Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-33

33. országos ülés november 22. 1875. 9 hozhatnak. Én azért pártulom egyelőre Simonyi János képviselőtársam által beadott határozati javaslatot ; csak egy csekély észrevételt teszek a pénz ügy min i>ter ur előadására. Á törvény világosan megmondja a 30 és 54 milliós kölcsönöknél, hogy azoknak kamatai is 5°/

D-kal ezüstben fizettessenek. Ha már most netalán e törvény ellenére a ministerek más szerződésbea másra kötelezték magokat, az országra nézve megfontolandó : vajon azon kötelezettséget* elfogadja- e vagy nem. És ha a hitelezőknek akkor, midőn az ezüst árfolyam nagyobb, az arany árfolyam pedig kissebb veit, tetszett 1867. éta, 1871. óta, 1872. óta, a kamatokat mindig ezüst árfolyam szerint fizettetni az országgal: akkor az ország megkövetelheti a pénzügy mini steriumtól, megkövetelheti az országgyűlésről, hogy a törvénynek ezen, gyakorlat által szentesitett igazságát tartsa fen továbra is. (Helyeslés a szélső bal felöl, mozgás a középen.) v Én nagyon jól tudom t. pénzügyinmister ur, hogy az ilyen dolgot legjobb mormogással és nemhallgatással leütni. (Halljuk!) Azon takarékossági nagy mestereknek, kik azt hiszik, hogy a kormány most lépett a takarékosság terére: természetesen érdekükben van, hogy ez a dolog ne világittassék fül teljesen. De tessék a pénzügyminister urnák utána nézni a zárszámadásokban. Méltóztassék megnézni az 1873. évi előirányzatra vonatkozó zárszámadási észrevételeket. Méltóztatik megtalálni a 244-ik lapon, először is, hogy az 1867. XV. törvényezikkben elvállalt államadóssági járulék fejében mennyit kell fizetni érezpénzben, mennyi ennek beszerzési költsége, továbbá mennyit kell fizetni ennek évi törlesztési összege fejében s mennyi ennek a beszerzése. Másodszor: a 264. lapon az 1876: XIII. törvényezikk alapján felvett kölcsönnek kamata ezüstben, törlesztése ezüstben s mindkettőnek beszerzési költsége. Harmadszor ugyanazon kpon az 1871 : 45. törvényezikk alapján felvett kölcsön kamata ezüstben , törlesztése ezüstben s mind a kettőnek beszerzési költsége. Végre a 248-ik lapon az 5-ik czim alatt: ezüst beszerzési költségek s a többi. Tessék aztán utána nézni az 1874-iki zárszámadások részletezésének 12. lapján, ott is meg vannak mindenütt az ezüst beszerzési költségek. Igen jól tudom, hogy már az 1874-iki előirányzatnál hivatkozás történt arra egy rovat alatt, hogy az arany árfolyam beszerzése többe kerülvén, ez mutatja meg a fölösleget; az e feletti vita és határozat akkor lesz helyen, mikor a zárszámadás ebbeli jelentése tárgyalás alá íog kerülni. De azt nem tagadhatja a pénzügyminister ur, hogy mig az ezüst árfolyam nagyobb s a? arany árfolyam kisebb volt : Magyarország hitelezői soha nem követelték, hogy másban, mint ezüstben fizettessenek; (Ellentmondés) akkor EÉPV. H. .NAPLÓ 1875-78. II. KÖTET. a zárszámadásokban nincsen világosan kitéve, vagy pedig az előirányzatok nem voltak világosak ; mert sehol sem tétetett ki egyetlen egy költségvetési előirányzatban sem, hogy a kamatok másban, mint ezüsben fizettetnek, % mi a törvénynek tökéletesen meg is felel. Én tehát ezen indokoknál fogva kérem Simonyi János képviselő társam indítványának elfogadását. Jól tudjuk, — hisz önök nagy többségben vannak, — hogy miután önöknek a bankárokra, a pénzemberekre szükségük van, megadhatják ezen kedvezményt; de legalább az alkalmat engedjék meg nekünk, hogy világosittassék fel az eset átalában minden oldalról : mert azt megösmérhetik önök, hogy egy fél órai vitatkozás alatt az ország közvéleménye erről legalább e részben igazságos ítéletet bizonyára nem hozhat. Megtörténhetik, — elismerem — hogy már a legutóbbi kölcsönöknél, a 76 és fél milliós kölcsönnél, már t. i. az első kölcsön megkötésénél is azon óvatosság nem tétetett be a törvénybe, mint tétetett az előbbieknél. A másodiknál, elismerem, hogy ott is bele lehetne akadni abba, hogy mi az egyezmény szerint Londonban fizetendő, azt ott sterlingben kell fizetni, tehát azt mondhatnák önök, hogy bizonyosan aranyban kell fizetni; de akkor is engedjék meg önök, hogy sem a vasúti, sem a 30, sem az 54 milliós, sem az először megkötött 76 és fél milliós kölcsönre oly határozottan nem foghatnák rá

; a másodízben megkötött 76 és fél milliós kölcsönnél tett azon kikötést, mely szerint az egyezmény értelmében az Londonban és így sterlingekben fizetendő. Az meg lehet, hogy erre reá mondhatják önök, hogy itt aranyban vagyunk kötelesek fizetni; de midőn ott világosan ki van fejezve, hogy a mi Budapesten és Bécsben fizettetik, az semmi esetre sem aranyban, hanem osztrák értékű ezüst forintokban lesz fizetendő: akkor engedjék meg önök és a t. bizottság is, minden kölcsönnél, melyek eddig ezüst árfolyamban vétettek fel és fizettettek, most midőn az ezüst alant és az arany magasabban áll, reá állni, hogy azon kötelezettség is aranyárfolyam szerint teljesíttessék az ország által: azt hiszem — engedjék meg legalább benső meggyőződésemet nyilvánítani, — hogy ez nemcsak takarékosságnak, hanem törvényeinkben elvállalt kötelezettségünknek sem komoly teljesítése. Azért pártolom Simonyi János képviselőtársam inditványát. (Helyeslés balfel'ól.) Prileszky Tádé: T. ház! Minden esetre igen fontos e tárgy, és azért bátorkodom, habár röviden is, a dologhoz egy pár szóval hozzájárulni, hogy a mennyire lehet, ezt tisztázzuk. Mi volt eddig a szokás az ily előirányzatoknál? A ministerium betérjeeztette előirányza-• tát, a melyet, kénytelen márazius-aprilis hóban