Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-38

38. országos ülés november 27. 1875. I4.5 ha az ő tanácsát követtük volna, nem költöttünk vala annyit Diósgyőrre; és én most azt mondom, hogy ha Madarász József képviselő ur tanácsát követnők, Eánkra nézve: egy kis Diósgyőrré nő­hetne ki magát. « Madarász József: Én nem mondtam, hogy ne adjuk el! Széll Kálmán pénzügyminister: Ha nincs a képviselő ur azon véleményben, hogy megtart­suk : akkor szíveskedjék eladásába belenyugodni; mert, különben ott beruházásokat kellene tenni, erre pedig mai pénzügyi helyzetünkben sem pén­zünk, sem jogunk. 100,000 frtot azért vettem fel e tétel alatt, mert valami becsárat fel kellett ven­nem; de méltóztassék megnyugodni, nem fog az, a valóságos becsértókén alól eladatni; nagyon jól meg fogjuk vizsgálni, hogy mennyiért adhatjuk el és én azt hiszem, hogy az ma is többet ér 100,000 írtnál ós többet is kapunk érte. Meg­jegyzem, mellékesen, hogy a budgetre semmi be­folyással nincs ezen számítás, mert ón — mint méltóztatik látni — nem vettem fel fedezetül, a költségvetésbe többet mint 10—15°|,-ot. Fölvilágo­sítást kér továbbá a képviselő ur az ökörmezei kihasított fenyves és bükkös 6000 hold erdőtagra nézve. Ez a bustyaházi uradalomhoz tartozik, mely a birtokrendezés következtében a kincstártól elesett és mivel nincs hozzá más' uradalmunk: azért kell eladni, mert nem bírjuk magunk kezelni. Egyébiránt méltóztassék megnézni, a kiadások közt az erdőbirtokokra szükséges beruházásokról szóló rovatba egy birtok vételét vettem föl, amely birtoknak holdját 7 írttal vettem. Tettem ezt azért: mert szükséges volt arra, hogy a magunk birto­kát megőrizzük azon egy pár ezer hold megvétele által. És most megfordítva, a szóban levő birtokot azért szükséges eladni; mert semmiképen sem tudjuk hasznothajtólag kezelni. Ott van tovább Ripinye, Kajdánka kihasított 603 holdnyi fenyveserdő. A marmarosi rengeteg erdőségekben egy 600 holdas parczella ama ren­geteg havasok közt annyi, mint egy mákszem. Ezt megtartanunk oly határban, a hol nincs területi continuitása más valamelyik urodalmunkkaí: vesz­teszteséggel jár, mert a csőszök, erdőkerülők többe kerülnek, mint mondhatni csaknem maga az egész érték. Tovább megyek t. ház. A képviselő ur szí­ves volt felemlíteni a 147—159-ig terjedő tétele­ket. Ezek nagyobb birtok-részleteket képeznek. Van köztük 173—270—723, sőt egy 1040 hol­dat tevő birtok. Ezen birtokokra nézve a következő felvilágosítást vagyok bátor előadni. A kulai, cser­venkai földek vagyonos községek határán feküsz­nek, a mely községek régóta reflectálnak ezen birtokokra, és melyek szivesen megveszik azokat, mint például a cservenkai kender termelő vagyonos birtokosság. Ezen parcellákat — melyek egyike KÉPV H. NAPLÓ 1875-78. II. KÖTET. 170, másika 270 holdat tesz: remélhetőleg igen előnyösen lehet értékesíteni. Szeghegy, Kiskérés, TJjsóvár, már nagyobb birtok, mert csak Szeghegy maga 723' holdból áll. Ezekre nézve azt kell kijelentenem, hogy ezek utó­lagosan jöttek az állam birtokába commassatio következtében. A kincstár a nevezett községek határaiban nem bir többet, mint e birtokokat, és mivel ezek nem illenek be a bácskai állambirto­kok configuratiójába, ezért eladatni javaslom. A 152, 153, 154. tételek alatti birtokok oly természetűek, mint a kulai és a cservenkai földek. Az illető földek eladása iránt már folyamo­dások is érkeztek a határok mellett fekvő közsé­gek részéről; de nem intéztethettek el kedvezően, mert az eladás a törvényhozás részéről nem volt megengedve. A 155-dik tétel alatt foglaltatnak a kisiratosi földek „ 562 holddal. Tekintettel arra, hogy e puszta nagyobb részét Kisiratos telepes község bírja, már ezen telepes község fönmaradása végett is, ós mert ezen földek a pécskai uradalmi bir­tok zömétől félreesnek s ennélfogva nehezen kezelhetők: eladásukat indokoltnak véltem. Méltóztassanak elhinni az eladásra szánt többi birtok is mind ilyen. A 156-ik tétel alatti köve­gyí puszta, mely földterület évtizedek óta haszon­bérbe van adva a csanád-palotai zselléreknek, kisebb részletekre osztva előnyösen eladható. — Egyébiránt egy telepes község határában feküd­vén, mely községnek fönállhatása végett e föl­dekre szüksége Van, eladása már ennélfogva is czélszerü. A 157-ik tétel alatt a kövegyi 123 hol­das kaszáló foglaltatik. Nekünk ott más birtokunk nincs, mint ezen kaszáló, kaszálóra pedig nincs szükségünk; ellenben a szomszéd birtokosok szi­vesen meg fogják venni. A 158-ik tétel alatt vannak a pitvarosi föl­dek 380 hold területtel. A puszta többi részét is telepes község birja, és csak ezen kis parczella van ott még az állam tulajdonában. Ez is előnyösen eladható. Ezek felvilágosíthatják a t, képviselő urakat, hogy oly birtokok eladásáról van szó, melyeket helyesebben és czélszerübben kezelnek az illető községi birtokosok, és ezért kívánatos, hogy ezen birtokok eladassanak. Az egész mennyiség nem tesz többet, mint 14—15,000 holdat s igy nem lehet mondani, hogy ez nagybani eladása az államjavaknak. Kifejtettem annak idejében néze­teimet az államjavak eladása iránt En azon né­zetben vagyok, hogy ma még nem érkezett el az idő arra, hogy az államjavak nagyban való eladása megkezdessék. Annak idejében majd meg kell ezt kezdeni egy részletesen kidolgozott terv alapján, s a törvényhozás annak idején határozni fog felette. De ez nem zárja ki azt, hogy időközben egyes apró, házilag nem kezelhető részletek eladassanak, 19

Next

/
Thumbnails
Contents