Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-33
4 SS. országos Ülés november 22. 1875. lesztéai járulék: folyó pénzben 1 millió frt. Ezüst pénzben 150,000 frt. Ennek beszerzési költsége 3750 frt. összesen 1.153,750 frt. Összes szükséglet: 30.515,228 frt Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizottságnak e czimre nem lévén észrevétele, változatlan elfogadását kéri. Simonyi János: T. ház! Méltán várhattuk volna meg a t. pénzügyminister úrtól azt, hogy az államadósságokról szóló fejezet tárgyalása előtt, fel fogja világosítani a házat az. iránt, mi inditotta légyen őt arra, hogy egyrészt világos törvényeinkkel , másrészt az eddigi gyakorlattal, sőt saját előirányzatával ellentétben a jelen évben ezen fejezet alatt a szükségletnél 1.345,495 írttal többet hozott javaslatba. Igen fontosnak tartom t. ház, e kérdést, mert annak jelenlegi eldöntése nemcsak a jelen év budgetj'óre, de ki fog hatni számos évek budgetjére is. Annál inkább elvárhattuk volna a pénzügyminister úrtól e tekintetben a felvilágosítást: mert mi velünk a képviselőházzal e tekintetben még semminemű felvilágosító adat közölve nem volt. Előttünk a dolog akként áll, hogy a pénzügyminister ur költségvetésében az agio ezüstárfolyamban van előirányozva ; az igen t. pénzügyi bizottság előterjesztésében pedig egyszerűen hivatkozással a pénzügyminister urnák egy szóbeli előterjesztésére az mondatik: hogy az egyes fejezeteknél, nevezetesen a 60 millió ezüst írtról szóló vasúti kölcsönnél, a 30, 54 és 153 milliós kölcsönöknél az ezüst beszerzés helyett arany beszerzés hozatik javaslatba s ilyképen 2 1 | 3 0 | 0 helyett 13°j s agio. T. ház! Hogy mi ezen kérdést ilyképen a pénzügyi bizottságnak egyszerit megjegyzésére nem tekinthetjük elintézettnek, az annál természetesebb : mert ezen dolognak ilyetén elintézése világosan törvényeinkbe ütközik: ugyanis hogyan áll a dolog a vasúti kölcsönre nézve? A vasúti kölcsönről szóló 1867. évi 13, t. ez. 1-ső §-a igy szól: Az 1867-ik évi Julius 2-án kelt országos határozat folytán, jelen törvény által felhatalmaztatik a ministerium, hogy vasutak és csatornák építésére valóságos értékben 60 millió' ezüst forintnyi, vagy 150 millió franknyi köb csont létesítsen, 50 évre 4.650,000 ezüst forint, vagyis 11.625,000 franknyi évi járadék kötelezése mellett. Mi tehát a vasúti kölcsönre nézve világos-in kifejezve látjuk azt, hogy ezen kölcsön ezüst értékben kötött kölcsön, és hogy az ezen kölcsön után járó kamat és törlesztés szintén ezüst értékben fizetendő. A 30 milliós 1871. XLV. t. ez. által megszavazott kölcsön szintén ezüst értékben volt felveendő, s ezen kölcsön-törvény 3-ik §-a világosan ekként rendelkezik: A kibocsátandó kötvények után az államkincstár kamat fejében évi öt százalékot fizetend ezüst pénzben, félévi utólagos részletekben. Ugyan igy áll a dolog az 1872. évi 32. t. ez. által kötött 54 millió ezüst frtos kölcsönnel, hol a kölcsön törvény 3-ik §-a szintén ekként szól : „A kibocsátandó kötvények után az államkincstár kamat fejében évi öt százalékot fizetend ezüst pénzben , félévi utólagos részletekben." Az ezután fölvett 153 milliós kölcsönnél, illetőleg ezen kölcsön első 76 és 1 j 2 milliós részénél a dolog akként áll, hogy kimondatik: azon czélhól, hogy a törvényhozás által már is elrendelt vasúti, csatornázási és kikötői építkezések költsége, valamint a vasúti kamatbiztositások folytán az államkincstárra nehezedő kiadások folytonos fedezhetése biztosíttassák : felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az államjószágok alapján kölcsönt köthessen, — ezen kölcsön pedig névértékben 153 millió o. é. ezüst forint = 15.000,000 font sterling— 306.000,000 német birodalmi értékű mark erejéig terjedhet. S ezen kölcsönre egyelőre a mondott összeg feléig, vagy is névértékben 76 2 | 4 millió o. é. ezüst forint = 1\ millió font sterling = 153 millió német birodalmi értékű mark erejéig 67o kamatozó, s őt év múlva esedékes kincstári utalványok bocsáttatnak ki. Ezen kölcsönnél tehát t. ház szintén tökéletesen világosan áll előttünk az, hogy ezen kölcsön is ezüst pénzben, ezüst értékben köttetett, — és ezen kölcsönnél világosan meghatároztatik az is, hogy a befizetendő összegek vagy Londonban sterling fontokban, vagy Berlinben és Majnái Frankfurtban német birodalmi értékű márkában, vagy Bécsben és Budapesten osztrák értékű forintokban lesz fizetendő, meghatároztatván egyszersmind, hogy a két első esetben egy font sterling 20 4 | 1C német birodalmi értékű markkal, ez utolsó esetben 117 frt o. é. papírpénz befizetés 10 font sterlinggel, és 172 o. é. papir befizetés 300 német birodalmi értékű markkal egyenértékűnek tekintetik. Ugyan igy van a dolog t. ház a kölcsön másik részénél is, annál, mely az 1875. évi XVII. t. ez. által czikkelyeztetett be. Ez szintén 76 és'-j 4 millió osztrák értékű ezüst forintról szól. Ezen kölesönre nézve szintén kimondatik, hogy a befizetés akkép történik, mint az előbbi kölesönnél és kimondatik, hogy a kamatok fizetése és a tőke visszafizetése az egyezményüeg kijelölt helyeken Bécsben és Budapesten, osztrák értékű ezüstben, egy font sterlinget 10 2 j i0 forinttal számítva, Londonban sterling fontokban, Berlinben és Majna melletti Frankfurtban német
