Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-37
110 *87. országos ülés novembsr 26. 187&. ezt előidézte, f. i. egy iparágnak hanyatlása, mely némi lendületet vett az országban, s mely nagy befolyással van ipari szempontból nemzetgazdasági viszonyainkra .; de egy ily czukorgyár földmivelési szempontból az egész vidékét helyezi jólétbe és annak adóképességót tetemesen emeli. Mert nem az az egyedüli haszon, a mi eléretik, mit a ezukorgyáros bevesz a czukorgyártásból; hanem azon foglalkozás és azon nyeremény, melyet az egész vidéknek nyújt. Termelnek répát, melynek termelése mérföldnyire kiterfed, ezen répát kapálni, művelni kell, ott a földmivelő nép ezrenkint alkalmazíatik és keresetet talál akkor, midőn különben kereset nélkül maradna. Igen természetesen egyegy gyárnak megszüntetése mindezen ipart megszünteti, megszünteti azon mellékjövedelmeket, a melyekből minden ipar környékén ezer és ezer táplálkozik. (Igaz! Ugy van!) Ez igen nagy fontosságú kérdés t. ház és igen nagy befolyással van a nép általános jólétére és a földmivelesnek fejlődhetósére. Sajnosán tapasztaltam tegnap, midőn felszólaltam a szeszadó tárgyalása alkalmával és igyekeztem feltüntetni azon fontosságot, melylyel a szeszgyár bir az ország jólétének emelésére és különösen a földmivelés fejlesztésére, hogy oly feleletet, mely a kormány részéről valami törekvésre mutatott volna abban az irányban, hogy e téren valami fog történi, a minister ur nem adott. így most én sem azt kérdeztem, hogy a minister ur a szesz, a czukorgyártásnál micsoda alapon kivan valami bevételt a kincstár javára elérni; nem ez előttem a főkérdés; hanem az: vajon a kormány szándékozik-e, készül-e valamit tenni ezen iparág hanyatlásának, a mennyire lehetséges—meggátlására V tanulmányozta-e ezen hanyatlásnak okait és hajlandó-e, kész-e. képes-e valamit tenni ezen okok elhárítására V A minister ur azt mondja, hogy a „fenálló czukorgyárak". Szeretném tudni: hány czukorgyár áll még fenn Magyarországon? Mert ugy hiszem, hogy 1872-ben volt 2ő ; dehogy mennyi áll még ebből 'ma fenn? nem tudom és igen óhajtanám tudni, hogy mennyi van ma ezekből az egész országban, Azt mondja a minister ur, hogy ezen czukoigyárakkal oly szerződóseket kötött, melyek szerint a 25°| 0-kal több adót fognak fizetni 1876-ban, mint fizettek addig. Meghiszem, hogy a szeszgyárak beleegyeztek a 25°| 0-nyi emelésbe; de megengedi a minister ur az, hogy 25°|„-kal magasabbra emeltetik a szeszadó, a czukoripar emelésére még nem nagy hatással lesz ;. és ha ez az egész intézkedés, mit a formány e tekintetben tett; ez engem ki nem elégít. (Helyeslés.) Kétséget nem szenved t. ház, hogy a czukoripar hanyatlásának talán egyedüli ós mindenesetre főoka az, hogy a mi ozukoriparunk, a mi czukorgyáraink, a mi viszonyaink közt a versenyt az osztrák tartományokbeli gyárakkal ki nem állják; ki nem állják az ottani sokkal kedvezőbb körülmények, a sokkal jobb hitel és pónzviszonyok a sokkal olcsóbb termelési ós gyártási viszonyok és a répaezukor tartalmának nagyobb gazdagságánál fogva. Itt csak egyetlen orvoslási mód van, és ez az: hogy a kormány e részben iparkodjék, törekedjék annyit tenni, mennyit az ország ezen nevezetes iparának érdekében tenni kell. (Helyeslések.) Minden ember tudja, t. ház, hogy nálunk átalán véve a climafikus viszonyoknál fogva a répának czukortartalma nem oly nagy, mint a minő az osztrák tartományokban. Miután pedig az adó a répára mázsánkint vettetik ki: igen természetes, hogy rnár ezen körülménynél fogva is azok, a kik gazdagabb czukortartalmu répát termelnek: előnyben vannak azok fölött, a kiknek a répája kevesebb czukortartalommal bir. A másik hátrány az osztrák tartományokkal szemben az, mely a vám- és kereskedelmi szerződésből háramlik ránk s mely abban áll, hogy midőn mi nem vagyunk képesek saját fogyasztásunkra elegendő czukrot gyártani és az ide a szomszéd tartományokból behozatik: a behozott czukor vámmentesen jön ide, sőt a fogyasztási adó is be van már fizetve utána az osztrák tartományok pénztáraiba, tehát a saját fogyasztásunkért az adót a szomszéd állam pénztáraiba fizetjük. Ha mi gazdagok volnánk, ők meg igen szegények: akkor méltányossági, emberbaráti, könyörületességi szempontból tehetnénk ilyet, nem kötelességből, de méltányossági szempontból; de hogy ezt a mi helyzetünkben, a mi viszonyaink közt, a melyek mindenki által elég súlyosaknak ismérvek, tegyük és hogy tegyük azok irányában, a kiknek iparviszonyai a mieinkhez képest sokkal fejlődőttebbek, virágzóbbak : ezt, én megvallom, igazolva s megfejtve nem találom. 1873-ban 10 millió értékű czukor hozatott be Magyarországba az osztrák tartományokból és ezen 10 millió után a fogyasztási adót mi fizettük, de fizettük azt az osztrák tartományok pénztárába. Engedelmet kérek,. de az ily viszony hosszú ideig fenn nem tartható ; mert ez oly veszteség, melyet Magyarország a legjobb akarat mellett sem birhat el. Van ezen kivül még egy másik hátrány is és ez az, hogy mikor a 215—225-re menő osztrák tartományi gyárak több czukrot termelnek, mint a mennyit Ausztria és Magyarország elfogyasztani képes: a czukor a külföldre vitetik ki ós az adó megtéríttetik; de nem azon pénztárból a melybebefizettetett; hanem az osztrák-magyar közös pénztárból. Tehát még oda is 30°| 0-ot fizetünk, a honnan; nem kaptunk semmit. Ez oly állapot, *t. ház, melyet — m©g vagyok, győződve — hogyha Magyarországon kivül, valamely más országban elbeszélnék, nem hinne el
