Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-30

30. országos ülés íiorember IS. 1875. 345 azt mondja, hogy a vedren szernek olyképeni át­alakítása, hogy az a honvédséggel szerves össze­köttetésbe hozassák: azaz, a mi pótolni bírná azon rendszabályokat, melyeket én javaslatba hozok, ez az a mi az országot megmenteni képes. En t. ház, igen röviden azt mondom a képviselő urnák: én nem akarok azon eszméről bővebben szólani; mert hiszen csak általános eszmék, nem tudom, hogy a részletek alatt mi lappang. Ne méltóztassék félreérteni; de nem tudom, mit fog ez alkalommal napfényre hozni; csak azt mon­dom, hogy oly eszme, melynek realizálására még az ő szempontjából is csak akkor lesz meg az alkalma: ha majd az európai viszonyok meg­változnak, ha majd a szerződési törvény ideje lejár, hova csak hosszas tárgyalások és munkál­kodások után jutunk el: — nem positiv eszme. Ki tudja, hogy mikor és mennyi pénzügyi eredmé­nyeket fognak átalában hozni ezen eszmék, és azért én olyan eszmének ma legalább semmi hasznát sem vehetem, a ki köteles vagyok a lé­tező szükségről gondoskodni, a ki előtt az 1876, 1877, 1878. év szükségletei és hiányai állanak. Ha ezt elfogadnám: legyen meggyőződve á t. képviselő ur, hogy épen akkor adnám át ma­gamat annak, mitől a t. képviselő ur ma intett t. i. az illusioknak és akkor igazán megérdemel* néni azon vádat, melyet Zichy Nándor gr. most— szerintem már nem helyesen — intézett ellenem;de akkor jogosan felhozhatná a kormány irányá­ban, hogyanem tényekkel áll elő, hanem a'preciatiók? kai, eszmékkel, tervek és feltevésekkel. Mit használ nekem azon eszme, melyről a t. képviselő ür maga is elismeri, hogy még nagy hullámokat, sok gyű­rűt kell vetnie, mig partra ér? (Derültség a közé­pen) Ide lök nekünk eszméket, mint olyanokat, melyektől nagy eredményeket lehet várni. Elisme­rem, lehet talán valamit financzialitást várni tőlük; de már hogy mikor: azt senki sem tudja és mégis azt akarja, hogy azt fogadjam el mint positiv dol­got? Higyje meg nekem t. képviselőtársam, hogy azon tanács, a melyet nekem adott: igen rósz tanács, és nem igen volt Bánmsnek tanácsa. Annak a norvég költő meséjében egészen más tanácsai voltak, és azért t. barátom hasonlata, mint igen helyesen maga is megjegyezte : nagyon is sánti­kál. Ha én azon eszméknek adnám oda maga­mat ; ha én arra épitve elejteném az adóemelést; ha egy pénzügyileg meghatározhatlan, hizony­talan, kivitelére nézve még embrióban lévő' eszmét fogadnék el, és azon eszme után futnék^ és időközben az ország deficitje évről évre na­gyobbodnék, annyira, hogy midőn eljön a t. ba­rátom által megjósolt idő, hogy ezen a téren megtakarításokat lehessen eszközölni, nem lenne már miben megtakarítani, nem lenne hol meg­takarítani; félek, hogy ha az ő útját követjük, mire azon idő eljön: nemcsak a kedvencz esz­mékről'és illusiókvól, hanem sok más komoly EÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. I. dolgokról le kell mondani, a mik ezen ország államiságával össze vannak fűződve. (Élénk he­lyeslés a középről.) De hát miként concludálnak Zichy Nándor gróf és a többi urak az én igen t. ellenfeleim a túloldalon? Ekként, hogy nem adják meg az adóemelést, nem szavazzák meg a költségvetést először azért: mert a deficit nagyobb 3es.£, mint minőnek a pénzügjminister ur a költségvetés­ben felveszi; másodszor nem szavazzák meg az adóemelést, nem szavazzák meg a költségvetést : mert az ország azon adót sem birja meg, a mely­lyel most terhelve van, annál kevésbé birja meg az adóemelést; harmadszor nem adják meg a kért adóemelést: mert nincsenek eredmények, melyekre mint tényekre építhetnénk. Engedel­met kérek, én e három állítás közül 'egyiket sem fogadhatom el; egyiknek alaposságát, sem ismerhetem el. A mi az elsőt illeti, az imént voltam szerencsés megjegyezni, hogy meglehet, valamivel nagyobb lesz a deficit, ámbár állitha­tom nem oly nagy mértékben, a mint a meny­nyivel az eddigiek nagyobbak voltak az elő­irányzotthoz képest. —• De hát kérem, lehet-e. ez argumentum arra, hogy megvonjuk azon eszkö­zöket is, a melyek lehetővé teszik azt, hogy e de­ficzit kisebbé tétessék ? Zichy Nándor t. képiselőtársam — kénytelen vagyok ismételve visszatérni előadására, mert igen sok rectifikálni valót adott — azt mondja, hogy még megértené, hogy ha 8 millió lenne a deficit — a mint ezt a pénzügyminister az exposejában előadta, — hogy 8 millió deficitre 8 millió adó­emelést hoz javaslatba ; de mert nagyobb a deficit: nem érti a pénzügyminister álláspontját. Először is egy tévedéséről van szerencsém felvilágosítani: én sohasem mondottam s nem mondottam septem­ber 19-én sem, hogy 8 millió a deficit; én világo­san kinyomattam,, hogy 16 millió a deficit, én en­nek felét akartam adóemeléssel fedezni. (Helyeslés a középen.) Nem értem tehát, hogy ismételve azt mondja, hogy 8 millió deficit fedezésére kértem az adó­felemelést. De nem fogadom el okoskodását sem, mert vele ellenkező nézetben vagyok; én ellen­kezőleg azt hiszem, ha ezen deficit kisebb lenne: akkor nem kellene adóemelés. Csakis azért, mert a deficit nagy, és mert a helyzet komoly: azért kell adóemelés, és azért kisebb deficitre kisebb adóemeléssel is megelégedni. (Helyeslés a középen) Én nem éltem soha azon képzeletben, hogy a deficit egy óv alatt ki volna küszöbölhető. De nem is kell kiküszöbölni, mert oly költségvetés, mely nem 10, de mondjuk 15 millió deficitet mutat fel, a melyben azonban benne van 6 — 7 millió amortisationális összeg, a melylyel a köl­csönöket törlesztjük; 6 millió beruházási összeg, a melyet minden rendezett gazdálkodás mellett is kölcsönnel lehet fedezni; a melyben benne 44

Next

/
Thumbnails
Contents