Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-30

30. országos ülés november 18. 1875, 335 fogom adni. De Zsedényi t. barátom nem azt mondta, a mit önök, hogy a költségvetés olyan, hogy azt félre kell tenni, hogy ez olyan, hogy ennek alapján nem lehet megszavazni azon pro­positiókat, a melyeket tettem. 0 csak aggályokat fejezett ki, melyeket részben én is beismertem, esek a helyzetben az átalános rosit. közgazda­sági viszonyokban feküsznek és ezeket ezen budgst viszony nem változtathatja át egy varázsütésre, Kállay képviselő ur volt, az ^első, ki e té­ren számokbal kezdte a támadást. 0 azt mondja : illusórius a fedezet, mert lám a fogyasztási adók­nál 13 millió 460 ezer frt az előirányzat, tehát csak 400 ezer írttal kevesebb, mint a mi elő­irányoztatott 1874-ben, pedig 74-ben sokkal ke­vesebb jött be ; mondja továbbá, hogy az állam­jószágoknál én elég bátor vagyok előirányozni 4 millió frtot: holott 2 millió 400,000 frt jött be 74-ben ; én elég merész voltam az államerdők­nél előirányozni 2 millió tiszta hasznot, és még merészebb előirányozni a bányáknál 500,000 frt tiszta jövedelmet : holott ezen üzemek az utolsó esztendőkén deficitet mutatnak íöl. A mi a fogyasztási adókat illeti, a t. kép­viselő ur feledni látszik, hogy a szesz, a ser, a czukoradót leszállítottam, leszállítottam fedezete­met, igaz nem a 74-ik eredményen alul; de min­denesetre a 75-ik évi előirányzaton alul. És hogy miért vettem föl nagyobb összeget mint, a mel}^ 1874-ben befolyt: annak is megmondtam az okát. Egyszerűen azért, mert azóta hoztunk két törvényt, a mely két törvény 1876-ban fog életbe lépni és ugy a bor, is mint a husadó megfogja azon többletet hozni, melyet előirányoztam. A szeszadóról és czukoradóról nyilatkoztam részszíetesen, megmondtam, hogy az idei rendkí­vüli nagy kukoricza és szilva termés folytán szesz fog termeltetni és a czukoradó az átalánv és áztatási gyároknál emeltetett 25°| 0-el többle­tet hozni, a melyet előirányoztam. Hanem a t. képviselő ur mindezt elfelejtette, erről nem mél­tóztatott szólani. (Ellenmondás a szélső baloldalon). Nem tudom, talán mellékesem, szólott róla a t, képviselő ur, de a házban bizonyosan nem. Indo­koltam én budgetemhez csatolt jelentésemben, a szesz és czukoradót is. A mi az államjószágokat illeti, én az eddig szokásos 15°j 0 helyett felvettem I0°j 0-t,et a bér­hátralékokból s a pénzügyi bizottságban hozzá járultam ahhoz, hogy csak 8°i 0 vétessék föl, és a mikor a t. képviselő ur felhozza, hogy e czimen 1874-ben egy millióval kevesebb folyt be: felejti azt. hogy én magam részéről czélszerűnek tar­tott reformokat láptetni életbe, arra, hogy a bérhátralékok leszámoltassanak és azok nag-vsá­gával egyszer már tisztába jöjjünk. Én azok be­hajtására, intézkedéseket tettem s azt hiszem, hogy mindenesetre nagyobb eredményeket fo­gok eléini ez intézkedésekkel, mint a miket el­értek 1874-ben ezen intézdések nélkül. Helfy, és egy más képviselő ur ezzel ellenke­zőleg keveslik a nyolcz perczentet; mert azt mondják, hogy a bérhátralékosnak nem kell fizetési halasztást engedni. A t. képviselő urak pedig (a szélső jobbra mutatva) sokalják, a mit felvettem. Középen áll az igazság : azt hiszem. Nem állok jót érte, hogy rósz esztendőben is be­folyon a 8%, mint nem állhat jót a t. képviselő ur arról, hogy bérbeadott birtoka után befolyik a bér egész összege. En tisztázni szándékozom ez ügyet s mégis csak nem lehet egészen alap­talannak azon feltevést mondani, hogy a 8 mil­lióból 1876-ban valahogyan csak be fog folyni 600,000—700,000 frt, A mi az államerdőket, illeti, kénytelen va­gyok határozottan állítani, hogy a t. képviselő ur és vele mindazok, kik akként számítottak, mint ő: határozott tévedésben vannak. En vol­tam bátor 2 milliót felvenni e czimen. De ne méltóztassék — támadásuk nagyon ügyes volt — de ne méltóztassék ellenem csak a nettó be­vételeket felhozni; hanem méltóztassék felhozni azt, a mit t. képviselő ur meg fog szavazni, a bruttó-bevételeket és kiadásokat. Én azt mond­tam, 1876-ra praeliminálok nettó véve két mil­lió tiszta hasznot, azért, mert míg 1874-ben kiadatott 5 és fél millió; addig 1876-ban csak négy milliót szándékozom kiadni, a mennyivel tehát kevesebbet adok ki: annál több tiszta jö­vedelem lesz, az erdőknél ; mert ezen kevesebb kiadás az 1876-ik bevételekre absolute befolyással nincs, miután a múlt években termelt nagy fa­mennyiségek, a melyeknek nagy költségei okozták egyrészt a múlt évek hiányát: megengedik, hogy kevesebbet termeljünk. Méltóztassék megnézni a költségvetés e tételét, mielőtt pálczát tör fölötte. Én praelimináltam bruttó 0.555,000 forint jöve­delmet, és nii folyt be e czimen 1874-ben? Be­folyt 0,334.000 frt: tehát én csak 214,000 írttal praelimináltam többet 1876 ra, mint a mennyi 1874-re bejött. S mi jött be 1873-ban? 1873-ban bejött kerpkszámmal hat millió hétszázhetvenezer: tehát én 1876-ra 200,000 és néhány ezer frttal praelimináltam kevesebbet, mint a mennyi tény­leg bejött 1873-ban; pedig már 1873-ban meg volt a krach, a faárak csökkentek, a kínálat csökkent, 1876-ra én mégis leszállitottain a be­vételeket 200,000 frttal a még 1873-dikihez mérve is; mert azt hittem, hogy még az 1873-iki arák is magasak, a maiak ezeknél is kisebbek és az 1876-ban sem lehet nagy árakra számítani. Es csak 200,000-rel emeltem a bevételt 1874-hez képest, azért: mert azóta kötöttem két szerződést, mely ez összeg befolyását biztosítja, egyiket a mármaros-szigeti; másikat a hradeki uradalom­ban. Ezt én mind előadtam az indokolásban; de azt nem méltóztatnak figyelembe venni; mikor

Next

/
Thumbnails
Contents