajuch József: T. ház! Miután már belementünk az állam-javak eladásának részletes tárgyalásába, méltóztassanak megengedni, hogy én is megtehessem észrevételeimet. Előrebocsátom azt, hogy sok benne a toll és sajtóhiba s így csak hozzávetőleg tudhatjuk meg hogy mily javak azok, a melyek eladásra szánvák. Bátor vagyok lapszám szerint elmondani észrevételeimet azon jószágokra nézve, a melyeket ismerek. A 15. lapon a 160. és 161. tétel alatt levő jarkoviczai birtok eladandó a kimutatás szerint, de tényleg már f. é. márcziusban eladatotv. A 164. tétel alatti saási korcsma nem existál, talán a sóstói korcsmát érti. A 37. lapon egy egész rakás birtokrész van, a mely állítólag a beszterczebányai uradalomhoz tartozik ; tudomásom szerint az Í868, 1873, 1874, 1875, 1880, 1881. szám alattiak, a Hradek-lykavai uradalomhoz tartoznak. A goinbási ós oszadai korcsmákra nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy a becslés 3—5 év előtt történt, míg t. i. a vasút a forgalmat majd nem egészen meg nem szüntette, és ezért oly magas, hogy már 3—4 licitatió is tartatott, természetesen sikertelenül. A 44-ik lapon 47. tétel: „Hradeki fegyver-gyár épülete 267 frt." Én ezt a kőépűleíet ismerem, tudom, hogy emeletes, azt is tudom, hogy elég hosszú, de mind a mellet nem hiszem, hogy valaki 260 írtnál többet adna érte, minthogy ezen pénzért valakit az államjószág területére eresszek: inkább egyszerűen eladnám az épület anyagát 100—200 írtért, mert mindenesetre több kár és bosszúság lesz belőle, ha a telket is eladjuk. A 45-ik lapon a 75-ik tétel a ribárpolei birtokról szól. Nem tudom megengedi-e a szerződés ezen birtoknak eladását, mert többször megpróbáltatott ; de a szerződés tartalma olyan, hogy a haszonbérlőt többel kellett volna kárpótolni, mint a mennyi a vételárból bejött volna. Azt hiszem tehát, hogy be kell várni a szerződés lejártát, és akkor eladni, sőt még helyes volna hozzá venni a mellette levő erdőrészt, a melynek szintén sen ni haszna s a többi erdőcomplexummal nem igen függ össze; akkor hitem szerint sokkal több fog bejönni érte, mintha csak a telket adják el, a melyet a vasút keresztül szel és igy értéke csökkent. A likavai erdeszlak, a lucskii korcsma, a sz.máriai sat korcsmáltatási jogok, nézetem szerint igen magasan vannak becsülve ós a becsár semmi esetre sem fog értök bejönni. Különben a tételt elfogadom. Mocsáry Lajos: T. ház! nekem^an-a van egy alázatos észrevételem, a mi a 47-ik lapon 147tői 155-ig foglaltatik, a kulai uradalomban eladásra kijelölt részleteket illetőleg. Nem tudom, hogy ez mind a kulai uradalomhoz tartozik-e? 2600 catastralis hold és pedig mind nagyobb parczellákban, mint 723, 545, 242, és mind szántóföld ós a mint a kitett becsértékből látszik, mind értékesebb, a mint, hogy tudva van, hogy a kulai uradalom igen értékes tulajdona az államnak. Hogy ezen nagyobb területeket, 5—600 hold szántóföldet ne lehetne kellőleg értékesíteni: azt nem vagyok képes belátni. Azoknak értékesítése, bérbe' adása, sőt házilag való kezelés u,ján is minden esetre olyan, a mi megérdemli, hogy a tiszt oda fáradjon. Tehát nekem az ellen van kifogásom, hogy ezen uradalomból egy ilyen nagy részlet eladatik. A t. pénzügyminister ur maga is méltóztatott kifejezni abbeli nézetét, hogy az állam-jószágoknak nagyban való eladását czélszerünek nem tartja ; de ez már nagyban való eladás, mert 2600 katasztrális hold mindenesetre olyan terület, melyről nem lehet azt mondani, hogy egyes kis értéktelen parczella. Épen azért, mert nem tartom czélszerünek, hogy az állam birtokai már most minden előleges szükséges lépések megtörténte nélkül eladassanak, s nem tarthatom czélszerünek különösen azt, hogy ezen értékes uradalom eként elforgácsoltassék: e tételek megszavazásához nem járulhatok. Széll Kálmán pénzügyniinister: T. ház! Igen röviden leszek bátor válaszolni azokra, mik most legutóbb Kajuch és Mocsáry t. képviselő urak által e tárgyban elmondattak. A mi Kajuch t. képviselő ur által felhozottakat illeti, hogy t. i. nagyobbra van becsülve valamely birtokrész, mint a hogy el lehet adni: az absolute nem bir befolyással sem az eladásra, sem a budgetre; mert a ministerium meg fogja elébb okvetlen fontolni, hogy az ajánlott árért el lehet-e 19*