Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-15

88 15. országos ülés september 16. 1875. lások folyamán melyek most a bank és vámügy kérdésében folyamatban vannak, a mi részünkről mindig azon magatartással fog találkozni, mely a létezhető nehézségeknek nem öregbitesét, hanem azoknak csekély erőnkhöz képest kiegyenlitését előmozdítja. (Élénk helyeslés a középen.) Bajnak, mondhatnám, csapásnak tartanám, ha zilált viszonyaink mellett az anyagi érdekek terén egy küzdelem és versenygés stádiuma állana be, a melyen mindkét fél nagy áldozatokat, nagy veszteségeket szenvedne. (Helyeslés.) Hiszem és remélem, hogy ezen tárgyalások, — kivált ha a t. kormány előre tudja, hogy Magyarország érdekében mit kell és a kölcsönös méltányosság szempontjából mit lehet követelnie, — ha tisztán kitűzi magának a határt a követelések és önmérséklet közt és ha a tárgyalások közben egy részről loyalis őszinteséggel, más részről pedig határozottsággal fogja állását fentartani és ha — mondom — kivált a tárgyalások alatt minden, a mi ingerültséget okozhatna, elmellőzhetik: szerencsés eredményre fognak vezetni. Áttérek most, t. ház! azon felirati szerkezetre, mely a ház bizottsága által vau előterjesztve (Halljuk l) A trónbeszéd átalános, a helyzet komoly nehézségeit kiemelő mondatai és az általam emiitett felirati szerkezet, melv a trónbeszédnek szabatosan fogalmazott viszhangja és a mely lehetőleg még nagyobb általánosságban kíván mozogni : világosan mutatják a t. kormánynak szándékát; és miután a bizottság a többség kifolyása, a t. ház többségének abbeli egyetértését, hogy a felirati vita a loyalitás azon kifejezésén tul, mely a szerkezetben igen szerencsésen van eltalálva és melyet — közbevetőleg mondva — a másik f lirati szerkezetben is nagy örömmel szemléltem, mondom azon loyalitási hangon tul, melyben mindnyájan megegyezünk, — ugyanazon szűk keretben mozogjon, melyet a trónbeszéd felkarolt, és hogy azon komoly törvényhozási működés, melyre a legmagasabb trónbeszéd által felhívatunk, azon időre halasztassék, midőn a t. kormány s-zámos előterjesztéseit, — mint a trónbeszédben mondatik, — a legsürgősebb teendőkre nézve a közélet minden ágaiban elő fogja terjeszteni. Elfogadom a helyzetet, t. ház. Nem tagadom, hogy érzésem azt sugalja, hogy a kormány, mely a parlament elé egy oly többsége által környezve lépett, milyet előtte még egyetlen kormány sem birt és mely az én véleményem szerint e többséget nem programmja alapján, melyet nem hallottunk, de az ország közvéleményének azon befolyása és azon áramlata alapján nyerte, hogy a pártok fusiója alapján keletkezett nagy és erős kormánypárt és erre támaszkodó kormány épen e támogatás hatályánál és erélyénól fogva képes lesz bennünket a létező bajokból kiemelni; — mely érzületnél fogva a nemzet sem a választások előtt, sem azok alatt, nem kérdezte a kibontakozás útjait és módjait, sem annak eszközeit és gyakorlati kivihet őség-ét, hanem a bizalomnak mintegy odaadással határos előlegezésével a jobb jövő iránti hitet és reményt vélte feltalálhatni, —- hogy mondom a kormány viszonzandó e bizalmat, megragadja az első alkalmat, hogy a nemzet előtt politikájának alapvonásait elmondandja és elmondja azt, hogy fontos feladatának, mely mindnyájunk tudomása szerint a pénzügy rendezésében, a megrendült államháztartás sulyegy énének helyreállításában és a minden viszonyokban mutatkozó zilált állapotok gyökeres orvoslásában áll, — hogy ezen feladatnak mikép, mily részletekkel, mily alapokon kivan megfelelni. Megvallom tisztán és őszintén, t. ház, hogy érzésem azt sugalta, miként a kormány, mely a legmagasabb trónbeszédben igen helyesen azon magasztos intelmet intézi hozzánk, hogy minden elvesztett perez a haza vesztesége: önkényt megragadja az első perczet és a nemzetet politikájának alapvonásairól tájékoztatni fogja és hogy a kormány, mely a trónbeszédben igen komolyan és határozottan utal arra, hogy a nemzet készségétől és nemes kötelességérzetétől áldozatok fognak követeltetni, önönmaga, a nemzet megnyugtatása végett, sietni fog elmondani : mi az, mit előkészitett; mi az, mit javasolni kivan, hogy ezen áldozatok minél mérséklettebbek legyenek és lehetőleg compensálva a reformmünek azon áldásos gyümölcsei által, melyek állapotainkat gyökeresen javíthatják. Ámde t. ház, várakozásra utaltatunk, várakozásra azon időre, midőn a törvényjavaslatok előttünk lesznek. Én, mint jelzem, én, ez álláspontot elfogadom Alkotmányos érzületem ugyanis tisztelettel fogadja a közvélemény azon manifestatióját , mely a választások eredményében mutatkozik, melynél fogva előttem világos, hogy sokan, mit nem tagadok és elismerek, határozott bizalomból csatlakoztak a kormánypárthoz; de vannak és nem kevesen, kik tették ezt azért is, mert az ország jelen körülményei közt mindenekelőtt bevárni kívánták a kormány tetteit és előterjesztéseit és azon reményben csatlakoztak a kormánypárthoz, hogy a kormány intézkedései a helyzet színvonalán fognak állani és ha a tapasztalásban nem fognak csalatkozni, a kormánypárt erősítése és a kormány támogatása által vélték polgári jogukat leginkább gyakorolhatni. A közvéleménynek ezen felfogása kettős kötelességet szab mi ránk: az egyiket a kormányra, hogy ezen várakozásnak, ezen reményeknek minél