Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-32
32. országos ülés noveiulber 20. 1875. 3g9 szavaznám ezen költségeket, mindenesetre támogatnám. Miként kijelentem, e költségeket nem kívánom a költségvetésbe felvétetni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a kőzösügyi költségek fejében rendes szükséglet czimén a delegátiók által megszavazott 28 millió, 74.174 irtot, rendkívüli szükséglet fejében 4 millió 5S3,260 frtot a költségvetésbe felvenni? A kik felvenni kívánják, méltóztassanak felkelni. Zsedényi Ede: T. ház! Az 1867. XII. t. ez. 41. §-a ezeket mondja: Az ily módon megállapított költségvetés többé az egyes országok által tárgyalás alá nem vétethetik, hanem köteles mindenik azon arány szerint, mely (a jelen határozat 18, 19, 20, 21 és 22 pontjaiban körülirt módon) előre megállapittatott: a közös költségvetésből reá eső részt viselni. De mivel ezen közös költségekre nézve a kivetés, beszedés s az adórendszernek megállapítása Magyarországra nézve a magyar országgyűlés és magyar felelős ministerium köréhez tartozik: a magyar ministerium a magyar országgyűléshez terjesztendő költségvetésbe is felveendi mindég azon összegeket, melyek a már megállapított kö'ös költségvetésből, az emiitett arány szerint Magyarországra esnek, csakhogy ezen rovatok a mennyiségre nézve, vitatás alá többé nem vehetők. Madarász József: T. ház! (Közbeszólás: Nem szólhat!) Bocsánatot kérek, én a kérdéshez szólok; ha pedig nem méltóztatik megengedni: kénytelen leszek a házszabályokra hivatkozni. Igen jól tudom én, hogy mit kértem a t. ház elnökétől. Én azt kértem, hogy én ezen összeget nem kívánom felvétetni a költségvetésbe. Méltóztassék a naplóban megnézni, hogy milyen gyakorlat volt eddig a házban erre nézve. Én nem kivánom az egyes praecedens eseteket mind felsorolni: én csak a legutolsó három évet akarom felemlíteni. 1873. február 15-én Bittó István elnöklete alatt, midőn ezen fejezet felolvastatott, az elnök így szólott: megszavazza a ház a közös kiadásokra praeliminált összeget, vagy nem. Nem hivatkozom az 1874. évi Julius 2I~iki ülésre sem, s csak a legközelebb 1875. évi márczius 10-én történt vitára hivatkozom. Hosszas vita volt a fölött, hogy mikép tétessék fel a kérdés. És utóvégre is ugy tétetett fel a kérdés, hogy felvétetik-e ezen tétel a költségvetésbe, avagy nem? En nem akarok újból és újból a/, eddigi gyakorlat és szokás ellen vitázni; mert én csak azt kérem, a mi történt eddig mindig és emlékezetébe hivöm a t. háznak még azt is, hogy Ghyczy Kálmán igen t. képviselő ur, mint eluök azon hozzáadással akarta a kérdést feltenni, hogy azok, a kik a törvényt teljesíteni akarják, álljanak fel és hogy ekkor felszólalt EÉPV. H, NAPLÓ 1875—78. I. KÖTET. Paczolay János képviselő ur és azt mondta, hogy az, miszerint akarjuk-e a törvényt teljesíteni : a határozathozatal tárgya nem lehet, és az elnök ur aztán azt mondta, hogy az csak indokolás volt. (Helyeslés.) Én tehát csak arra kérem a t. házat, hogy az eddigi gyakorlat szerint ugy tétessék fel a kérdés, mint a tisztelt házelnök ur által helyesen fel is tétetett. Zsedényi Ede: Miután félremagyáraztattam, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én a törvényt csak annyiban olvastam fel, hogy a mennyiség nem jöhet szavazás alá ; de az, hogy fölvétetik-e vagy nem a költségvetésbe, az mindig a szavazás tárgya. Elnök: Méltóztatnak emlékezni, hogy a költségvetés tárgyalásánál e kérdés mindig fölmerül. Tisztába kell tehát jönnünk ezen liérdés iránt. A kérdésnek olyképeni feltevése, hogy megszavaztatik-e azon összeg: azon törvénynyel ellenkezik, melyet Zsedényi Ede t. képviselő ur idézett. De ugyanazon törvénynyel megegyez az, hogy e kérdés így tétesséí fel: elhatározza e ház, hogy ez a költségvetécbe felvétesse*;? mert maga a törvény azt mondja, hogy a magyar ministerium- a magyar országgyűléshez terjesztendő költségvetésébe is felveendi az illető összegeket. Én tehát ugy teszem fel a kérdést, hogy a t. ház méltóztatik-e felvétetni a Iiöitséfjvetésbe a delegátiók által megállapított és általam felemlített ugy rendes, mint rendkívüli szükségleti összegeket. Akik felvétetni kívánják: méltóztassanak felállani, (Megtörténik) ezen összeg is a költségvetésbe felvétetik. Elnök: Következik az V-ik fejezet. Molnár Aladár Jegyző: (Olvas.) V-ik fejezet: A központi kormány közegeinek nyugdijjai. Az 1876-iki évre előirányoztatik 217,833 forint. Hegedüs Sándor előadó: A pénzügyi bizottság ez összeget megszavazásra ajánlja. Elnök: Méltóztatü-e t. ház ezen összeget megszavazni ? (Megszavazzuk!) E czimen tehát 217,833 frt szavaztatott meg. Következik a Yl-ik fejezet: „Nyugdijak". Erre nézve, \t. háa! talán méltóztatik elfogadni azon javaslatomat, hogy a nyugdijak minden egyes tárczánál részletenkint tárgyaltassanak, ugy, hogy most csak azon határozat hozatnék, hogy az ország által fizetett nyugdijjak az egyes tárczáknál fognak tárgyaltatni. (Helyeslés.) E szerint a napirend ezen tárgya be van fejezve. Következik a kárvényi bizottság által tárW kérvények II sorjegyzéiénei tárgyalása. Kérem az előadó urat, méltóztassék helyét elfoglalni. (Felkiáltások: Nincs itt!) Az ülést néhány perezre felfüggesztem, 47
