Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-27

27. országos ülés november ló. 1875. 277 Atalában elfogadom ezen adóemelést, mert azt elkerülhetlennek tartom és elfogadom azért, mert ha már az adónemeket felemelni kell : igaz­ságosabbnak, méltányosabbnak tartom e földadó után az felemelést, mint egyéb adó kivetését, azon egyszerű oknál fogva, mert ezeket lehet arányo­sabban, igazságosabban kivetni, mint azokat. Tehát ha már t. ház áldoznunk kell, és ha áldoznunk kell a szó teljes értelmében, erőnk teljes megfeszítésével: különös súlyt fektetek arra, hogy az adónemeknek eruálása, a mennyire csak lehet : ne legyen bosszantó, vexatorius és ezen szempontból indulva ki, — és itt bocsánatot kérek csak is egyéni nézetemnek adok kifejezést, — ezen szempotból indulva ki, lehetne szerintem alaposan indokolni mind azon különféle adóne­meket, melyek luxusadó czim alatt behozattak, de a melyek nézetem szerint nem is képeznek luxusadót; mert eltekintve attól, hogy a luxus­adók eruálása rendszerint vexatorius szokott lenni: nem is tartom igazságosnak és méltányosnak a jövedelmi adó behozatala mellett a luxusadóknak fentartását; mert ha a jövedelmi adó mellett még azon áruczikkek is megvolnának adóztatva, pél­dául teke, ló, kocsi, zongora stb., a melyek már egyszer megadóztatva voltak a tiszta jövedelem utáni adó megfizetésében: akkor az adó kétsze­resen lenne kiróva, ezt pedig sem igazságosnak sem méltányosnak nem tartom. (Helyeslés a középen.) Azonban daczára ezen ellenvetésnek: a luxus­adó behozatalát indokoltnak tartom még is oly államokban, hol egyszer a vagyonosság és jólét már oly fejlődést nyert s az ipar olyan fokon áll, hogy a luxusadók behozatala fejlődésére kárté­kony befolyást már nem gyakorol. De vajon lehet-e alaposan állitani nálunk, hogy a luxus­adók behozatala úgyis zsenge iparunk fejlődé­sét nem fogja megzsibbasztani ? ez fölötte ko­molyan megfontolandó. De vajon indokolható-e egy olyan adónem behozatala, mely egyrészről ugy is zsenge iparunkat megbéníthatja, más­részről pedig a nemzet traditióival, jellemével el­lenkezik? Pedig e tényezőkkel minden reform behozatala alkalmával komolyan számitani kell ; mert ha oly reformok hozatnak be Magyaror­szágra, melyek a nemzet jellemével, traditióival merően ellenkeznek: meg lehet, hogy ezek a külföldi reformoknak legremekebb másolatai lesznek; azonban mindemellett attól leket tar­tani, hogy nálunk az ilyen reformok csak a papíron fognak szépen, hangzatosan diszleni; de valósággal a nemzet szellemében, szivében soha sem lesznek olyan rokonszenvesek és kedveltek, hogy állandó meghonosításukra biztosan számit­hassunk. Én tehát benső meggyőződésemnél fogva az államra nézve sokkal czélszerübbnek tarta­nám : ha a luxusadók helyett a késedelmes adó­zók még egy százalékkal rovatnának meg; mert ebből az állam több hasznot venne be, és igaz­ságosabbnak s méltányosabbnak is tartanám, hogy első sorban azok rovassanak meg, kik az állam iránti kötelességeiket nem teljesitik; nem pedig hogy olyan adónemek hozassanak be, me­lyek ugy is zsenge iparunkat megbéníthatják. (Helyeslés.) Azonban ha a t. ház többségének bölcses­sége azt fogja tartani, hogy a luxusadó fentart­ható a jövedelmi adó mellett is: én tekintettel az ország körülményeire, ellene szavazni nem fogok; sőt rá fogok szavazni. Többen azon nézetnek adtak kifejezést, hogy mivel főleg közös véderőnk roppant pénzbe kerül: ez irányban reductiókat kell tenni, kü­lönben államháztartásunk rendezése nem lesz lehetséges. Tagadni nem lehet, hogy kivált kö­zös véderőnk az országnak tömérdek pénzébe kerül. Azt sem lehet tagadni, hogy végtelenül kívánatos volna, hogy egy fokozatos európai lefegyverkezési rendszer behozatala következté­ben az állam ezen igen súlyos terhek alól mielőbb oldassék fel. Azonban tekitettel arra, hogy ezen óhajtások most a fenforgó viszonyoknál fogva csakis a pium desideriumok sorába tartoznak; tekintettel az európai véderők minősége és mennyiségének óriási fejlesztésére: nem tarta­nám tanácsosnak a véderőt a közös magyar­osztrák monarchia tekintélyének és hatalmi ál­lásának koczkáztatásával leszállítani. Ez irány­ban tehát reductiókat tenni magasabb politikai szempontok nem engedik. T. képviselőház! Ha ezen meggyőződésem netalán hibás volna és pedig általában véve mindazokra nézve, a miket mondottam; vagy ha tévesek lennének feltevéseim: szívesen fogom magamat capacitáltatni; meg vagyok azonban győződve, hogy daczára azon kényszerhelyzet­nek, melyben a közös véderő költségeivel szem­ben állunk, és daczára annak, miszerint nem tartom lehetetlennek, hogy a kormány által be­terjesztett némely javaslatnak az életben való átültetése vagy felhasználása nem fog-e a kivi­telben problematikussá válni; de mert meg va­gyok győződve, hogy ha a takarékosság szigorú megtartása mellett érvényesülni fognak szüksé­ges tényezők, melyek államháztartásunk rendezése érdekében okvetlenül szükségesek: akkor meg va­gyok teljesen győződve, hogy ha az igent, kormány államadósságaink szerencsés conversiója által oda fog hatni, hogy az állam tetemes ingatlan ja­vaival rendelkezhessék és azokat okszerüleg fel­használhassa ; és ha a delegatiók oda fognak törekedni, hogy véderőnk helyes és okszerű administratiója mellett oly megtakarítások téte»-_ senek, melyek a közös véderő csonkítása nélkül valósággal eszközöltethetők is; ha végre egyön­tetű és szerves közigazgatás, olcsó és gyors tör­vénykezés, egy egészséges kormányzási rendszer

Next

/
Thumbnails
Contents