Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-32

374 32. országos Ülés november 20. 187&. Én elfogadom ugyan a kérvényi bizottság véleményét; de felkérem a belügyér urat, hogy méltóztassék ez ügyet a közlekedési- és kereskedelmi minister urakkal egyetemben beható figyelmére méltatni, s Udvarhely város tanácsát a vám megújítását érdeklő kérelmével elutasítani. Elnök: Ezen kérvény ki fog adatni a belügyministernek. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa 26. sorszám alatt.) Ugyancsak Udvarhelys^ék közönsége folyamodik a Romániával kötött kereskedés- és vámszerződés tárgyában, Bakcsy Ferencz előadó : A kérvény] bizottság ezen kérvényt a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi-ministernek indítványozza kiadatni. Molnár Antal: T. ház! A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi-minister ur a Romániával kötött vám- és kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a t.ház asztalára letévén, felfogásom szerint nincsen már czélja annak, hogy ezen kérvény a földmivelési ministernek adassék ki. Nézetem szerint sokkal helyesebb és a ház eddigi gyakorlatával is megegyezőbb eljárás lenne az, és azt hiszem, hogy ebbe a t. előadó ur is bele fog egyezni, hogy e kérvény az illető törvényjavaslattal együttesen leendő elintézés czéljából a ház irodájába tétessék le. Ily értelemben bátor vagyok az inditványomat beterjeszteni, kérvén a t. házat, hogy határozatát ez értelemben méltóztassék hozni. Bakcsy Ferencz előadó: T. ház! A kérvényi bizottság ezen határozatát akkor már meghozta, midőn a minister ur a szóban levő törvényjavaslatot a ház elé terjesztette. Nekem részemről — és azt hiszem a bizottság nevében is mondhatom, semmi kifogásom sincs azon indítvány ellen, — hogy e kérvény a ház irodájában letétessék. (Helyeslés.) W

ächter Frigyes jegyző: (Olvassa Molnár Antal indítványát.) „Ezen kérvény a Romániával kötött kereskedelmi- és vám-szerződésről szóló törvényjavaslattal együttesen leendő elintézés czéljából a ház irodájában tétetik le." (Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottság előadója ezen indítványhoz a bizottság nevében is hozzájárulván, azt hiszem azt a t. ház is elfogadja, (Helyeslés.) Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a 27—29. sorszámok alatti kérvényekre szóló jelentést, mely észrevétel nélkül elfogadtatík ; olvassa tovább a 30. sorszám Árva megyének az uzsora-törvény megszüntetése tárgyában kelt feliratára, szóló bizottsági véleményt, hogy az a pénzügyi ministernek adassék ki.) Madarász József: Én elfogadom a t. előadó üt'nak véleményét; hanem egyúttal a pénzügyministernek és az egész kormánynak, ugy, mint a képviselőháznak bátor vagyok figyelmébe ajánlani, méltóztassék ezen ügyben mielőbb bárminő és minél sikeresebb javaslatot a házhoz beterjeszteni, mert emlékezhetik rá a t. ház, hogy már akkor, midőn még a képviselőháznak elnöke pénzügyminister volt: ő és az akkori igazságügyi minister kijelentették azt, hogy igenis ez oly teendője az "' országnak, melyben sürgősen intézkedni kell; mert ha elkésik az intézkedés, ez az egész ország kárára lesz. A jelen kormánynak feje is osztozott akkor e véleményben. Én tehát csak arra kérem a t. kormányt, hogy méltóztassék minél előbb e tárgyban az országra nézve minél üdvösebb és sikeresebb intézkedések megtételét javasolni, hogyha csak lehet az országgyűlés még a jövő év elején e részben intézkedhessek. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Ki fog adatni a pénzügyministernek. Beőthy Algernon jegyző: (Olvassa a 81, 32., 33., 34. és 35. sorszám alatt foglalt kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye változatlanul elfogadtatott.) Elnök: E szerint a kérvények sor jegyzéke befejezve lévén, most a t. háznak az ülés elején hozott határozata szerint Szalay Imre képviselő ur teendi meg interpellatióját, melyet a cultusministerhez kivan intézni: Szalay Imre: T. ház! Jelen interpellátiómat a cultusminíster úrhoz vagyok bátor intézni. Az előbbi évek országgyűlései alatt hozatott több törvény, a melyek közt nem volt talán egyetlen egy sem, mely a ház minden pártját ugy kielégítette volna, mint az 1868: XXXVIII. t.-cz. t. i. a népoktatási törvény. Azt vártam volna, hogy ezen törvény, a mely mindenkinek óhaját teljesítette: igen sok eredményt fog felmutatni; azonban szomorúan látom azt, hogy az ugyan meghozatott, hanem mint Magyarországban átalában szokás, nem effectuál tátik. Az emiitett törvény 1. §-a azt mondja, hogy 6—12 évig tartoznak az elemi népiskolákba bejárni a gyermekek És mi történik? Bejárnak 6 éves koruktól 8 éves korukig; de tovább nem; hanem egyik rész, mint szántógyerek keres napszámot, a másik rész libákat őriz, a harmadik rész mindenféle házimunkákat végez, vagy játszik. Az volna reá a felelet: hogy ott van a 4. §, mely világosan azt mondja, hogyha az illető szülő felszólítás után sem járatja be gyermekét az iskolába: pénz birsággal sújtandó. De hová megy ez a pénzbírság? Hol van ez kiróva? Ezt a községi iskolaszék elébe terjeszti a mester, s mi történik ott? Miután épen az iskolaszék tagjainak gyermekei nem járnak iskolába: büntetésről szó sincs; ugy, hogy határozottan merem állítani, hogy nem hiszem, hogy például egész Somogy megyében 100 frt büntetési pénz